Katolikus Szemle 32. (1918)
1. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Dolenecz József: A szekularizáció és az egyházi vagyonjog
. A szekularizáció és az egyházi vagyonjog első feltétele és kiindulási pontja csakis a főpapi javadalmas birtokok szekularizációja kell, hogy legyen. II. A liberálisok álláspontja. Ezzel a debreceni állásponttal azonban épen ellenkező gyakorlat fejlődött ki a szabadelvű kormányok alatt 1867-től kezdve. Noha azóta a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlősége és viszonossága még sokkal részletesebben és még teljesebben szabályoztatott, mégis a szekularizáció soha nem állíttatott oda, mint a vallási egyenlőség és viszonosság megvalósulásának gátló akadálya. A liberális kormányok inkább az iskolák államosítására vagy legalább is a tanügy vezetése terén a feltétlen állam szupremáciájára törekedtek. Ekként az 1848. évi XX. t.cikknek 3. §-ában foglalt elvi kijelentését az iskolai szükségletek tekintetében részben tárgytalanná tették; az egyházi és felekezeti iskolai szükségletek fedezésére pedig a különféle törvényekben községi, törvényhatósági és állami segítséget nyújtottak és külön törvényt alkottak a lelkészi kongrua kiegészítéséről, a felekezeti iskolák segélyezéséről stb. a rendszeresített állami segélyek alapján. A magyar állam és a magyar kormányoknak ezen liberalitása immár annyira megy, hogy például az 1917118. évre szóló költségvetési előirányzatban, míg például az állami középiskolákra és középiskolai internátusokra 11 millió 331 ezer 411 korona kiadás van előirányozva, addig a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezésére 8 millió 114 ezer 653 koronát fordít az állam, vagyis majdnem annyit, mint amennyibe a saját állami iskoláinak fenntartása kerül. A népoktatás terén még nagyobb arányú a segélyezés, így az állami népiskolákra 34 millió 814 ezer 723 koronát, a felekezeti és nem állami népiskolákra pedig 24 millió 524 ezer 284 koronát, az állami kisdedóvó intézetekre 4 millió 333 ezer 531 koronát, a felekezeti és nem állami kisdedóvódákra pedig 778 ezer koronát adnak állandó segélyezés gyanánt az állampénztárból. Az állami segélyben részesülő felekezeti iskolánál úgy áll a helyzet, hogy míg a felekezet maga alig 30—40 százalékát, addig az állam 60—70 százalékát fedezi a felekezeti iskolák kiadásainak és a radikálisok épen ez okon az összes felekezetek iskoláinak államosítását sürgetik, mert megengedhetetlennek tartják, hogy tulajdonképen állami pénzből felekezeti iskolákat tartsanak fenn.