Katolikus Szemle 32. (1918)

1. szám - Értekezések, elbeszélő cikkek - Dolenecz József: A szekularizáció és az egyházi vagyonjog

. A szekularizáció és az egyházi vagyonjog­ első feltétele és kiindulási pontja csakis a főpapi javadalmas birtokok szekularizációja kell, hogy legyen. II. A liberálisok álláspontja. Ezzel a debreceni állásponttal azonban épen ellenkező gya­korlat fejlődött ki a szabadelvű kormányok alatt 1867-től kezdve. Noha azóta a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlősége és viszonossága még sokkal részletesebben és még teljesebben szabályoztatott, mégis a szekularizáció soha nem állíttatott oda, mint a vallási egyenlőség és viszonosság megvalósulásának gátló akadálya. A liberális kormányok inkább az iskolák államosítá­sára vagy legalább is a tanügy vezetése terén a feltétlen állam szupremáciájára törekedtek. Ekként az 1848. évi XX. t.­cikknek 3. §-ában foglalt elvi kijelentését az iskolai szükségletek tekin­tetében részben tárgytalanná tették; az egyházi és felekezeti iskolai szükségletek fedezésére pedig a különféle törvényekben községi, törvényhatósági és állami segítséget nyújtottak és külön törvényt alkottak a lelkészi kongrua kiegészítéséről, a felekezeti iskolák segélyezéséről stb. a rendszeresített állami segélyek alap­ján. A magyar állam és a magyar kormányoknak ezen liberali­tása immár annyira megy, hogy például az 1917118. évre szóló költségvetési előirányzatban, míg például az állami középiskolákra és középiskolai internátusokra 11 millió 331 ezer 411 korona kiadás van előirányozva, addig a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezésére 8 millió 114 ezer 653 koronát fordít az állam, vagyis majdnem annyit, mint amennyibe a saját állami iskoláinak fenntartása kerül. A népoktatás terén még nagyobb arányú a segélyezés, így az állami népiskolákra 34 millió 814 ezer 723 koronát, a felekezeti és nem állami népiskolákra pedig 24 millió 524 ezer 284 koronát, az állami kisdedóvó intézetekre 4 millió 333 ezer 531 koronát, a felekezeti és nem állami kisdedóvódákra pedig 778 ezer koronát adnak állandó segélyezés gyanánt az állampénztárból. Az állami segélyben részesülő felekezeti iskolánál úgy áll a helyzet, hogy míg a fele­kezet maga alig 30—40 százalékát, addig az állam 60—70 száza­lékát fedezi a felekezeti iskolák kiadásainak és a radikálisok épen ez okon az összes felekezetek iskoláinak államosítását sür­getik, mert megengedhetetlennek tartják, hogy tulajdonképen állami pénzből felekezeti iskolákat tartsanak fenn.

Next