Katolikus Szemle 36. (1922)
2. szám - Értekezések, Elbeszélések - Trikál József: Boutroux Emil bölcselete. II.
BOUTROUX EMIL BÖLCSELETE. (Második, befejező közlemény.) IV. Milyen a szellem élete? Milyen Boutroux lélektana? Korunk tudományos, mechanikai, fizikai, fiziológiai, szóval természettudományos módszerekkel igyekezett a lelki élet jelenségeit megmagyarázni, illetőleg tiszta fizikára vagy tiszta élettanra visszavezetni. Ez a kutatási mód a lelket ki akarta küszöbölni , lélektant akart adni lélek nélkül. És Boutroux őszintén felveti a kérdést: «meddig ér el a lélektan lélek nélkül?» Az összes tudományos eljárások két főosztályba sorozhatók: az ideológusok, illetőleg az asszocianisták és a parallelisták osztályába ! Az ideológusok a mintát az atomistáktól kölcsönözték. Az ideák az anyagi atomok másai. Locke a lélek tudományának alapjává a lelki elemet, az ideát, a képzetet tette. Az ideák meghatározott, átdatlan, egymás számára kívül fekvő egységek. A tapasztalat nyújtja az ideákat az értelemnek; az értelem tevékenysége nélkül lépnek a tudatba. Mint az atomok, ezek sem képesek maguktól csoportosulni. Mi kapcsolja akkor ezeket össze gondolatokká, következtetésekké? Az atomokat a természeti törvények csoportosítják; az ideákat Locke szerint még a lélek. De már Hume szerint az ideák önmaguktól társulnak a hasonlóság, az érintkezés és az okság viszonyai szerint. így lesz a képzettársítás Humenál szigorúan fizikai törvény, amelynek mindazon fogalmakat és lelki műveleteket meg kell magyaráznia, amelyeknél eddig a szellem közvetlen és önkényes erejére kellett hivatkoznunk. De a nehézségek és képtelenségek nyilvánvalók. Igazán vannak-e ideák, mint lelki oszthatatlanok, amikor testi oszthatatlanok sincsenek már ? (Az atom sem az.) Valóban vannak-e átdatlan ! I. m. 85—104. 1.