Katolikus Szemle 36. (1922)

2. szám - Értekezések, Elbeszélések - Trikál József: Boutroux Emil bölcselete. II.

BOUTROUX EMIL BÖLCSELETE. (Második, befejező közlemény.) IV. Milyen a szellem élete? Milyen Boutroux lélektana? Korunk tudományos, mechanikai, fizikai, fiziológiai, szóval természettudományos módszerekkel igyekezett a lelki élet jelen­ségeit megmagyarázni, illetőleg tiszta fizikára vagy tiszta élet­tanra visszavezetni. Ez a kutatási mód a lelket ki akarta küszö­bölni , lélektant akart adni lélek nélkül. És Boutroux őszintén felveti a kérdést: «meddig ér el a lélektan lélek nélkül?» Az összes tudományos eljárások két főosztályba sorozhatók: az ideológusok, illetőleg az asszocianisták és a parallelisták osz­tályába !­ Az ideológusok a mintát az atomistáktól kölcsönözték. Az ideák az anyagi atomok másai. Locke a lélek tudományának alapjává a lelki elemet, az ideát, a képzetet tette. Az ideák meg­határozott, átdatlan, egymás számára kívül fekvő egységek. A ta­pasztalat nyújtja az ideákat az értelemnek; az értelem tevékeny­sége nélkül lépnek a tudatba. Mint az atomok, ezek sem képesek maguktól csoportosulni. Mi kapcsolja akkor ezeket össze gon­dolatokká, következtetésekké? Az atomokat a természeti törvé­nyek csoportosítják; az ideákat Locke szerint még a lélek. De már Hume szerint az ideák önmaguktól társulnak a hasonlóság, az érintkezés és az okság viszonyai szerint. így lesz a képzettár­sítás Humenál szigorúan fizikai törvény, amelynek mindazon fogalmakat és lelki műveleteket meg kell magyaráznia, amelyek­nél eddig a szellem közvetlen és önkényes erejére kellett hivat­koznunk. De a nehézségek és képtelenségek nyilvánvalók. Igazán vannak-e ideák, mint lelki oszthatatlanok, amikor testi oszthatat­lanok sincsenek már ? (Az atom sem az.) Valóban vannak-e átdatlan ! I. m. 85—104. 1.

Next