Katolikus Szemle 38. (1924)
7. szám - Könyvismertetések és birálatok - Pethő Sándor: Andrássy és ellenfelei - Lepold Antal és Homor Imre: Esztergomi Kalauz. Esztergom város nevezetességeinek rövid ismertetése. (A város térképével)
448 Könyvismertetések és bírálatok. 448 Andrássy és ellenfelei. Irta Pethő Sándor, Pallas irodalmi és nyomdai r.-t. 1924. 30 lap. Nem szeretjük a történetírás álarcában elművelt politizálást, már pedig végső elemzésben a jelen füzet is az. Mégis el kell ismernünk róla nemcsak azt, hogy kiváló szerzői tulajdonokkal állunk benne szemközt, hanem azt is, hogy ez az Andrássy Gyula mellett annyi tudással, hévvel és színekkel mondott védőbeszéd a magyar tisztánlátás nagy ügyének is hivatva van szolgálatot tenni. Pethő elejétől végig magas színvonalon tartott dolgozata első részében bátran és találóan mutat rá a Tiszakultusznak sok tekintetben indokolatlanságára, mellékcéloktól vezéreltségére, a pszichológus finomságával vázolja Andrássy zárkózott egyéniségét s ennek viszonyaink közt nem csekély rossz következéseit s így tér aztán politikája vázolására, melyről az a véleménye, hogy «az egyetlen politika, amely a kellő időben alkalmazva és a megfelelő férfiak által végrehajtva, egyedül menthette volna meg a nemzetet® (8. I.). Ennek során markáns mérlegeléssel méri Andrássyt előbb Tisza Istvánnal, majd Bethlennel össze, az elsőnek juttatva koncepciós mélységéért, a nemzettest szervezetével számolásáért a pálmát az utóbbinak nyers mechanizmusával szemben, hogy aztán végül a tragikum komor színeiben állítsa elénk Andrássy mai izoláltságának nemcsak méltatlanságát, hanem a nemzetre nézve káros voltát is. Gondolkodjék valaki bármikép is politikai életünk mai árapályáról, az bizonyos, hogy Andrássy Gyula ennek a mostani kiútjait kereső, vergődő magyar sorsnak jelentékeny része, úgyis mondhatnók : e magyarság egy részének perszonifikációja. E nagyszabású egyéniség megfejtéséhez sok tekintetben megtalálja a kulcsot az olvasó, úgy véljük, Pethő Sándornak ez annyi lélekkel és önzetlenséggel írt tanulmányában, mely bizonyára mai publicisztikai irodalmunk java termékeihez számít. T. I. Esztergomi Kalauz. Esztergom város nevezetességeinek rövid ismertetése. (A város térképével). írták: Lepold Antal dr. és Komor Imre. 16° 46 lap. Alapár 60 fillér. Esztergom. Kiadja Buzárovits Gusztáv. Csonkamagyarország megtekintésre méltó helyei között a legelsők közé tartozik Esztergom. Aki felkeresi, történelmi, művészeti, tudományos szempontból bőven megkapja jutalmát. Az érdeklődők számának megszaporodása tette szükségessé a fenti kalauz kiadását. Speciális kalauz lévén, egyes részeiben bővebb adatokat tartalmaz, mint a Thirring ismeretes, kitűnő műve, a Budapest környéke. Legrészletesebb és legérdekesebb a főszékesegyház ismertetése, emellett azonban a város egyéb nevezetességei is megfelelő méltatásban részesülnek. A kincstár azonban szerintünk részletesebb figyelmet érdemelt volna. Akik Esztergomot e könyvecskével kezükben keresik fel, azok számára a holt emlékek beszédesekké válnak. K. Felelős szerkesztő: Mihályfi Ákos dr. Társszerkesztő: Várdai Béla dr. Kiadja a Szent István-Társulat : Erdősi Károly vezérigazgató. Nyomdaigazgató: Kohl Ferenc.