Katolikus Szemle 38. (1924)
2. szám - Értekezések, elbeszélések - Trikál József: Az intuició
80 Trikál József dr.: cselekvés egy bizonyos formája, mely nem készül, hanem készen van abban a pillanatban, mikor a növény élni kezd. Élni a növénynél annyi, mint bizonyos formákat, cselekvéseket elvégezni, de ezek a formák és cselekvések intelligensek és az intelligenciához szólók. Számomra tehát a növények is oly életformák, amelyeken keresztül láthatatlan intelligenciák, lelki erők nyilatkoztatják ki magukat. Lélektani elemzésünk számára még titokzatosabb az állatok élete. Az állatok világában igen gazdag életformákat találunk. Kezdve az amoebáktól fel a majomig mennyi változatosság és mennyi külön lelki élet. Vannak állatok, amelyek készen születnek; vannak, amelyek több formán keresztül látnak napvilágot. Megvallom, szememben mindig csodával határosak azok az állatok, amelyek mint pl. pete, hernyó, pille élnek. Külsőleg háromféle, belsőleg azonban összefüggő, egységes életet alkotnak. Az állat helyét változtatja; szabadon jár-kel tápláléka után; megfigyel, fortélyoskodik, szóval bizonyos fokú érzelmi, akarati, lelki életet tanúsít. De hányféle módja van a táplálkozásnak, hányféle a fajfenntartásnak. Mennyi titokzatosságot foglalunk össze e szóban: ösztön. Az ösztön közönséges, megszokott és elkoptatott szó. Azt hisszük, hogy értjük, pedig egyáltalán nem értjük. Aki az ösztönt megértené, az az élet titkait értené meg. Az ösztönt csak kívülről ismerhetjük meg és nem belülről. Csak jelenségeit látjuk és nem lényegét. Az ösztönnél az lep meg, hogy tudás tudat nélkül. Célszerűség a célszerűnek fogalma nélkül. Gazdag ismereteknek összefoglalása tanulás nélkül. Mikor ösztönről beszélünk, saját eszünk törvényei szerint fogalmazzuk meg észleleteinket. Pedig az ösztön nem ész; az ész pedig nem ösztön. Ösztöne van nemcsak a kész állatnak, hanem az álcának, az embriónak, sőt a sejtnek is. Esze ellenben csak a kész lénynek van. Az ösztön valamit feltételez, ami rajta kívül van a tér és az idő pontos távolságaiban és ami csak neki felel meg. Az ész magában álló, magában létező képesség, aminek birodalma azonban minden megismerhető. Az ösztönnek vannak ismerettartalmai vagy más szóval: az ösztön az ismeretnek oly faja, amelyben bizonyos tárgyak veleszülettek. Az észnek ellenben nincsenek veleszületett ismeretei. Az ösztön távolról