Katolikus Szemle 41. (1927)
1. szám - Értekezések, elbeszélések - Godefroid Kurth - Michel Károly (ford.): A civilizáció legfőbb tényezője. I.
A CIVILIZÁCIÓ LEGFŐBB TÉNYEZŐJE. (Első közlemény.) Immortale Dei miserentis opus, quod est Ecclesia, quamquam per se et natura sua salutam spectat aniriiorum adipiscendamque in coelis felicitatem, tamen in ipso etiam rerum mortalium genere tot ac tantas ultro parit utilitates, ut plures maioresque non posset, si in primis et maximé esset ad tuendam huius vitae quae in terris agitur, prosperitatem in stitutum.2 XIII. Leó «De civitatum constitutione christianai) körlevele. I. A könyvnek, amely az emberi civilizáció történetét akarja előadni, kötelessége, nehogy félreértés támadjon közte és olvasói között, megállapítani ezen kifejezés jelentését, mely már oly sok ellentmondó meghatározásban részesült. Tény, hogy mindenki az emberi társadalom valamely eszményének a megvalósítását akarja rajta érteni. De ha arról van szó, mi is ez az eszmény, a vélemények szétválnak, mégpedig a legnagyobb határozottsággal, mert ez egyike azon kérdéseknek, melyek legjobban foglalkoztatják az emberiséget. Hol az ember — bármily tanulatlan és darabos legyen is — ki álmodozásaiban nem kísérelte volna meg valamelyes megoldását, melyek azok a bennünket foglalkoztató különböző érdekek, amelyekkel szemben idegenül áll 1 Godefroid Kurth A modern civilizáció kezdetei VII. kiadás, 1923. című művének bevezető fejezete. 2 Az egyház, mely az irgalmas Isten halhatatlan alkotása, jóllehet magában és természete szerint a lelkek ügyét és égi boldogságát célozza, mégis ezenfelül még a halandó dolgok rendjében is oly sok és nagy hasznot nyújt, hogy többet és nagyobbat még akkor sem tudna adni, ha mindenekelőtt és főleg a földi élet jóllétének védelmezésére volna rendelve.