Katolikus Szemle 44. (1930)

8. szám - Értekezések, elbeszélések - Áldásy Antal: Máriaünnepek kérdése a baseli zsinaton

MÁRIAÜNNEPEK KÉRDÉSE A BASELI ZSINATON. Beissel István jezsuita atya nagyszabású monographiájában: Geschichte der Verehrung Mariens in Deutschland während des Mittelalters,­ röviden megemlékezik Sarlós Boldogasszony ünne­péről. Az általa összeállított adatok szerint az 1247-ben Le Mans-ban tartott zsinat említi először e napot mint kötelező ünnepet, melyet 1263 óta a Szt. Ferenc-rend Szt. Bonaventura rendeletére szintén megült. A továbbiakra nézve Reissel fölemlíti, hogy VI. Orbán pápa e napot az egész egyházra nézve kötelező ünnepnek akarta nyilvánítani, melynek vigiliájára a hívek részére böjtöt akart el­rendelni és egyúttal az ünnepnek nyolcadot is szándékozott adni. Orbán pápát halála megakadályozta e rendelkezése közzétételében. Utódja IX. Bonifác pápa 1389-ben kiadott bullájával elrendelte, hogy mindaz, amit Orbán pápa e kérdésben tenni szándékozott, hajtassék végre. Sarlós Boldogasszony napját e szerint az egész egyház részére kötelező ünnepnek kellett volna tekinteni, de Reis­sel szerint e rendelkezés végrehajtása körül nehézségek merültek fel. Mindazonáltal német földön a kölni és lüttichi egyházmegyék­ben e napot mint ünnepet 1396 óta megülték.­ Az ünnep kérdésé­vel azután a baseli zsinat is foglalkozott, melynek a Concilium Basiliense köteteiben közzétett protokollumai az ügynek zsinati tárgyalásáról, különösen az egyes bizottságokban, részletesebb tájékoztatást nyújtanak. A baseli zsinat munkásságának súlypontja a bizottságokban, a deputációkban feküdt, ellentétben a konstanci zsinattal, melyen — a zsinat tagozódásának megfelelőleg — az egyes nemzeteknek jutott a zsinati tárgyalásokban a döntő szerep. A baseli zsinaton eleintén a zsinat egyes tagjai gyakoroltak az ügyek intézésére döntő be­folyást, ami magával vonta azt, hogy a zsinat tagjai rendesen csak 1 Freiburg i. Br., 1030, 1909. 2 W. S. Reissel id. m. 306. 1.

Next