Katolikus Szemle 48. (1934)

4. szám - Könyvek - Faust Antal: Tóth László: Római nők és császárok. (Jellemrajzok a Julius-Claudiusok korából. Kr. e. 31 - Kr. u. 68.) - Pitroff Pál: Ritoók Emma: Gáspár Sándor két élete. Regény

közöl Gálos Magda, Jorris Karl Huys­mans, Paul Bourget, Francis Coppée, Sully-Prudhomme, Melchior de Polignac és mások egyáltalán nem üres leveleiből értesülünk arról, hogy milyen fényes tehetséget vesztett el a magyar iroda­lom Justh Zsigmondban. Lám Frigyes Dr. Tóth László: Római nők és császárok. (Jellemrajzok a Julius-Claudiusok korából. Kr. e. 31—Kr. u. 68.) Szent István-Társulat bizománya. 80­1. A szerző — szentesi tanár — a jellem­rajzokat Tacitus, Suetonius és mások nyomán adja. Elrettentő példák. Ami a gyanakvó Tiberius, az őrjöngő Cali­gula, a bárgyú Claudius, a bohóc Nero és a kegyetlen Domitian nevéhez és korához tapad, erkölcsi züllöttség tekin­tetében páratlan a világtörténetben; a pszichopatológiának bőséges tanulmá­nyozásul szolgálhat, mert normálisnak ezek az uralkodók aligha mondhatók. Méltón társulnak hozzájuk asszonyaik és mások. Ha ész és tehetség, hatalom és gazdagság a romlott akarat jármába szegődik, a legnagyobb borzalom szület­hetik. Míg azonban a szerző a történet adatait felsorakoztatja, tulajdonképpeni célját csak gyengén éri el: a keresztény­ség szükségességének, regeneráló hatásá­nak kimutatására kevés hely marad. A keretezés erőtlen, a rajzolás elsietett, a stílus fésületlen. Különben Tacitus azért, hogy a trajáni kort jobban ki­fényesítse, az előző kor festésére túl­sötét színeket használt. Faust Antal Ritoók Emma: Gáspár Sándor két élete. Regény. Budapest, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének ki­adása, 1934. 255 l. A szerzőben szerencsésen egyesül a tudományos pszichológus és a szépíró. Az előbbi kitűnő esztétikai műveivel szer­­zett érdemet, az utóbbi kiváló regényei­vel. Ezeknek a regényeknek igen nagy erősségük a tudós. Új munkájában pedig mintha egyenesen a kiválóan képzett pszichológus kereste volna ki a szépíró számára a problémát. Mert nagyszerű kérdés azt kutatni és megmutatni, hogy a primitív körülmények közé taszított kultúrember állati részével miként illesz­kedik bele az egészen alacsonyrendű életbe, és művelt érzésvilága mégis mi­ként csömörlik meg ettől. Arról van szó, hogy Gáspár Sándor orosz fogságba kerül, ott feleségül vesz egy kéjes parasztnőt, majd — hogy elszabadulhasson — a házasságtörő asz­szonyt meggyilkolja. Szájában csak az utálat íze marad. Mikor hazakerül, a felelősséget egészen levetette magáról, a gyilkosságot jogosnak érzi. De azért az otthoni szabad emberi körülmények között is fojtogatja valami, elsősorban az utálat. Régi életét már nem tudja folytatni, régi világában nem tud elhe­lyezkedni. Mikor itthon a családja férfi­tagjait megrontó paraszt mosónő alakjá­ban visszaidézi volt feleségét, szeretné ezt is megölni — és egy másik kéjes démont is. A «grain de folie», az őrültség csirája ezen a ponton ereszt bele mély gyökeret. Közben a falusi mosónőt meg­gyilkolja egyik, szintén Oroszországból hazakerült parasztszeretője és ekkor Gáspár meg van győződve, hogy ebbe az ő vágya szállt, hogy ez a csak az ő keze volta. A parasztlegény bűnét tisz­tára a magáénak tudja é s a múlt­tal megokolva jelentkezik egy ismerős ügyésznél. Utóbbi az őrültek házába viteti. Mikor a börzeveszteségek miatt sógora öngyilkos lesz, nővére magához veszi a gazdaságba a segítőtársnak. Az ilyen rokkantlelkű embert más meg nem érti, csak a saját vére, a testvére. Csak az tudja nagyjából egyensúlyban tartani őt, aki a társadalom részére el­veszett. Ez erkölcsi tanulság is. Ritoók Emma kezdettől fogva ügyes lélekrajzoló volt. Ebben a regényében pedig valósággal kiteljesedett. Gáspár Sándornak minden lépése megokolt, sőt tudományosan megokolt. Az elemzés persze, éppen pontossága miatt, néhol hosszadalmas ; a­z analitikus írónak azon­ban ez nem hibája, hanem erőssége. Az «Egyenes úton egyedül® című regénye óta elég víz folyt le a Dunán ; az színe­sebb volt, stílusa lágyabb, meséje köny­nyedebb, de ezzel a művével egyébként össze sem hasonlítható. a A szellem kalan­dorai® a háború előtti kor modern intel­lektuálisait két kötetben rajzolta s annak az időnek egyik legjobb korképét adta. A korrajzban ez az új műve sem marad el — itt a lázas börze-szezon megeleve­nítését kapjuk. Az új tegnapokat keve­

Next