Katolikus Szemle 51. (1937)

6. szám - Szemlék - Bírálatok

mindig titokzatos. Engedetlensége, a ki­közösítés megvetése, a pápa letétele miatt zsinathoz apellálás mind elhiva­tottságának meggyőződésében gyökere­zik. Amennyiben hibázott — sokat az akkori mentalitásból meg lehet érteni —, a rettenetes végső torturában megbűn­hődte. Itt a halál pillanatában csak an­nál inkább felmagasztosul alakja a bűn­bánatban, halálának odaadó elviselésé­ben, úgy hogy mi is megbékülve tesszük le a könyvet és a tragikus hőst a vértanú­ság pálmájával látjuk magunk előtt. A fordítás hibátlan, magyaros, a munka élvezetes és értékes. Faust Antal Bene István: Karácson Imre élete és művei, 1863—1911. (Külön­lenyomat a «Győri Szemle» 1936. év­folyamából.) 37­­. Karácson Imre az 1877—78. évi orosz-török háború idején a törökökért lelkesedő fiatal magyar nemzedék tagja volt. Mint ifjú papnövendék, magán­szorgalomból tanult meg törökül és Törökországban tett több utazás után 1902-ben a Magyar Tudományos Aka­démia történelmi bizottságától Evlia Cselebi magyarországi útleírásának le­fordítására kapott megbízást. Ettől kezdve a török-magyar történelmi kap­csolatokkal foglalkozott, 1907-ben a törökországi magyar vonatkozású for­rások felkutatására kapott megbízást. Ebben a munkájában szerzett vérmérge­zés oltotta ki 1911-ben az itthon és Konstantinápolyban is általánosan is­mert és becsült magyar pap életét. Hamvait hazahozták és Győrben temet­ték el. Emlékét a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent nagy okmánygyűjteményei és fordításai örö­kítették meg : Evlia Cselebi magyar­országi útleírásainak kiadása 1904-ben és 1908-ban, A Rákóczi-emigráció török okmányai 1913-ban, a Török-magyar ok­levéltár 1914-ben és végül a Török tör­ténetírók 1916-ban. Bene nagy szorga­lommal és hozzáértéssel gyűjtötte össze azokat az adatokat, amelyek ennek a mozgalmas és rendkívül értékes tudós életnek fordulatait megvilágítják. Horváth Jenő Timár Kálmán: Dunántúli magyar kódexek sorsa. (Pécs, Pannónia­ Könyvtár 29.) Kódexirodalmunk egyik legavatot­tabb kutatója új tanulmányában né­hány középkori kéziratunk Mohács utáni történetét kíséri nyomon, nagy gonddal állítva össze mindazokat az adatokat, amelyeket vándorlásukra, fölfedezteté­sükre és publikálásukra vonatkozólag fölkutatott. Munkája nemcsak azért fon­tos, mert néhány még mindig szívósan élő tévedést igazít helyre, hanem azért is, mert értékes vonásokkal gazdagítja e kódexek könyvnyomtatáskori utóéle­téről való szűkös tudomásainkat, s ezzel hiteles adalékokat szolgáltat e legújab­ban mind nagyobb érdeklődést keltő kérdéshez. Rónay György Vámszer Géza és Bándy Mária: Székely táncok. (Minerva.) 126­1. Gyakorlati kis kézikönyv a külön­böző székely táncokról. Hű koreográfia, népszerű előadásmód, inkább lelkes mint avatott magyarázatok. A mellékelt dal­lamok a kis könyvet elsősorban a mű­kedvelő előadások rendezői és tornavizs­gák szereplői számára teszik fontossá. A tánctudomány számára nem jelent többet néhány népi tánc ügyesen dilet­táns leírásánál. b­g. Szabó Kálmán: Kecskemét th. város múzeuma. (Kecskemét.) 48­­. Ez a gazdagon illusztrált, magyarul és németül kiadott múzeum-ismertető munkácska példája annak, hogy mikép lehet rövidre fogva, tömören és mégis világosan s éppen ezért érdeklést keltően tudományos dolgokat előadni. A mú­zeum keletkezésének története, az egyes termek anyagának szakszerű ismertetése és az érdekesebb darabok méltatása al­kotják a könyv tartalmát. Néhány szó­val kitér a történeti vonatkozásokra és nagy szeretettel emlékezik meg a múzeum kincseiről. Hasznos olvasmány azok számára, kik ellátogatnak Kecs­kemétre s megtekintik e különösen nép­rajzi anyagában gazdag gyűjteményt. Clauser Mihály Társadalomtudomány Kovách Imre: Magyar meg­újhodás felé. 326­­. Az ószövetségi «választott nép» ideo­lógiának a német nemzeti szocializmus analógiájára való «megmagyarításának» lehetne nevezni ezt a vaskos, szép ki­állítású, de zavaros és inkább a kor­áramlatokra jellemző könyvet. Elöljáró­ban kijelenti a szerző : «Hinnünk kell, hogy a mi Istenünk a magyar nép bol­dogulását kívánja és mibennünk kívánja a teremtés tökélyét látni.» Még érdeseb­ben követi ezt a mondatot az erkölcsi jó definíciója : «az a jó, ami a faj érde­keivel egyezik», kiegészíti ezt az állam

Next