Katolikus Szemle 13. (1961, Róma)
1. szám - Békés Gellért: Zsinat és egység
miség életszemléletének egyik legjellegzetesebb kifejezője, 1899-ben jelenik meg. Ám ekkor a természettudomány, ahelyett hogy a világ anyagelvű magyarázatának végső kulcsát adta volna a materialisták kezébe, már új kapukat nyitott a titkokat rejtő anyag, az atom addig ismeretlen belső világába. A bölcselet pedig — főként James és Bergson személyében — már fellázadt az anyagelvű világfelfogás determinista népszerűsége ellen és az élet, az emberi személy és a szellem értékeinek jogait követelte. A szellem ébredése természetszerűen hozza magával Isten keresését és a vallás megújulását. A XX. század európai kultúrembere újra felfedezi a kereszténység értékeit, de most már nem a XIX. század elejének a középkort visszaálmodó romantikus nosztalgiájával, hanem a modern embernek spirituális érzékenységet és kritikus józanságot egymásba fűző, kifinomult szellemével. Értelmes, tiszta válaszokat keres a lét végső kérdéseire: mi az élet értelme, van-e üdvösség, visz-e út az Istenhez? S kutat az eszközök után, hogy életét a végső válaszok szellemében alakíthassa. Krisztus racionálisan szételemzett történeti személyének újra meglátja transzcendens istenemberi egységét. S egyszerre rádöbben arra is, hogy Szentírásban és teológiában, liturgiában és lelki irodalomban, testvéri közösségben, cselekvő szeretetben és társadalmi apostolkodásban mennyi, de mennyi hiteles emberi és spirituális érték rejlik, ami nemcsak az üdvösségre vezet, hanem lelket tökéletesít, jellemet formál, életet gazdagít, szóval az embert magát is emberibbé teszi. Ez a vallási ébredés szinte egyidőben indul meg a római egyházban s más keresztény csoportok körében. Hitelességét éppen az bizonyítja, hogy nem reform-programok és szervezett propaganda eredménye, hanem az emberi lélek legmélyebb igényeiből ered. S mivel közös az eredete s közösek azok az értékek, amiket a keresztény hagyományban felfedez, a közös élmény erejével természetszerűen közel is hozza egymáshoz a lelkeket. Valójában nem is lehet más alapja az egység ekumenikus keresésének, mint a keresztény értékeknek ez a belső, meggyőződéssé mélyült közös látása, amiből ösztönösen ered az a törekvés, hogy a közös értékeket közösen is birtokoljuk. A klímaváltozás másik oka éppen a mai embernek az egység keresésére irányuló hajlama, ami pontosan megfelel ennek az említett törekvésnek. A technika fejlődése a közlekedés megkönnyítésével és az emberi érintkezés számos új lehetőségének megteremtésével népeket és világrészeket kapcsolt össze és közös hazánkká tette a Földet. A tudomány és a művészet egyetemes emberi értékei, s azok kölcsönös kicserélése elmélyítik az összetartozás tudatát. Az emberi sors közös problémái, mint az éhség, betegség, háború, faji vagy társadalmi elnyomás stb., s a nemzetközi fórumok törekvése azok egyetemes érdekeket szem