Katolikus Szemle 18. (1966, Róma)
3. szám - Közi Horváth József: A szabadságharc és az egyház
KÖZI HORVÁTH JÓZSEF A MAGYAR SZABADSÁGHARC ÉS AZ EGYHÁZ Az 1956 őszén lezajlott magyarországi események hátterének és lefolyásának vizsgálatára kiküldött MNO-bizottság megállapítása szerint «the will for freedom was the moving force in every action... minden cselekmény mozgató ereje a szabadság utáni vágy volt»(1). A kommunista Déry Tibor szerint « a magyar történelemnek ezt a legnagyobb forradalmát nem egyes emberek, nem politikai csoportok, nem nézetek és vélemények szították és hajtották végre, hanem a népakarat» (2). A külföldi tudósítók valamennyien elragadtatással emlegették ennek a forradalomnak és szabadságharcnak páratlan erkölcsi tisztaságát. Az ifjúság nagy részénél — jegyzi meg az egyik kommentátor — a szabadság iránti lelkesedés a vallási élmény hőfokára hevült és ez a nemes belső tűz átformálta egész magatartásukat (3). Minden szemtanú osztotta Ignazio Silone véleményét, hogy az 56-os magyar forradalom kiindulópontja nem a püspöki palota volt, hanem az egyetem és a csepeli gyár és hogy a felkelők fegyvereiket a honvédségtől kapták. Együtt a magyar néppel A katolikus egyháznak semmi szerepe sem volt a forradalom előkészítésében és a szabadságharc szervezésében. Kétségtelen azonban, hogy a magyar nép egészével együtt örült a változásnak. Ezen az örömön nem lehet csodálkozni. (2) Költők forradalma, Antológia 1953-1956. Szerkesztette: Csicsery-Rónay István. Occidental Press, Washington 1957. 79. (3) Henry Gleitman: Youth in Revolt. Free Europe Press, New York, 37. (1) Report of the special committee on the problem of Hungary. New York, 1957. 68.