Katolikus Szemle 33. (1981, Róma)
3. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Kerényi Magda: Második Magyar Mérleg
az élmény magmájából és mindent, saját képére és hasonlatosságára újrateremt ». A dráma, melyet Kabdebó nem vesz föl a modellábrájába — vajon miért nem? — az emigrációban csak mint a rádió számára írt hangjáték lehetséges. Ferdinandy Mihály leszűkített témája ellenére — három magyar történetíró munkássága Nyugaton a 2. Világháború után, különös tekintettel a magyar középkor első felére — nagy távlatokat nyit időben és módszerekben. Ennek a három tudósnak — Bogyay Tamásnak, Ferdinandy Mihálynak és Vajay Szabolcsnak — a személyes, sőt szenvedélyes történetírása nem azt jelenti, hogy elfogultak volnának és a kutatói precizitással nem törődve saját véleményüket kényszerítenék az eseményekre, hanem inkább a fordítottját: azonosulnak az adatok nyújtotta történelmi alakhoz és helyzethez, módszerekkel kísérleteznek, mindig újabb tudományos területet hódítanak meg, hogy annak tükrében is megvizsgálják a felvetett kérdést. Központi témájuk Szent István és az Árpádok genealógiája. Vajay a genealógiát a heraldikával köti össze és a társadalomtudomány irányában is gyümölcsözteti. Ferdinandy a pszichológiai genealógia híve. Nála képek, ősképek tágítják ki a címer keretét és beletorkollanak a nagy mitológiai összefüggésekbe. Bogyay kutatásai is érintik a mitológiát, amikor pl. az oroszlán jelképtörténetét és jelentőségét kutatja a magyar történelem szemszögéből. A Szentkorona kérdése is foglalkoztatta mindhármukat, Ferdinandy a korona körül Nyugaton megindult vita első éveiben foglalta már össze idevágó nézeteit, Vajay franciául publikált a témáról a hetvenes években, Bogyay pedig számos tanulmányban magyarul és németül 1952 és 1978 között. A kötet zárótanulmánya egy rendkívül érdekes és hasznos áttekintés — « egy vázlat vázlata », írja a szerző, Borbándi Gyula — az amerikai magyar irodalom intézményeiről. Borbándi tájékoztat a kanadai, észak- és latinamerikai magyarság kulturális tevékenységéről, eredményeiről és lehetőségeiről. Felsorolja és jellemzi a különböző amerikai magyar lapokat, kulturális egyesületeket, tanügyi intézményeket, nyomdákat, kiadókat Torontótól Buenos Airesig. Feltűnő, hogy mennyi a magyar hírlap, de ennek ellenére egy irodalmi folyóirat sem tudott tartósan megjelenni. Az irodalmi termékekkel kapcsolatban Borbándi is érint egy valóban « kényes kérdést » a nyugaton publikált tisztán irodalmi kiadványok szabad forgalmáról nyugat-keleti irányban is: « Az ésszerű követelés tehát az irodalmi termékek jelenlegi beviteli tilalmának és korlátozásának feloldása, a mai gyalázatos postai gyakorlat megszüntetése». A Magyar Mérleg II. kötete kézikönyvként is használható azok számára, akik tájékozódni kívánnak a nyugati magyar kultúra bizonyos kérdéséről, vagy egyik-másik képviselőjéről. Ilyen átfogó tájékoztató kiadvány eddig nem állt rendelkezésre. KERÉNYI MAGDA :287