Katolikus Szemle 33. (1981, Róma)
4. szám - EGYHÁZ A VILÁGBAN - Békés Gellért: II. Európai Ökumenikus Találkozó
EGYHÁZ A VILÁGBAN II. EURÓPAI ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓ Negyven katolikus püspök és a többi egyházak negyven vezető személye — köztük Hume angol és Etchegary francia bíboros — gyűlt össze a II. Európai Ökumenikus Találkozóra november 16-tól 20-ig, az egykori cisztercita Logumklosterben, Dél-Dániában. A nyugateurópai és keleteurópai egyházak képviselőin kívül az Egyházak Ökumenikus Tanácsának és a vatikáni Egységtitkárságnak képviselői is jelen voltak. A magyar egyházakat Cserháti József pécsi püspök és Szekeres Attila református püspök képviselték. Az első Találkozót 1978 áprilisában tartották Chantillyban. Ezúttal a megbeszélések tárgya a krisztusi remény kérdése volt: tud-e hitünk erőt és bátorságot adni a mai világ elcsüggedt emberének? A Találkozót — a reggeli és esti elmélkedés, valamint az eucharisztikus liturgia keretében — az imádság szelleme hatotta át. A közös imádságon és elmélkedésen kívül a résztvevők meghallgatták és tanulmányi csoportokban megbeszélték Werner Scheele würtzburgi püspöknek, Dumitriu Popescu professzornak és William H. Lazareth, az EÖT teológiai bizottsága új igazgatójának az előadását. E sorok írója teológiai tanácsadóként részt vett a Találkozón és itt közli a megbeszélések eredményeképpen kiadott nyilatkozat magyar fordítását. BÉKÉS GELLÉRT * * * « Egyazon reményre hivatva: ökumenikus közösség imában, tanúságtételben és szolgálatban » — ezen meggyőződés jegyében gyűltünk össze a II. Európai Ökumenikus Találkozóra mi, az Európai Egyházak Konferenciájának és az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsának mintegy nyolcvan képviselője, 1981 november 16-tól 20-ig, a dániai Logumklosterben. Közös imában, istentiszteleten és megbeszéléseken arra törekedtünk, hogy új megvilágításban lássuk azt az utat, amelyre napjainkban az Evangélium örömhíre vezet. Hálát adunk Istennek hogy mi, földrészünk különböző egyházainak tagjai, megtapasztalhattuk a lelki közösséget egymás közt. Ennek az újabb találkozásnak öröme, amelybe a megosztottságunkon érzett fájda