Katolikus Szemle 34. (1982, Róma)

1. szám - ESZMÉK ÉS MŰVEK - Szörényi Emmi: Babits-antológia angolul (Anton Nyerges)

teremteni, ami egyformán elfogadható mint az államhatalomnak mint az egyháznak és a művészetnek. Ez a szép bortermő vidék ihletője a költő több vallásos versének, írja a Visit to the wine cellar bevezetőjében, « which compares the awakening of the Wine's Spirit from the wreckage of the Grape to the Resurrection. » A Danaid Complex fejezetben az 1920 előtti költeményekből for­dít és, mint írja, ezek a szonettek « ... have been long recognized as the virtuoso masterpieces of sound, assonance, alliteration...» és mindjárt hozzáteszi, hogy a költő ezekben a szonettekben a hideg­sötét felszín alatt már a Halálfiai regény szellemét jelzi. Nemcsak költemények fordítását adja Nyerges ebben a munká­ban, hanem ízelítőt ad a prózai munkákból is. A Halálfiai, Timár Virgil fia tartalmát röviden összefoglalja, részletesen jellemzi a regény szereplőit, főhőseinek tragikumát és mint «preludiumot» ajánlja őket a teljes művészi kibontakozáshoz: a Jonah's prayer-hez és Jonah's book­hoz. Ha valaki Babits teljes életművét érteni akarja, annak a Halálfiai alapos vizsgálatát ajánlja. Ez a regény szerinte James lélek­tani regényeinek elemeit mutatja. A politikus-filozófus Babits is szerepel a kötetben. A fordító szerint nehéz találni más olyan katolikus írót Kelet-Európában, mint írja: « He is the most intriguing and certainly the most complex of Hungarian writers... ». Kevesen próbálkoztak olyan intenzitással ke­resni a magyar vallásos és intellektuális identitást mint ez a költő és ugyanakkor erősen bízni a gazdasági fejlődés fontosságában mint ő. Ezzel kapcsolatos vívódásait, a sok félreértést amiben része volt mutatja többek közt pl. a Diary in verse, my native land, stb. Nemcsak Szekszárd, Esztergom is ihleti, nyári otthonából látja a Bazilikát, ír is róla nem egy verset,­­ but in an Esztergom environ­ment the political significance of the Church predominated her phy­sical grandeur, the role of learned men, artists and artisans, the symbol of Saint Stephen ideal » — írja Nyerges. A keresztény lélekelemezést mutatja Babits a Psychoanalysis Chris­tiana versben. Ez az a lélekelemzés, ami arra készteti az embert, hogy saját maga faragja útját, tökéletesebbé a lelkét, annak rejtett zugainak fájdalmas feltárásával és az ezt kísérő szenvedéssel,­­ ami végülis legyőzi a bűnt. A Cancer poetry fejezetben összefoglalja a fordító Babits iro­dalmi munkásságát: írt verseket, politikai és filozófiai esszéket, lefordította Dante főművét, a Divina Comedia-t, az Amor Sanctus-ban számos latin verset. Irt regényeket, novellákat és valószínűleg még többet, mint amit ma ismerünk, amit az újabb kutatás napvilágra fog hozni, reméli Nyerges. A legigazibb és legtragikusabb Babits az utolsó években bon­takozik ki egészen, a gyógyíthatatlan gégerák reménytelenségében, de mégsem szűnik meg a kétségek közt remélni, és könyörög a gyermekkori segítőhöz: I be seed­ you dearly, help me, Saint Blaise I ran myself today with a trembling heart..

Next