Katolikus Szemle 35. (1983, Róma)
1. szám - Békés Gellért: Szentévi feladatunk
SZENTÉVI FELADATUNK Aperite portás Redemptori: « Nyissátok meg a kapukat a Megváltónak... » — ezekkel a szavakkal kezdődik II. János Pál pápa bullája, amellyel megváltásunk 1950. évfordulóján meghirdeti az idei szentévet. A bulla bevezető szavaival a pápa voltaképpen megismétli első két körlevelének, a Redemptor hominis és a Dives in misericordia kezdetű enciklikák felhívását. « Szent Péter székébe történt megválasztásom után — mint írja — gondolataim és érzelmeim jobban mint valaha, a megváltó Krisztus felé fordultak, a húsvéti misztérium felé, amely az isteni kinyilatkoztatás csúcsa és a legfőbb megvalósulása Isten minden idők minden embere iránt gyakorolt irgalmasságának ». A pápai bulla ezt a krisztusi megváltásban kinyilatkoztatott isteni irgalmasságot hirdeti. Megnyitni vagy még jobban kitárni bensőnk kapuját Isten üdvözítő irgalma felé, — ez a szentévi feladatunk. A szentév március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kezdődik, az angyali üdvözlet és az isteni Ige megtestesülése ünnepén. Befejezése a következő évben, április 22-én, húsvét vasárnapján lesz. « Ez az év — figyelmeztet a pápa — legyen valóban szentév, a kegyelem és az üdvösség igazi ideje. Legyen fokozottabban megszentelt azzal, hogy, Isten népének megújulása révén, korunk embere megnyíljék a megváltás kegyelmének, hiszen e nép feje Krisztus, aki vétkeinkért halált szenvedett, de feltámadt megigazulásunkért. » (Róm 4,25) A kettő: az egyháznak, mint Isten népének a megújulása és a mai ember megnyílása a megváltás kegyelme felé, elválaszthatatlan egymástól, mert a megváltás kegyelme ma is legfőképp az egyház által és az egyházban jut el kortársainkhoz. Az egyháznak ma is az a legfőbb feladata, hogy hirdesse a megváltás örömhírét és az evangéliumi tanítás és a krisztusi szentségek révén közvetítse a megváltás kegyelmét. Ezért nevezi az egyházat « az üdvösség egyetemes szentségének » a II. Vatikáni zsinat. Ám téves volna itt csak az egyház vezetőire, a papságra gondolnunk. Hivő nép és hivatott vezető együtt és egymást kiegészítve alkotja a megváltás kegyelmének közvetítésére meghívott egyházi közösséget. Hivő közösségben — akár kisebb csoportban is — újra, tudatosan és elmélyülten megélni a megváltás kegyelmét, amely az egyház által jelen van a világban, s ezzel résztvenni a kegyelem közvetítésében kortársaink .