Katolikus Szemle 40. (1988, Róma)
1. szám - Györffy György: István király – a szent király történeti alakja
GYÖRFFY GYÖRGY ISTVÁN KIRÁLY A szent király történeti alakja Ebben az évben emlékezik meg a magyar nép és a keresztény világ Szent István király halálának a 950. évfordulójáról. A jubileumi ünnepségek programjával lapunk 11. oldalán foglalkozunk. Itt, az ünnepi év bevezetéseként, közöljük Györffy György történész szíves engedélyével az István király emlékezete című kötetben megjelent bevezető tanulmányát (Európa könyvkiadó, Bp. 1987). E tanulmány, az újabb kutatások alapján, történeti valóságában állítja elénk a szent király alakját. Ezer évvel ezelőtt a két császárság határain kívüli kelet-és észak-európai népek életében sorsdöntő változás következett be. Azok a népek, amelyeknek vezetői erős katonai kísérettel rendelkeztek: dánok, norvégek, svédek, oroszok, csehek, lengyelek és magyarok, közel egyidőben államot szerveztek és felvették a kereszténységet. Ez az Európa arculatát megváltoztató fordulat belső fejlődés és külső hatások eredménye volt. Csak olyan nép tudott tartós államot létrehozni, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés bizonyos fokát elérte, és uralkodó rétege belső erőforrásokból tudta stabilizálni uralmát. Az uralom stabilizálására azonban a gazdasági előfeltételek nem voltak elegendők; az uralmat ideológiailag is stabilizálni kellett, s erre a középkori Európában a Volgáig a kereszténység, azon túl az iszlám mutatkozott a legalkalmasabbnak. Közép-Kelet-Európában az Ottók megújított német-római birodalmának volt katalizátor szerepe e folyamatban. A birodalom terjeszkedésével szemben a határon lakó pogány népeknek egyetlen lehetőségük maradt a védekezésre: maguk is felvették a kereszténységet, és megkíséreltek egy olyanféle állami berendezkedést létrehozni, amilyen a frank birodalomban és utódállamaiban megvalósult. Kiváltképpen egyezett három szomszédos nép történelmi útja. A csehek, lengyelek és magyarok nem csupán egyidőben, hanem egészen hasonló módon léptek az államalapítás és egyházszervezés útjára. Csehországban a Psemiszli-