Váczy János (szerk.): Kazinczy levelezése 1822. január 1. - 1823. december 31. - Kazinczy Ferencz levelezése 18. (Budapest, 1908)
Kazinczy Ferencz levelezése 1822. január 1 - 1823. deczember 31.
Jegyzetek. 507 4002. 101. lap 5. kikezdés 2. sor: «A’ Kozmár Asszony meghala.» Kazinczy a Kácsándy József rokonainak valamelyikét érti, mint a ki közelről érdekelhette a Gyulay családot. 4004. «Gottsched Poétikája.. .» Gottschednek két ily műve ismeretes: 1. Versuch einer kritischen Dichtkunst vor die Deutschen, Leipzig, 1730, 4. kiadás 1751; — Vorübungen der latéin, u. deutschen Dichtkunst; zum Gebrauch der Schulen, Leipzig, 1757. 4005. 106. lap fölül 12. sor: «Dávid, ki most bizonyosan az első Tenor énekes...» Giacomo David 1750-ben Presezzeben, Bergamo mellett született. 1770-ben lépett mint énekes a színpadra Milanóban, de mintegy 20 évig nem tudott nagyobb hírnévhez jutni; ekkor azonban európai hírűvé vált. 1791-ben Londonban énekelt óriási hatással és csak 1794-ben került vissza Olaszországba, hogy mint a pármai herczeg udvari énekese folytassa művészi pályáját. 1802-ben bejárta Francziaországot, hol mint tüneményszerű meteort ünnepelték. 1811-ben visszalépett a színpadtól s mintegy 10 évig visszavonultan élt Bergamóban. Barbasa ostromlásainak engedve újból a színpadra lépett s mint 72 éves agg Bécsben is szerepelt, hol, még mindig csodálatos csengésű s kifejezéssel teljes hangjával hallatlan sikereket ért el. 1824-ben végleg visszavonult a színpadtól és Bergamóban telepedett le, hol 1830-ban 80 éves korában halt meg. Igazi mestere volt a szép éneknek, s előadó művészete is a legmagasabb színvonalon állott. Mint ember is fölöttébb tiszteletre és szeretetre méltó volt. L. az Alig. Theater- Lexicon. Herausgegeben von R. Blum, K. Herbszsohn, H. Markgraf. II. Band, Altenburg u. Leipzig, 1839, 281—2. lapját. 4096. 108. lap 1. kikezdés: «Gestern... kam unser Laczi mit dem Sohn meines Cousins, und Laczis Conscholaren Andreas Kazinczy zu mir.» Kazinczy András, K. István (K. Ferencz unokatestvére) fia, az író K. Gábor testvérbátyja, a ki 1843—1849 között Zemplén vármegye alispánja volt. U. o. a 2. kikezdésre a következőket jegyzem meg: Breczenheim Károly Ágost hg 54 éves korában 1823. febr. 27. halt meg Bécsben; özvegye Oettingi- Spielberg herczegasszony két fiával, Ferdinánd és Alfonz herczegekkel és három leánynyal maradt, t. i. Leopoldinával, a ki gr. Almásy Lajosnak, Karolinával, a ki gr. Somogyi Józsefnek és Amáliával, a ki gr. Taaffe Károly Antalnak volt felesége. V. ö. a M. 1. 245—248. lapjaival, a 4172. számú levéllel s jegyzetével. 4097. 110. lap 2. kikezdés: «Júl. 14. Vaynak utolsó tiszteletét adámeg a’ Pataki Collégium.» A M. Kurír 1822. évf. 10. (aug. 2-diki) számában erre vonatkozólag a következőket olvassuk : «Patakról, Júl. 22d. Superintendentiánk néhai tisztelt Fő-Curátorunknak, Mélt. Vajai Vay József Úrnak Miskólczon Máj. 22dikén, Collégiumunk pedig itt ezen holnap’ 14dikén adá meg a’ soha el nem halandó hála’ végső tiszteletét. Ott Coadjutor Superint. Fő-Tisztet. Szathmári Paksi József Úr mondá a’ Szent Tanítást, ’s Consistoriumunkban Fő Curátorunk Mélt. Lányai Gábor Ungvári Fő Ispán és Beregi Administrator tartá a’ Magasztaló Beszédet; itt a’ hely’ Prédikátora Tiszt. Láczai József Prof. Úr tartá a’ Tanítást, az Oratziót pedig Philos. Prof. Tek. Rozgonyi József Úr, ’s mind