Kecskemét és Vidéke, 1889. január-november (1. évfolyam, 3-39. szám)

1889-01-17 / 3. szám

X. ésVM£ol3r©^1-3. szám.. Kecskemét, 1333. ja­n. 1 k­özművelődési heti közlöny. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadóhivatal: IV. tized, varjú-utcáa 235. tsz. Minden pénzbeli kü­lde­­m­ény ide czintézendő. Előfizetési ár: Egész évre 5 f­rt — kr. Fél évre 2 írt 50 kr. Negyedévről írt 25 kr. Eg.' es szám ára 10 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. A szerenáde. Dal zenditi fel künn az éjben, Lant kiséri zengésében. A lant húrján és a dalban Ömlengő hő szerelem van. Olvadoznak a szé­ p hangok. — Messze útról jött a dalnok . —­­T.'H. hisz mdja, hogy rég n árja Fájó szivvel, szép arája. / Hogy mikor jön, meg nem irta, Ni firí) Nagy sokára most tért vissza. Az ablak még világítva, \ A dal ekép Zeng alatta: \ ,Boldogsága életemnek,­­ — \ Menyegzőnkre érkeztem meg, | ' Szeretlek oly hőn, mint régen, Ébren vagy-e meg az éjben? Vagy álom szállt szép szemedre, Oh jer! borulj hű keblemre. Hallgasd, mint ver szivem gyorsan, Minden perczben érted dobban!“ Mig tovább zeng künn az ének, — Benn a házban gyertyák égnek , Térítőn szép, ifjú lány van Menyasszonyi dísz ruhában. Nem figyel a zengő dalra, Szeme zárva, szive fagyva, Eltűnt a pir­ajk­, s arczárul. — De az ablak im feltárul És lekiált egy hang zordan: „Ne háborgass, itt halott van!“ M­eleg ! ! Valami az iparról. A­mint áll Liebig mondása,, hogy „egy nép mű­veltségi fokára abból következtethetni, hogy mennyi szappant fogyaszt el éven át“­, épp úgy sarkigazságot képez az, hogy egy állam jólétére annak ipará'­ól­ és kereskedelméről lehet követk­e­detni. A­mint pedig, ez, áll az államról, ugyan úgy áll egy városról is, mert a mely városban az­ ipar és kereskedelem virágzik, fi í®Kt,­ bildon jólét uraló. Nem czélunk e tárgyról álta­lános bő értekezletbe bocsátkozni, helyi érdekű lap levéli, csupán a helyi viszonyokra való kiterjeszkedést kíséreljük meg. Az ipar és kereskedelem tulajdonképen nem képez két különböző dolgot, mert ipar, kereskedelem nélkül fenn nem állhat, valamint viszont nincs kereskedelem ipar nélkül. A szabad ipar életbelépte óta városunkban álta­lános a panasz az iparosok között, hogy nincs mód a megélhetésre, mindenki lehet iparos, a gyáripar tönkre teszi a kézműipart stb. Mindezekben részben igazat kell adnunk iparosainknak, de másrészt nem mulaszt­hatjuk el rámutatni ezen panaszok okainak kútforrá­­saira s arra, hogy azok nagy részt az ő hibájukból erednek és hogy azokról nagyrészt önmaguk segít­hetnének. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy minden ipar­ágra nézve ,részletekbe bocsátkozzunk, de még er­ie hivatva sem érezzük magunkat, és e soroknak nem volt egyéb czélja, mint iparosainknak némi anyagot és alkalmat szolgáltatni,az eszmecserére és köszönet­tel minek, ha e tárgyban érdemes dolgok meg , íra­tása czéljából lapunk hasábjait igénybe vennék. jk Városunkban a szabó és czipész iparág van "Leg­jobban elterjedve, és a szabad, valamint a gyáripar­­ezeket sújtja legjobban. Nem szólok azon iparágakról, melyek városunkban már jóformán kihalófélben van­nak, pl. takács, tímár, szűrszabó stb., mert ezeket már nagyrészt megölte részben a gyáripar részben a nép­viselet változása. A szabó iparosok panasza legfőkép a kereskedők ellen irányul, a­kik a férfi ruha elkészítését is elvállal­ják. De hiszen uramfia, ezek sem maguk nem szabják, sem maguk nem varrják a ruhát, hanem szabászt és Felelős szerkesztő és kiadó - tulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyílt­téri közlemények jutá­nyos árakon számít­tatnak. B­é­l­y­e­g­d­íj 30 kr. mindei­ beiktatás után. Szerkesztőség: IV. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adat­nak vissza.

Next