Kecskemét és Vidéke, 1889. január-november (1. évfolyam, 3-39. szám)
1889-02-14 / 7. szám
I évfolyama. /1. szám. Kecskemét, 1889. febr. 1-4. Kecskemét és léke közművelődési heti közlöny. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadóhivatal: IV. tized, varjú-utcza 235. sz. Minden pénzbeli küldemény ide czimezendő. Előfizetési ár: Egész évre 5 írt 8kr. Félévre . . 2 írt 50 kr. Negyedévre írt 25 kr. Egyes szám ára 10 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadó - tulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyílttéri közlemények jutányos árakon számíttatnak. Bé ly e g díj 30 kr. minden beiktatás után. Szerkesztőség: IV. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adatnak vissza. Helytálló iparfoglalkozások. — A kecskeméti Iparegyesületben 1889. jan. 27. fölolvasta: Hanusz István. — (Folytatás és vége.) A bognárok és pintérek törzshelye Szlavónia. Nem mintha több bor teremne ott, mint nálunk, hanem mivel igazán bővében vannak a tölgyfának, mely a legjobb dongaanyagot szolgáltatja. Ennek az országrésznek ugyanis, mint népe is tartja, kétféle mannája van. Egyik a szilva, melyből a szerémségi szilvórium készül, másik a makk, melyek mindenikéből egy-egy tölgyfa kel, ha kedveznek a viszonyok neki. Rengeteg dongát és kész tölgyfaedényt szállítanak onnan a fiumei kikötőn át Európa egyb országaiba, még a messze Angliába is. A hegyvidék népe általában inkább is van utalva arra, hogy iparral keresse kenyerét, mert ott a föld mostohán szolgáltatja a haszonvehető területet és a szélsőségekben járó éghajlat kevésféle terméknek biztosíthat gyümölcsözést. A múlt augusztus második felében Tátra-Füreden jártam, akkor vágták a Szepességben a zabot, szedték a lent, virágában volt még a stájer lóhere. Ezek egyike sem eledel az ember részére közvetlenül; tejipart és vászonszövést kell tehát ott kezdeni, meg fölhasználni minden anyagot ipari átalakítás végett. Árvavármegye többet sző évenkint 3 millió méter vászonnál. Zólyomban Radvány a fésűsök hazája, Piós-Győrött hires a csikóbőrös kulacs, Rima- Szombatban a csutora, a csontból készült függő és gyűrű. Kivált a papírkészítés hazája a felvidék, hol a ringyet-rongyot számtalan malom nemesíti papírrá. Segítségére van ennek a tömérdek papírfogyasztás, mely századunkat jellemzi. Kiszámították Francziaországban, hogy a világ 3985 papírmalma 5 év előtt évenként már 952 millió kilogramm papirost készített. E roppant mennyiségnek fele nyomdába kerül, 300 millió kiló újságokra megy föl. Az utóbbi évötöd alatt a fogyasztás egyharmaddal növekedett. Évenként elhasznál egy angol 5 és egyketted kiló papírt, egy éjszakamerikai 5 és egynegyed kilót, a német 4 kilót, a franczia 3 és háromnegyed kilót, az olasz és osztrák 1 és háromnegyed kilót, a spanyol háromnegyed kilót, az orosz egyketted kilót, a mexikói egynegyed kilót. Rólunk a statisztika nem szól, pedig mi is tüzes újságolvasó nép vagyunk és alig van nemzet a Föld kerekségén, amelynek kedvéért annyi politikai lap tengetné életét, a minthogy nálunk van. Túrócz vármegye népe faipart űz. Onnan jönnek a fakanalak, fatálak, favillák, gereblyék, fafaragványok, újabban hajlított fából készítenek bútorokat. A kanalas tót sem egyéb, mint vándoriparos, és midőn 3 krajczárért 2 fakanalat árul, nem tudja az ember, mit fizetett meg ezzel, az anyagot-e, vagy a munkát, az idevaló szállítást-e, vagy az árusítással vesztegetett időt, mind a négyet semmi esetre sem. Nálunk ez helytálló iparág nem lehetne, éhen halasztaná emberét. Liptó vármegyében hajdan üveghuták voltak, de mivel a forgalom tágabb ereitől távol estek, a versenyt olcsó munkaerő mellett sem bírták ki. Ezek munkásaiból kerültek ki az üveges tótősök, kiknek kisebb-nagyobb unokái utczáról-utczára lesik nálunk is a törött ablakot és midőn azt befoltozzák, olyan vándoriparosok, mint a drótosok. Hogy Székely-Keresztúron mennyiben jogosult a rosta- és szitakészitő ipar, meg nem mondhatom. Ott lótenyésztő hely sincs közelben, mely ez iparághoz lószőrt szolgáltatna, csak fenyőfajok van bőven a Hargita hegység lejtőin; de az bizonyos, hogy haragusznak a székelykeresztúriak azért, ha a sok szita miatt