Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-07-24 / 57. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke A katonaságnál egy őrmester havi 1200— 1600 K-t, egy hadnagy 3360—3600 K-t, a főhadnagy 3600—4400 K-t, a százados 5000—6400 K-t, az őrnagy körülbelül 8000 K-t kap. Egy négy elemit végzett őrmesternek tehát több fizetése van, mint a tanárnak, vagy bírónak (aki esetleg tartalékos őrnagy vagy százados). Egy hadnagynak több fizetése van, mint az államtitkárnak! Ezzel nem azt mondjuk, hogy a katona­tisztek s a rendőrség túl vannak dotálva, mert az az összeg is szűkösen fedi ma a megélhetéssel járó kiadásokat, de igenis hangoztatjuk azt, hogy a tisztviselő helyzete sokkal rosszabb s igy jogos és méltányos az a kívánság, hogy a tisztviselők fizetése is annak megfelelően javíttassék. De vannak olyan állami alkalmazottak is, kik túl vannak dotálva! A budapesti operaház énekeseit az állam évi 240—250 ezer koronáért szerződtette, melyekhez jön­nek még a fellépési díjak. Egy operaénekes­nek tehát havonta 20—22 ezer korona fize­tése van, melyből 20—22 tisztviselői csa­ládnak kell megélni, így fest a tisztviselők helyzete számok­ban kifejezve. Ezen már apró természetbeni könyöradományokkal, apró toldozással-folto­­zással segíteni nem lehet, itt gyökeres és sürgős megoldásra van szükség. Reménykedve várta a tisztviselői kar a tisztviselői törvényt, azonban nagy csaló­dást hozott, mert a tisztviselők elbocsátásá­nak kérdését siet megoldani, de a fizetés­rendezést kifelejtették belőle. Illetőleg nem maradt ki teljesen, mert a miniszterek ma­guknak évi 12,000 korona rendes és 12,000 rendkívüli segélyt megszavasztottak, a tiszt­viselőket pedig táplálja tovább a remény. De ezzel a táplálékkal már nem bírják to­vább, most már tetteket kívánnak! Ne felejtsék el azok, kik a tisztviselők sorsát intézik, hogy a nemzet gerince az intelligencia, s ha ez összeroppan, össze­omlik a nemzet is ! Nem pilla­natnyi segítségre van itt szük­ség, hanem olyan radikális megoldásra, mely nemcsak biztos megélhetést ad, hanem lehe­tővé teszi az eladogatott bútorok és ruha­darabok pótlását. Ez a legkevesebb, amit a kormány adhat és adnia kell. A sok szen­vedésért, az elhullatott könnyekért, a fájda­lom és megalázásért úgy sem tudják őket kárpótolni, eltávoztak. Az előbbit a proletárdiktatúra alatti magatartásáért fosztotta meg állásától a kultuszminiszter. Fegyelem dolgában nehéz munkája volt az iskolának a 6 esztendős háborútól és forradalmaktól elvadult ifjúsággal. A legeré­lyesebb szigorral sikerült őket csak féken tartani, sőt néhányat el is kellett távolítani az iskolából. A proletárdiktatúra kétségkívül a fiú-felsőkereskedelmi iskolában végzett leg­rombolóbb munkát, melynek oka részben a növendékanyagban keresendő, részben pedig annak a sajnálatos körülménynek tulajdonít­ható, hogy a kommunizmus eszméinek a tanári karban is akadt híve. Minthogy az iskolánknak szükséges fűtőanyagot a város szerttlőrinci erdejében tanulók maguk termelték ki, az egész éven át zavartalanul tanítottak az új 4 évfolyamos tanterv szerint. Az iskolába a lefolyt tanévben beirat­kozott 86 tanuló, kik közül 56 felsőbb osz­tályba léphet, 13 tanuló érettségi vizsgá­latot tett. Az iskolával kapcsolatos kereskedő tanonciskola az egész tanéven át működött a reáliskola épületében. Beiratkozott össze­sen 101 tanuló, évközben felszabadult vagy kimaradt 26, vizsgálatot tett 75. Iskoláink működése a lefolyt tanévben. in. A fiú felsőkereskedelmi iskola egy évtized óta működik Kecskeméten, s végzi a kereskedelmi szakortást, melynek jelentőségét a mai viszonyok sokszorosan emelték. Az iskola munkáját országos helyeken kellően értékelték és méltányolták munkán­kat, de a helybeli méltánylás, nem követke­zett be a megérdemelt mértékben. Az iskola fentartótól egy évtized alatt sem bírtak meg­­felő elhelyezést és fölszerelést kapni ; az érdekelt közönség az iskolát bizonyítvány­­gyárnak nézi; a közönség nem érdekelt része pedig vagy észre sem veszi odaadó munkáját, vagy pedig bizonyos hagyományos ellenszenvvel tekint reá. Az 1918—19. tanévet a szabályszerű időben nyitották meg szeptember 5-én. A proletárdiktatúra iskola­rendjét tel­jesen felforgatta. A tanulókat különösen a felső osztályt, hivatalosan „forradalmasítot­ták“ ; a hittan, történelem, közgazdaságtan, jog tanítását megszüntették vagy céljaikra formálták át; a levelezés, könyvvitel és keresk.­számtan tervbe vett kiforgatására már nem maradt idő, így nehéz küzdelmet kellett vívniük a romboló eszmékkel; de sikerült iskolánkat még aránylag csekély szellemi és anyagi károsodással megmentenünk. A tan­évet sok viszontagság és válság után június 7-én zárták be. Az 1919—20. tanév folyamán Gonda Jenő és Irlinger Antal tanárok az iskolától A gabonagyű­jtés irányelvei. E címmel a „Búzakereszt“ most meg­jelent 1. számában Rubinek Gyula földmi­­velésügyi miniszter tollából egy közlemény jelent meg, melyet olvasóközönségünk tájé­koztatására az alábbiakban közlünk : A folyó termelési évben a fogyasztás ellátására szükségelt gabonamennyiség be­szerzésénél két irány érvényesül. Az egyik az, hogy a gabonamennyiség leadásánál a progresszivitás elve jut érvényre, azaz a nagyobb területetek birtokosai nagyobb jó ga­­bonamennyiséggel járulnak hozzá a gabona­ellátásához. Ezáltal a kormány az igazságo­sabb megterheltetés elvét akarja érvényesí­teni, amely elvet a gakorlatban az egyes községi érdekeltségek még tovább fejleszt­hetnek. A közélelmezési minisztérium a kivetés alapját képező átlagtermést községhatáronként állapította meg. Községhatárokon belül mód­jában áll az érde­keltek bevonásával az átlag útján kiszámítani a gabonamennyiséget és egyes dűlők átlagtermésének figyelembevéte­lével a községre kivetett mennyiséget úgy megosztani, hogy ez által ez az elv a köz­ségek határain belül is érvényesüljön, vagyis aki a községre kivetett átlagtermésnél na­gyobb terméssel bír, többet, az átlagnál kisebb terméssel bírók pedig kevesebbet szolgáltassanak be a kivetett átlagnál. A második irányelv, amely a folyó termelési évben a gabonaszükséglet behaj­tásánál érvényre jut, az, hogy a keresztény irányzat az egész vonalon érvényesüljön és a gabonakereskedelem a keresztény intéz­mények és egyének kezébe kerüljön. így kapcsolódnak be a gabonabeszolgáltatás végrehajtásába a Hangya és Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet vidéki szervei. Ahol ilyen szervezet nincs vagy ha van és a ga­bonabeszolgáltatás munkájának végrehajtására nem vállalkozik, ott a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi részvénytársasága gondoskodik megfelelő kirendeltségről, így egy csapásra az egész gabonakereskedelem új kezekbe kerül, a legilletékesebb kezekbe, a szövetkezetekébe. Ennek, reméljük, meg lesz az az egész­séges következménye, hogy a szövetkezetek nemcsak most vállalkoznak a gabonakeres­kedelemre, amikor a gabonaszükséglet be­szerzése központosítva van és ezt szinte ki­zárólagos joggal teheti, de akkor is, amikor a gabonaforgalom szabaddá válik, a mind­nyájunk által óhajtott teljes szabadforgalom beállával. Joggal elvárhatja a kormány a gazda­közönség összességétől, hogy az új szerve­ket fontos munkájukban bizalommal és el­nézéssel támogatni fogja, mert minden kez­det nehéz és a siker a keresztény irányzat jegyében csak akkor várható, ha ennek ér­ 57. szám. dekében valamennyien összefogunk: nem­csak a gabonabeszolgáltatás végrehajtására alakult szervek, de azok is, akik a gabona­beszolgáltatásra köteleztettek, a gazdakö­zönség egyeteme. Rövid Kinek. Veszprémben megismétlik a ludoviká­­sok a budapesti Horthy-ünnepélyt. — Cser­­noch János hercegprímás hétfőn este haza­érkezett Rómából. — A magyar kormány átengedi a Romániába üdülni küldött osztrák gyermekeket. — A megengedett három napi haladék után a három évre elitélt Stromfeld ezredes benyújtotta fellebbezését. — A szer­­bek elrekvirálják a bunyevác templomokat. — A „Lisboa“ gőzösön 108 férfit és 18 nőt tartóztattak le. — A letartóztatott Kun Bélának és társainak személyazonosságát minden kétséget kizáróan megállapították. — Rendkívül rossz hatást keltett az antant álla­mokban, hogy az osztrák kormány elősegí­tette a népbiztosok szökését. — A legutóbbi osztrák nemzetgyűlésen botrányos verekedés volt. — A mostani lengyel kormány lemondott és koalíciós kormány alakul.— A bojkott cél­talansága már eddig is bebizonyosodott. A svájci munkásság a bojkott megszüntetésére szólítja föl az amsterdam­i szervezetet. — Az antantra kincs benyomás tett a népbiztosok kiadásra vonatkozó osztrák-orosz szerződés. — A görög csapatok megkezdték előnyomu­lásukat. Konstantinápolyal megszakadt min­den összeköttetés. — Drinápolyt 10.000 tö­rök védelmezi nagy bolgár segítségg­el. — Caruso a világhírű olasz énekes eltűnt. Való­színűleg merénylet áldozata lett. — Osztrák tiszt hívta föl a hatóságok figyelmét Kun Bélára. — Ausztria meg akarja szüntetni a bojkottot Nyugatmagyarország ellen. — Drinápolyt nehéz ágyúval lövik a görögök. — Lloyd George nagy segítséget. — 300.000 főnyi önkéntes hadsereget igér. Ezzel Foch marsall is Lengyelországba megy. — Való­színűleg Pasics lesz Jugoszlávia miniszter­­elnöke. (Legújabb.) Az osztrák kormány nem nyugszik bele Kun Béla elszállításának ku­darcába, hanem lépéseket fog tenni, hogy kijusson Oroszországba. — Az angol követ közbelépett a belgrádi kormánynál és tilta­kozott az ellen, hogy Ferenc Ferdinánd gyil­kosait nemzeti hősökként temessék el. — Magyar ruhát viselnek a tótok a megszállott területen. — A csehek kiűzik az egyetemről a hittudományt. — Varsóban az új kormány­ban valamennyi párt képviselve lesz. — Még mindig fogva tartanak a csehek tizenhét ma­gyar embert. NAPI HÍREK. Naptárs 1920. évi julius 24. szombat.. — Rom. kath. Krisztina. — Protestáns: Krisztina — Görög-orosz: 1920. julius 11. Eufémia. — Nap­kelte 4 óra 28 perc, napnyugta 7 óra 43 perc. Időjárás . A központi meterologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: száraz. — Közgyűlés. A törvényhatósági bizott­ság f. hó 29-én csütörtökön tartja meg ren­des havi közgyűlését. A tárgysorozatot leg­közelebb közölni fogjuk. — Úl kereskedelmi és iparkamara főtit­kára. Budapesti értesülésünk szerint a keres­kedelmi és iparkamarai új választásoknál főtitkárrá Szávay Gyulát, a Baross­ Szövetség ügyvezető-igazgatóját, az ünnepelt költőt és kiváló közgazdászt választották meg nagy szótöbbséggel. — Adomány. Özv. Farkas Zoltánná Kerekegyházáról 100 koronát adományozott szerkesztőségünk útján a Szabadjakabszállá­­son építendő róm­. kath. templom javára. — Egy szegény özvegy asszony 6 apró gyermekével a legnagyobb nyomorban van, kéri a jószivü közönséget, hogy kétségbe­esésében járuljanak helyzete javításához némi kis ruhaneművel és élelmiszerrel. Szives adományokat kiadóhivatalunk vesz át.

Next