Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-09-22 / 106. szám

Kecskemét, 1920. szeptember 22. Szerda I. évfolyam, 106. szám. Kecskemét isti n­e ELŐFIZETÉSI ÁRAK­­ Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon : 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : : rx . : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.­­ Akarunk katonát látni!­­ A háború és a kettős forradalom tapasztalatai a magasabb és az ala­csonyabb társadalmi rétegben egyaránt meggyökereztették azt a magától­­ér­tetődő igazságot, hogy a nemzetfen­­tartás leghatalmasabb, mással­­nem pó­tolható tényezője: a megbízható had­sereg. A nemzetköziség vörös mérge lét­­fentartásunk e legerősebb oszlopát vágta ki először, nem csoda hát, ha nemzetünk ezeréves épülete alapjában megingott. Sziklaszilárdan állott ezeréves haj­lékunk és ellenség közel nem férkő­zött ahhoz, míg a magyar katona ke­ményen tartotta kezében a fegyvert,­ de minden ellenségünk kacagva rohant ránk, amint a hontalan nemzetköziség megbontotta a hadsereg sorait, amint a magyar katona kiadta kezéből a fegyvert. A fél világ haragja sem tudott ár­tani a magyarnak, míg fegyver volt a kezében, de gyáva útonállók martaléka lett évezredes kincseink legjava, amint határainkat védtelenül hagytuk. A régi hadsereget itt váltotta fel. Kisebb ugyan mint valaha, de lelke­sebb, elszántabb, mint bármikor. E hadsereg katonáit a magyar föld ter­mette, mely oly sok vitézt adott már e hazának; e hadsereg lelkesedését a magyar őserényből, a hazaszeretetből meríti, mely már csodákat művelt; e hadsereg fejét a magyarok Istene kül­dötte nekünk, ki válságos, súlyos idők­ben soha sem hagyta még el e nemzetet. Akarunk katonát látni, mert ke­serves tapasztalatok nyomán tanultuk meg, hogy rendet, biztonságot, nyugal­mat akarunk az országban, ha mi aka­runk aratni ott, ahol mi vezettünk, ha azt akarjuk, hogy a rettenetes meg­próbáltatások után jobb jövő­ virradjon reánk, akkor hadseregre van szük­ségünk. Akarunk katonát látni, mert nyu­­godtabb az életünk abban a tudatban, hogy hazánk biztonsága felett egy jól szervezett, lelkes, megbízható hadse­reg őrködik, mely nélkül művelődé­sünk, gazdasági életünk és nemzetünk minden értéke szomszédaink gúnyka­­caja között semmisülne meg. Büszkeséggel szemléljük a mi sastollas levetéinket és bizakodó re­ménnyel nézünk a jövő elé, mert tud­juk, hogy a­ jövendő Magyarország az ő vállaikon nyugszik. Akarunk katonát látni, sok-sok dacos, elszánt, tettrekész magyar katonát! Mit tárgyal a városi közgyűlés? A városi törvényhatósági bizottság folyó hó 25. napján szombaton délelőtt 9 órakor és folytatólag a városháza közgyűlési termé­ben rendes havi közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal: Polgármesteri jelentés a közigazgatás folyó évi augusztus havi állapotáról. — Fáy István főispáni teendőkkel is megbízott kormánybiztos urnak ezen tisztségétől tör­tént felmentése tárgyában m. kir. belügymi­niszteri leirat. — Fentnevezett főispáni kine­vezése tárgyában u. sz. — A földmivelés­­ügyi m. kir. miniszter ur leirata kinevezése tárgyában. — A nemzetiségi kisebbségek minisztériumának megszüntetése tárgyában Pestvármegye közönségének átirata. — A gyámoltak és gondnokoltak árvatárilag kezelt készpénz tőkéjének a város részére leendő kölcsön vétele tárgyában tanácsi javaslat. — A vakokat gyámolító országos egyesület se­gélyezése tgy. u. sz. — Papp György főka­pitány nyugdíjazása tgy. u. sz. — Farkas Istvánná eltűnt rendőr felesége részére nyug­díj megállapítás tgy. u. sz. — Pintér Mi­­hályné u. sz. — Gyöngyösi Sándorné — eltűnt rendőr neje — részére­ végkielégítés megállapítása tgy. u. sz. — Vitézi telkek adományozása iránt tanácsi javaslat. — A­ Felső-Pusztaszeren árverésre bocsátott 2 részlet föld eladása tárgyában tanácsi javas­lat. — Sinkó Istvánnak a felsőpusztaszeri 46 r. föld örökeladására tett ajánlata tárgyá­ban tanácsi jelentés. — A nagytallai földből árverés alá bocsátott 1 részet föld eladása iránt tanácsi jelentés. — G. Kovács Mihályné hbérlet meghosszabbítása iránti kérelme tgy. tanácsi jelentés. — Az ughi-ut mellett 61 r. föld hbérbeadására megtartott árverés tgy. tanácsi jelentés. — Az ughi-ut melletti 46/c. r. föld haszonbérbe­ adására tartott árverés tárgyában tanácsi jelentés. — A közigazgatás elmúlt félévi állapotáról a m. kir. kormány­hoz tett jelentését a közig. bizottság bemu­tatja. — Dr. Miron Zoltán Ernő orvostudori oklevelét a tiszti főorvos kihirdetés végett bemutatja.­­ Az ingatlanok ideiglenes for­galmának szabályozása tárgyában 5200 M. E. 1920. sz. alatt kibocsátott rendelet 4. pontja alapján kiadott hatósági bizonyítvá­nyok tudomásul vételé­­ről tanúskodnak. Jellemzésül talán azt mond­hatnám, hogy holt tárgyakat csoportosít nagy megértést eláruló biztossággal, hangulatok érzékítésére. A nagyobb képek közül, a már múltkor említett feh­érrózsás csendéleteken kívül, érdekesek a „Színház után“ meg a „Mályvák“. Poetizmusukkal lebilincselők a „Muskátli“, a„Őszi rózsa“ és „Imakönyv“ civil miniatűrök. A művésznő önarcképe úgy látszik sokaknak tetszett. Hasonló képre már is van rendelése. Megkérdeztük a művésznőt, hogy most mivel van elfoglalva. A legnagyobb készség­gel mutatta be loyolai szt. Ignác életnagy­ságú képét, amit a helybeli zárda részére készít. A kép már így fölvázolásban is mu­tatja, hogy mily komoly tanulmány ered­ménye. A szemek a legmélyebb áhítatot fejezik ki. Azzal a tudattal, hogy magasztos mű­vészi élvezetben volt részünk, köszöntünk el. A kiállítás a jövő hó negyedikéig lát­ható, naponta 10—4-ig. Belépődíj nincs. Höchingerék képkiállítása. Amint múlt cikkünkben jeleztük, föl­kerestük újból a művészpár hangulatos kis kiállítását. A művésznő­ fogadott és kalauzolt kedves közvetlenséggel. Azt hisszük szolgá­latot teszünk Kecskemét műértő és műpár­­toló közönségének, ha rendszerbe próbáljuk foglalni a látottakat. Höchinger sümegi akvarelljeit biztos ecsetkezelés jellemzi. Ügyesen tudja kiak­názni a fény- és színhatásokat. Valamennyi képén művészi báj ömlik el. Különösen hangulatosak : sümegi részlet templommal; poetikus a sümegi utcaszöglet, szépek még : udvar, muskátlis ablakokkal, ugyancsak udvart ábrázol még két kép, az egyik leanderekkel, a másik másrész árnyéktanulmány, élesen megvilágított fehér falkerítés részlettel.­­ Figyelemreméltó levegőperspektívát nyújta­nak : a kecskeméti tanya, miniatűr olaj és Kecskemét a­ Széktó felől, akvarellben. Höchingerné inkább olajjal dolgozik. Csendéletei úgy szintekintetében, mint fel­fogás dolgában érdekes művészi egyéniség- " Lakodalom Makó városában. — s­ját tudósítónktól. — Manapság sokkal több gondja akad az embernek, hogysem a lakodalmakra is ügyel­jen. Ez a lakodalom, amelyről most egy rö­vid tudósítást küldök, ritkítja párját. Nem ugyan azért, mert a hagymások országában volt, hanem azért, mert három napig tartott és másfél millió koronába került. Azonban hadd lássuk ezt a lakodalmat közelebbről. A menyasszonynak nyolc varrónő ké­szítette a ruháit, összesen nyolc selyemruhát. Még a lakodalom napján is ott sürgött-for­gott a varrónő a boldog menyasszony körül. (Valószínűleg azért, hogy nagyobb legyen az irigység!) Nyolc tucat selyemharisnya és egy ládára való csipkés, meg azsuros fehérnemű, két tornyos ágyra való ágynemű mosolygott a kiváncsi szemlélőkre. A háztartási és ru­házati kelléket Budapesten rendelték meg, összesen kétszázezer koronáért. A csizma­diáknak összesen 90 ezer koronát fizettek a legközelebbi rokonság csizmáiért. A vőle­génynek magának nyolc párat rendeltek. Levágtak két üszőt, tiz pár libát, tizenöt pár kacsat, hatvan pár csirkét, tiz pár pulykát, hetvenöt különböző torta várta a vendégeket. Nótacsinálónak húsz hektóliter bor volt csapra ütve. A vendégek külön e célra betonírozott udvarban táncoltak sátrak alatt. Harminckét kocsi vitte a lakodalmasokat a templomba. Valamennyi kocsi fehér virággal volt díszítve. A koszorúslányok egytől-egyig rózsaszínű selyemruhában voltak. A szertartás végezté­vel, betartva a hagyományos babonát, más után tértek haza. Később aztán valamennyi kocsi a fényképész elé sorakozott. Tessék elképzelni, hogy mennyi barátságos arc állt a „masina“ előtt. A jámbor kecskemétiek talán el sem hiszik, hogy ilyesmi is létezhetik. Nem azért, mintha Kecskeméten nem volna olyan gazda,­­ aki ilyen nagy lakodalmat rendezhetne, ha­nem, mert a kecskemétiek nem a makóiak. A makóiak tudniillik nagyon szeretik fitogtatni a jólétüket, (? Szerk.) ami Kecskeméten nincs meg, legalább is nem ily nagy mértékben. De ne tessék ám azt gondolni, hogy a makóiak minden téren ily bőkezűek. A kór­házban a betegek éheznek, mert a város nagyon csekélyre szabta a tartási díjat. A szegényházban ugyanez a helyzet, tehetetlen öregek üldögélnek a Korona szálloda előtt

Next