Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-09-26 / 110. szám

110. szám, Kecskemét és Vidéke 3. oldal. — Kiskertesek figyelmébe ! Értesittetnek a hizlalótelepi, méheslaposi, széktói és a szolnoki nyomási kiskeresek, hogy a Siket­­némák intézetében levő iroda helyisége tanu­lási célra lett elfoglalva. Míg állandó iroda helyiséget tud találni a kiskertszövetség, kis­­kertügyben mindennemű felvilágosítás, befi­zetés Kovács József tanító úr, kiskertszövet­ségi ügyvezető lakásán I. ker., Burga­ utca 18. szám alatt nyerhető, hétfőn, kedden, szerdán délután 2—4 óráig, csütörtök, pén­tek és szombat délelőtt 9—11 óráig. Vasár­nap délelőtt 9—10 óráig. Kéretnek a kis­kertesek, ha valaki tudna ajánlani napi pár órai használatra egy szobából álló irodai helyiséget, lehetőleg központon­­ szíveskedjék a vezetőséggel tudatni.­­ A közalkalmazottak beszerzési cso­portjának vezetősége értesíti hatósági liszt­könyvvel ellátott tagjait, hogy részükre szep­tember hó 29., 30, továbbá október 1., 2., 3., 4. és 5. napjain az új „Ellátási jegy“ 4. számú szelvényére családtagonként 4 kg. kenyér- és 2 kg. főzőliszt fog kiadatni. Ezen lisztmennyiség a m. kir. pénzügymi­nisztérium által megtérített összegből díjtala­nul osztatik ki. A kiosztás az alábbi sor­rendben történik : Szeptember 2- én : A, B, C, 30-án: D, E, F, E, H, október 1-én: 1, J, L, M, N, D, P, R, 2-án S, Sz, 4-én T, U, V, Z és 5-én K betűvel kezdődő ne­­vűek részére. A liszt elviteléhez mindenki megfelelő zsákot hozzon magával. E helyen értesíttetnek azon csoporttagok, akik új „El­látási jegy“-gyel nem rendelkeznek, hogy a most kiosztás alatt levő cukor, liszt és só átvétele céljából — a régi igazolvány fel­mutatása mellett — folyó évi szeptember hó 2- án annyival is inkább jelentkezzenek, mert ezen nap eltelte után fenti áruk részükre kiadatni nem fognak. — A vadásztársaság tagjait értesítem, hogy a vadóvás miatt a vadászat gyakorlása dolgában a társaság közgyűlése a következő­­kép határozott: Egy héten mindenik tagnak legföljebb háromszor szabad vadászni s egy alkalommal 2 nyillat szabad lőni egy vadász­nak, illetőleg ha többen mennek ki, annyi­szor 2 drb. nyulat, amennyi a résztvevők száma. Megjegyzendő, hogy az új alapsza­bály szerint egy alkalommal négynél többen együtt nem vadászhatnak. Ez a korlátozás sem a lőhető mennyiség, sem pedig a va­­dászok száma szempontjából a vízi vadá­szatra nem vonatkozik. Felkérem a tagokat, hogy a nyúlállomány csekély voltára való tekintettel ezen rendelkezés szigorú megtar­tását becsületbeli kötelességüknek tartsák s az esetleges visszaélést nekem bejelenteni szíveskedjenek. Balásfalvi Kiss f­erenc s. k. elnök: Dumerus clausus a színházban. Csak a közelmúltban fogadták el a javaslatot, de végrehajtására még nem került sor. Csupán a kecskeméti zsidóság sietett előzékenyen a törvény kívánalmainak megfelelni. Végig kell tekinteni a színház nézőterén és látjuk, mily kínosan ügyel a magyarság zsidófelekezete, hogy a számarányt meg ne bontsa. Vajha más téren is ilyen előzékenyek lennének! — vasárnap sportja. A KAC—kis­kőrösi FC bajnoki mérkőzést előreláthatólag izgalmas küzdelemnek ígérkezik. A KAC több tartalékkal lesz kénytelen kiállni, ami esélyeit nagyban befolyásolja. Előtte fél három órai kezdettel a MOVE helyi csapata játszik a KTC II—les. kombinálttal barátságos mér­kőzést. — Egy órakor a KTE les. játszik serlegmérkőzést a KVSC B. csapatával. — Életveszélyes tolongás a beszerzési csoportnál. Több oldalról beérkezett panasz alapján szóvátesszük, hogy a beszerzési cso­port kiosztásainál semmi rendszer nincs. A csoport oly tömeget lát el, hogy a betű­­szerinti felosztás dacára is elkerülhetetlen a tolongás. Sőt már egészen tűrhetetlenné fajult. Vagy az elosztás rendjét kell újjászervezni, vagy pedig ha a most meglevő egyetlen el­osztóhely kevés, sürgősen keresztül vinni a decentralizációt ! Az sem lehet, hogy a ka­pott kedvezmény ellenértékét a néha napo­kig tartó ácsorgás okozta időveszteség emész­­sze fel! f a kecskeméti Petőfi filmválla­t megin­dításával kapcsolatban, amely a magyar iro­dalom és népélet legtipikusabb megnyilvá­nulását akarja filmre vinni, egyes kétkedők azt az ellenvetést tették, hogy a külföldet nem érdeklik az ilyen nemzeti sajátosságok. A vállalat szervezője erre vonatkozólag be­szélgetést folytatott Krupkával, aki az egyik legjobb magyarországi filmlaboratórium tu­lajdonosa és régebben a Király-színház tagja volt. Krupka véleménye szerint a magyar­­országi hímvezetőség és a közönség jó része azt hiszi, hogy ami spéci és magyar, az már nem is ér semmit a külföldiek előtt. A dolog szerinte éppen ellenkezőleg áll. Például egy newyorki opera egyik darabjá­nak díszleteit egy magyar képzőművész magyar stílusban alkotta meg. A newyorki közönség tombolva adott kifejezést tetszésé­nek. Ez az egy példa is mutatja az ellen­vetések alaptalanságát. A helybeli vállalkozás szervezése közéletünk legkimagaslóbb nota­­bilitásának, mint alapítóknak közreműködé­sével nagy sikerrel folyik tovább. — U­las árak a békebeli árakhoz viszo­nyítva. Búza 15—20-szoros, Beráty 100— 150-szeres, Ruha 100—200 szoros, Szén 30—80-szoros, Téglacserép 25—50-szeres, Cukor 80—150-szeres, Fa 300— 400-szoros, Tisztviselő fizetése 3—5 szeres, Munkás fizetése 5—10-szeres. Elegendő egy pillan­tást vetni ezen kis összeállitásra s rögtön kik­ az egész árfelhajtó hadjárat célja : tönk­retenni a középosztályt a kisgazda és mun­kásosztállyal együtt, vagyis mindazt, ami magyar. Mert ha ezek az életfentartó osztá­lyon tönkre lesznek téve, a tisztesség és szabadság megszűnik s ak­or a tehetetlen­ség törvénye szerint azokkal úgy lehet elbánni, ahogy ezt az erkölcstelen üzerveze­tek tervezik.­­ Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter a kamara csütörtöki ülésén bejelen­tette, hogy a kereskedelem felszabadítása ügyében a jövő héten elnöklete alatt ankét fog foglalkozni azokkal a módozatokkal, amelyek figyelembevétele mellett már a jelen viszonyok között is jelentékeny lépéssel kö­zelíthetjük meg a szabad kereskedelmet, mint végcélt. Ezzel a kérdéssel szoros kap­csolatban van a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódás. — A kereskedelmi iskola tanárképző új szervezete. A hivatalos lap mai száma közli a kultuszminiszter rendeletét a budapesti egyetemi közgazdasági tudományi kar keres­kedelmi iskolai tanárképzőjének szervezeti szabályzatáról. Eszerint a magyar királyi állami kereskedelmi tanárképző intézet mint önálló intézet megszűnt és feladatát az egye­temi közgazdaság-tudományi kar tanárképzője látja el. K­ét gabona ipari feldolgozásáról a napokban fog megjelenni a közélelmezési miniszternek rendelete. A rendelet szerint 1920. október 15-től kezdve a sörgyárak negyvenezer métermázsa, az önálló maláta­­gyárak ötezer métermázsa árpát szerezhet­nek be feldolgozásra, illetve vehetnek saját termésükből igénybe. A rendelet felhatal­mazza a közélelmezési minisztert, hogy ke­ményítőgyártás céljaira az élelmezésre nem alkalmas készletekből legfeljebb ötezer mé­termázsa búzát, vagy ennek megfelelő liszt­mennyiséget utaljon ki. A hadikávé gyártá­sára beszerezhető gabonamennyiséget a köz­­élelmezési miniszter állapítja meg. Az árpa­gyöngy gyártásával foglalkozó üzemek ösz­­szesen 90 000 méter mázsa árpát vásárolhat­nak. A kölesnek kásagyártás céljaira való feldolgozása semmiféle korlátozás alá nem­­ esik. A tarhonyai gyárak és tésztagyárak azon­ban saját termésükből nem vehetnek igénybe semmit és belföldön sem vásárolhatnak. Aki e rendelet ellen vét, azt hat hónapig terjed­hető elzárással és 2000 korona pénzbünte­téssel sújtják, készleteit pedig elkobozzák. A menekült urinőt házvezetőnőnek ajánl a Nővédelmi Misszió. Nagyobb háztar­tás vezetését ép úgy elvállalja, mint egysze­rűbbet, pusztára is kimenne, hol esetleg a gyermekek gondozását is ellátná. Bővebb felvilágosítás a Nővédelmi Hivatal irodájában nyerhető. A kiviteli engedélyek­e nézve nyilat­kozott Vass József közélelmezési miniszter. Exportláz dühöng az országban, amivel szem­ben a kormánynak az az álláspontja, hogy mindenekelőtt a belföldi fogyasztás kielégí­tését kell okvetlen biztosítani. A különböző exportszindikátusokra nézve, amelyek mos­tanában „altruista“ címeken verődnek össze, azt a nyilatkozatot tette, hogy azokra csak az esetben bízza a kivitelt, ha a szindikátus az egész kiviteli készletet átvenni hajlandó és az árak megállapításába beleszólást enged. szmHÁzÉs mozi. fl „Farsang Tündéré“-t hallgatni elég szép számú közönség gyűlt össze. A mű­vészi munka megbecsülésével kell kijelente­nünk, hogy a megjelentek nem csalódtak várakozásukban, mert igazán gyönyörűséggel töltött el mindenkit az előadás. Már a múltkor említettük egy darabnál, hogy legkifogást­­anabb részei voltak a jól rendezett tömegjelenetek. Fokozottabb mér­tékben megérdemli e dicséretet a „Farsang Tündére.“Az első felvonás kezdete, valamint a második felvonás karzatjelenete Pataky Ferenc ügyes rendezői készségéről tett tanú­ságot. Most nézzük a szereplőket. A kisebb szerepek is a legjobb erők kezében voltak és ennek megfelelő volt a siker. A nagyobb szerepek alakítóiról külön emlékezünk meg. Hampel Ilonka tegnap nemcsak mint énekesnő, hanem mint színésznő is, a szó legnemesebb értelmében, kitűnt. Kuthy László a herceg szerepében a tőle megszokott jót adta. Bárdossy temperamentumosan játszott. Éneke is, melyben az értelmet iparkodott szavalatszerűen kiemelni, dacára beszédbeli sajátosságának, érdekes volt. R. Tóth József szép szerepet kapott. Kár, hogy a hangja csak kis terjedelmű s ezt rögtön észrevenni akár a mélyebb, akár a magasabb régiókra volna szüksége. Pataky Ferenc nemcsak mint rendező, hanem mint humorista és bravúros táncos is sok tapsot aratott. Bácsy­­Irénnek nagyon bájos a megjelenése. Táncolni és az ideges féltékeny asszonyt színre vinni pom­pásan érti. Ha a hangjában is volna valami érzéssel teli melegség, tökéletes lehetne. Na­gyobb és érdekes szerepe volt Sugár Lajos­nak is. Mereditte grófnak a vén roue-nak alakját nagyon jól érzékitette. Külön emlékezünk meg a táncokról, melyeknek kidolgozására a társulat úgy lát­szik a legtöbb gondot fordította, úgy az együttesekkel, mint a szóló számokkal sok tapsot arattak. Némelyik táncot szinte kifá­radásig kellett ismételniük a tomboló közön­ség kívánságára. A zenekar a szokott módon játszott. A díszletekről sem­ szabad megfeledkeznünk, mert azoknak ízlésesen gondos kiállítása nagyban emelte a hatást. A darabot a közönség meleg pártfogá­sába ajánljuk. Ma és vasárnap este is azt adják: Szerenád. Akik tegnap este a moziban a Maciste helyett bemutatásra került Szere­nád című filmet végignézték, rendkívül kel­lemesen csalódtak, mert valóban a kinema­­tográfia művészi remekét élvezhették úgy felvételeiben, mint megjátszásban s tarta­lomban. Az élet, a szerelem simphoniája viharzik a darabban, melynek teljesen tiszta, plasztikus fotográfiája szokatlanul ragyogott. Amit ez a kép felvételeiben nyújt, maga a művészi tökéletesség. Hétfőn, kedden ismét Franceska Berlini kép lesz: „Az önfeláldozó szerelem“, mely a királyleány s az egyszerű hadnagynak a haláltól sem rettenő szerelmét viszi vászonra. A Katalin cárnő című nagy­szabású történelmi film szerdán, csütörtö­kön megy. Laptulajdonos és kiadó: Hungária Nyomda és Lapkiadó R. T. Kecskeméten.

Next