Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-06-01 / 13. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke Oktassuk, műveljük hát a tanyák né­pét. Tartsunk számukra ismeretterjesztő, szívképző és szórakoztató előadásokat. Mikor a tanyákon jártunk, a nép midenütt kérve­­kért bennünket, hogy keressük fel őket mi­nél gyakrabban és foglalkozzunk velük. Ezt a kérést nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Önképzésük céljából lássuk el őket hasznos olvasmányokkal, könyvekkel. Léte­sítsünk számukra kölcsönkönyvtárakat. Soha­sem volt nagyobb szükség arra, hogy a nép fiait hasznos olvasmányokkal ellássuk, mint most, mikor az ország talpraállításáról van szó. Ki-ki álljon a maga szűkebb, vagy nagyobb körében a tanyai nép művelésének szolgálatába, mert a nemzetnek ezek a kérges kezű, szorgalmas, egyszerű gyermekei képe­zik az új Magyaroszág alapkövét. Már­pedig építenünk csak úgy lehet, ha az alapkő szi­lárd, erős. Mi lapunk hasábjain a tanyai nép szük­ségleteivel alkalomszerűleg gyakran fogunk foglalkozni. „Az ég roggyon rád piszkos csuhás“! „Ezek miatt szenvednek itt a zsidók“. E harci kiállásokkal inzultált Ungár Mór szegedi vegyeskereskedő egy katholikus papot, azután annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy nemsokára vissza­tér a kommunizmus, a hatalom ismét a zsi­dóság kezébe kerül s ekkor mindenki tudni fogja a kötelességét és kiirtják a papokat. Szinte hihetetlen, hogy még ma is, a keresztény eszmék diadalra jutásának korá­ban egy keresztény papot hitéért, meggyőző­déséért inzultus, gyalázkodás érhessen. Szinte hihetetlen, hogy még ma is akadjon olyan korlátolt ember, ki nyilvánosan vissza merné siratni a vörös farsangot. Azt hinné az ember, hogy ma, a „fehér terror“ rettenetes napjaiban a zsidók szeré­nyen meghúzódnak ebben a keskeny hazá­ban, mely miattuk zsugorodott össze és va­lami megbánás felé vesz erőt rajtuk. De nem! A kudarc felett érzett bosszú dolgozik bennük. Szeretnék megismételni, újra kez­deni azt a gyalázatos kísérletezést, melybe majdnem belepusztult ez a szerencsétlen ország. Mugár Mór vegyeskereskedőt és kom­munizmus siratót letartóztatta a szegedi ren­dőrség és alkalmat fognak neki adni, hogy fiüves helyen, de hosszasan gondolkodhassék a vörös paradicsomról. Csak addig ne engedjék ki, még vágyai nem teljesülnek ! így segítenek nekünk a zsidók kiirtani a kommunizmust, amit a napokban megjelent zsidóvédő füzeteikben beígértek. A magyar jövendő. Ennél fontosabb kérdés nincsen ma­napság. A jelennel, a mai nappal, valahogyan csak megbékülünk, mert muszáj, de már a holnapi napot, a jövendőt szeretnők mi ma­gunk kialakítani. Sokan azonban annyira bo­rúsnak látják a magyar jövendőt, hogy nem is szeretnek róla beszélni. Az már egyszer bizonyos, hogy ugyancsak neki kell látnunk a munkának, ha a jelenlegi Magyarországból erős magyar hazát akarunk újra kiépíteni. A jövendőtől azonban nincs mit tartanunk, mert az olyan lesz, amilyennek mi kialakítjuk; az idő mindig olyan, amilyenek az emberek. Legfontosabb tennivalónk az, hogy ne néz­zünk se jobbra, se balra, hanem iparkodjunk a megmaradt kis darab magyar földön a magyarságot megerősíteni. Legyen ez a ki­csiny, a még nekünk meghagyott Magyar­­ország a tisztes munka és a keresztény magyarság hazája; legyen bár kicsiny a hazánk, de adjon ez a kis haza megélhetést és kenyeret a szegényeknek, helyezze vissza régi jogaiba a keresztény erkölcsöket és a magyar tisztes erényeket, legyen ebben kis a hazában a lakosság tanult értelmes és meg­elégedett és akkor nem kell félnünk a magyar jövendőtől, még ha a poklokon is át kellene haladnunk. Hiszen még így is félnek tőlünk, pedig ugyancsak elgyöngültünk; még eszünk ágában sincsen támadni és a cseheket már kilelte a hideg a félelemtől; a románok, szerbek ki­utasítják azt a néhány elszórt magyart is, mert félnek tőlünk még így is, hogy láncra vagyunk verve. Hát még ha mi maradék magyarok kezét kézbe téve nem sokat be­szélnénk, hanem már egyszer hozzáfognánk a munkához: a szegények fölsegítéséhez, a nép műveléséhez, a jogok hajhászása helyett a kötelességek elvégzéséhez. Őseink sem beszéddel, meg gyűlésekkel csinálták a ma­gyar jövendőt, hanem karddal és buzogánnyal. Ti szegény magyarok! Ugyan miért sirtok ? Hiszen ha kevesen vagyunk is, de mindnyájan összefogunk, visszaszerezzük az elvesztett hazát ! Ti szegény erdélyi véreink! Ne szánal­mat és könyöradományt követeljetek számo­tokra az itteni magyaroktól, hanem igenis követeljétek tőlük, hogy szüntessék be a tü­lekedést a húsos fazékért, szüntessék be a személyi vitákat a vélt jogok és képzelt sé­relmek körül s akkor rövidesen ismét a ti és a mi hazánk is lesz újra a bérces Erdély! Ti kiüldözött délvidéki testvéreink ! Ne bánattal és könnyel forduljatok a magyarok­hoz, hanem követeljétek, hogy a magyar szü­lők ne pipogya, gerinctelen nemzedéket ne­veljenek, hanem komolyan vegyék szülői kö­telességüket és báltermek meg vigadók helyett templomba, iskolába és műhelybe vezessék gyermekeiket és akkor ismét miénk lesz a magyar haza gyöngye: a Bánát és a Bácska! Ti felvidéki szegény magyarok! Köve­teljétek, hogy a sok dáridó és mulatás he­lyett a vezeklés és az alkotó munka jöjjön. Mert hogyan várhatunk szánalmat a többi néptől irányunkban, mikor mi magunk sem vesszük sorsunkat komolyan. Es ti mindnyájan magyarok és magya­rul beszélők, akik még hisztek a magyar jö­vendőben, ne azt keressétek, ami elválaszt, hanem ami összehoz bennünket! Félre sora­inkból a gyávákkal, a megalkuvókkal, a szív­telenekkel és kevélyekkel! Jöjjenek a magyar keresztes vitézek, hadd foglaljuk vissza a hazát a magyar ke­reszténység szántára, hadd legyen rózsás, bol­­dog, szép magyar jövendő! Hadfi Győző- Diákmajális. Régi vidám emlékek kergetőztek ben­nünk szombat este kint a Műkertben, ahol a táncpavillonban vidám zene szólt és szép bakfis lányok lejtették a táncot a sugárzó arcú diákokkal. Réges-régen — a kisebb diákok csak hírből hallottak róla — volt a kollégisták legutóbbi majálisa. Akkoriban Magyarország határait a Kárpátok bércei övezték és az Adrián magyar hajók is úsz­tak. Ma pedig sírba akarják tenni ellensé­geink a hazánk körülcsonkolt testét is. De mi hiszünk igazunkban és nem öltünk gyászruhát, hanem reménységgel szívünkben éljük életünket. Az élethez pedig legtöbb joga az ifjú­ságnak van. Ártatlan testük-lelkük miért szenvedjen korunk csapásai alatt ? Ha most kitör belőlük a jóker, ha kell — idők múltán — minden bizonnyal elsők lesznek a csatasikon és lelkesen hoznak áldozatot hazájukért, amely nekik annyi szépet, annyi jót adott és többek között a diákmajálist is. Mintha ösztönszerűen megérezték volna kint a majálison, hogy most kötelesség az élet örömeit is élvezni. De voltak ott oly jelenségek is, amelyek olykor-olykor a ma nyomorúsá­gára figyelmeztettek. Mert hej! csak akkor lett volna a tegnapi majális igazán békebeli, ha a kiflit, ami pedig száraz és rossz volt, nem kettő koronáért, hanem 3 fillérért árul­ják. A szegény lateiner is busán nyúlt bele üres zsebébe, ahonnan minden vagyon­káját rákölthette volna az enni és innivalóra. Mégis a jókedv nem hiányzott és nem sza­kadt meg a mulatság akkor sem, mikor a leánysereg kísérőivel 4 óra felé lassanként haza vonult s magukra maradtak pár tanár társaságában. Ekkor tört ki a ham­i­­s­sitatlan diák-kedv. Nem is csoda, hogy II. szám. a csapra ütött sörös és boroshordó hamar fenekére járta és a­lig kurja­ntásokkal és folyton emelkedettebb pezsgő hangulattal egyidőben a nap is mind magasabbra há­gott, migh­em bearanyozta sugaraival a má­morba merült alakokat A diákok aztán haza­mentek, szépen sikerült majálisuk legszebb emlékeit magukba zárva. Rövicsi hírek: Huszár Károly volt miniszterelnök Ame­rikába megy, hogy a hadifoglyok hazaszál­lítása ügyében tárgyaljon és propagandát fejtsen ki. — Károlyi Mihály ellen elfogató parancsot adtak ki. Felségárulás, zendülés és egyéb bűnökön kivül az a gyanú is terheli, hogy részese volt gróf Tisza István meg­gyilkolásának. — Pécsről a szerb tüzérség és lovasság már kivonult. Pécs és Baranya felszabadulása már csak napok kérdése. — A minisztertanács a békeszerződés aláírá­sával Soós Károly honvédelmi minisztert bízta meg. — Nyíregyházáról a rendőrség 135 galíciai zsidó családot utasított ki. (És Kecskemétről ? ?) — Szombaton délután óriási vihar vonult át Szegeden. Öt helyen lecsapott a villám és két embert agyon­­sujtott, két embert pedig megsebesített. — Budapesten egy rendszeres szervezet műkö­dik, mely Bécsből hozott bolseviki lapokat terjeszt. — A budapesti Orvo egyesületből 22 kommunista orvost zártak ki. — Nagyobb mennyiségű benzin és petróleum érkezik Romániából. A mezőgazdák benzinszükséglete kielégítésére további szállítmányok fognak érkezni. — Németország és Lettország között békeegyezmény jött létre. — Egy londoni újság propagandát csinál egy britt hercegnek magyar királlyá való megválasztása mellett. — Angliában nagyobb antiszemita mozga­lom van keletkezőben. — A francia kamará­ban több beszéd hangzott el Magyarország mellett. NAPI HÍREK. Naptári 1920. év, június 1. hétfő. Róm. kath.: Pamfil. — Protestáns: Pamfil. — Görög­orosz : 1920. május 19. Patrik. Napkelte 4 óra 8 perc, napnyugta 7 óra 48 perc. Időjárás­­ A központi meterologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható : változó. Lapunk ára eddig példányonkint 80 fill. volt, mivel a lap megindulásakor olcsóbb papír állott rendel­kezésünkre. Az újabban beszerzett, papír ára azonban oly magas és hírszolgálatunk, tele­fon és távirati tudósításaink melyekkel a világeseményekről a jövőben is hűen és gyor­san kívánjuk tájékoztatni a közönséget, akkora anyagi áldozatot követelnek, hogy lapunk árának felemelése elől nem térhetünk ki, dacára lapunk napról-napra fokozódó elterjedésének. Lapunk ára tehát június hó 1-től pél­dányonként 1­0 lesz, az előfizetési díjakat azonban nem emeljük fel. Lapunk előfizetési díja továbbra is Egy hóra . . 24 K. marad. Mindenkinek tehát — nemcsak taka­rékossági, de kényelmi szempontból is érdeke, — hogy előfizessen lapunkra és ne számon­ként vásárolja azt Lapunk a jövőben sem fogja egyes emberek érdekeit, vagy ízlését keresni, hanem csak a közérdeket szolgálja. Továbbra is egyenesen haladunk a magunk útján, melyen az igazság s a szeretet vezet bennünket, cé­lunk: a Keresztény Magyarország felé. „A Kecskemét és Vidéke“ kiadóhivatala. — Mától kezdve további intézkedésig este 8-tól reggel 4 óráig lesz áramszol­gáltatás. Negyedévre . 72 K. Félévre . . . 144 K. Egy évre . . 288 K. Ne­KÉ Har otti Lí­tiai kiad

Next