Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-07-10 / 45. szám
Kecskemét, 1920 Julius 10. Szombat I. évfolyam, 45. szám. biklius mír ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon: 135. Egyes szám 1 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: LETT JÓZSEF. . . 90 . : Általános keresztény irányú, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kecskemét, III., Arany János u. 6. sz. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nemzeti szocializmus. Humbugnak, fából csinált vaskarikának tartották még néhány évvel ezelőtt is Marx Károly követői a nemzeti szellemű és irányú szocializmust. Olyan össze nem férhetnek mondották a nemzeti eszmét a szociális eszme tartalmával, mint aminő megférhetetlen az állami kommunizmus az egyéni tulajdonnal. A szociáldemokrácia mindig a nemzetközi közösség jelszavával vívta harcait. Olyan kizárólagosan fogta fel a nemzetköziséget, hogy amellett egyetlen egy nemzeties gondolat sem foglalhatod helyet az ő felfogásában. A szociáldemokrácia fölfogásában ezen a téren az erős megváltozást a világháború hozta magával. Már a nagy világdúlás kezdetekor két pártra válnak az összes háborús országokban, sőt némelyik semleges országban is a szociáldemokrata szervezetek. Egyik részük a háború mellé, mint nemzeti ügy mellé áll, addig a másik rész ezzel a nemzetinek kimondott üggyel szemben tartózkodó álláspontot foglal el és csak igen csekély kis csoportok tüntetnek a háború ellen. A háborús események további során ez az érzelmi megoszlás tovább tart még, ámbár egyes időszakokban annyira elmosódnak a körvonalai, hogy alig lehet megállapítani vájjon nemzeti eszmék vagy pártérdekek befolyásolják-e egyes szociáldemokrata frakcióknak az állásfoglalását. A háború után a nemzeti gondolat döntő eredményt ér el a szociáldemokrata pártokon. A győztes országokban az ünnepelt nemzeti eszme szinte lenyűgöző erővel ragadja magával a szociáldemokrata szervezeteket, a legyőzött, — vagy mondjuk — háborút vesztett országokban pedig egy olyan jelenség hajtja a szociáldemokrácia komoly elemeit a nemzeti eszme szolgálatába, melyből épen ennek a rendszernek megalapítói s legelszántabb hívei az uj társadalmi rend kialakulását és a világ boldogulását várták. A kommunizmus ez, mely az összes legyőzött országokban felütötte fejét s egyik-másik országban, mint tudjuk — hosszabb — rövidebb ideig tartó uralmat teremtett. A kommunizmus egy proletár világköztársaságot akar alapítani, de ezt a sokak előtt — persze, csak elméletben — tetszetős eszmét a gyakorlat olyan súlyosan kompromittálta, hogy manap már komolyan gondolkodó ember nem hihet sem a kommunizmus őszinteségében, sem törekvéseink sikerében. Egy világköztársaságban virulnia kellene az egyéni szabadságnak és egyéni jólétnek. De kicsoda bízhatik annak a rendszernek szabadságszeretetében, mely eddig mindenütt a legtűrhetetlenebb zsarnokságot és a legkegyetlenebb erőszakot honosította meg? Ki remélhet akárcsak szemernyi egyéni jólétet is annak a rendszernek az embereitől, akik a közvagyonnak és a magánvagyonnak borzasztó megsemmisítése után hatványozott fokban nyomort és ínséget hoztak azokra az országokra, melyeknek a kormányrúdját magukhoz ragadták? A kommunizmusnak ember és állampusztító garázdálkodása nyitotta ki a szociáldemokraták józanabb gondolkodású elemeinek szemeit Németországban, Ausztriában és Magyarországon, sőt a legutóbbi időben Törökországban is, ahol a szabadkőművességgel egyesült kommunisták között már tavaly vérfürdőt rendezett a nemzeti szellemű reakció. A kommunizmus elutasítja magától a nemzeti eszmét, azért forgatja fel a közrendet, azért kobozza el a magánvagyont, koldusbotra juttatva a polgárok százezreit, azért hanyagolja el az állam életbevágó érdekeit. Mindezek az értékek a nemzeti eszme alappillérei voltak. Amely rendszer elveti magától a nemzeti eszmét, annak ezeket a pilléreket le kell rombolni, aminthogy a kommunizmus azokat le is rombolta mindenütt. Csakhogy az emberek legnagyobb részéből annyira még nem halt ki és soha nem is fog kihalni a szabadság iránti szeretet és a jogtisztelet, hogy eltűrné a társadalom alappilléreinek lerombolását. Visszaállítja a lerombolt oszlopokat s minthogy azok más eszmét, például a vallás eszméje mellett a nemzeti eszmét is föntartották, ennek az uralmát is helyreállítja. Ebben a törekvésben egyesül a polgárság zöme, egyesül sok szociáldemokrata is s igy születik meg a nemzeti szocializmus azokban a körökben is, ahol a szocializmust az előbbi összetételben ismerni sem akarták. És ezé a szocializmusé a jövő. Ez fogja meghozni a mai idők sokat szenvedett emberének a megsóhajtot könnyebbülést, az általános jólét hajnalát. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. V.1 ó. Visszakapunk több magyar várost! A Nemzeti Sajtó Tudósító Iroda igen előkelő helyről nyert információja alapján jelenti, hogy igen rövid időn belül vissza fogjuk kapni Pozsony, Kassa, Arad és Temesvár városokat. Igaz, hogy ezen városok visszaadásáért nagy árat kell majd előreláthatólag fizetni, de nemzeti szempontból rendkívüli fontos, hogy minél több színmagyar város kerüljön ismét vissza az anyaországhoz. Párisban most folyamatban lévő gazdasági tárgyalások eredményétől füg az antant azon intézkedése, amelylyel visszaadni rendelik ezen városokat. Proletárdiktatúra Kassán. A Magyar Távirati Iroda jelenti Miskolcról : Csütörtökön délután 5 órakor a Kassán állomásozó cseh gyalogezred letette a fegyvert és az „Internacionálé“-t énekelve vonult végig az utcákon. Hangosan kiabálták : Le a burzsoáziával! Éljen a proletárdiktatúra ! Kassán megalakult a katona és munkástanács s teljes az anarchia, felállították a forradalmi törvényszéket, a város előkelő polgáraiból túszokat szedtek és letartóztatták Kondrádi kanonokot, a székesegyház plébánosát. A cseh kormányhoz hű csapatok kivonultak Kassáról. Prohászka a pártok egységéről, Budapest. A politikai helyzetben a döntés ma estére várható. A tegnapi nap egyik érdekes eseménye volt Prohászka Ottokár püspök kihallgatása a kormányzónál. Később a püspük felszólalt a Nemzeti Egyesülés Pártjának értekezletén és miután rámutatott arra, hogy az orosz hadsereg folytonos előnyomulása és a Cseh-Szlovákiában észlelhető kommunista törekvések következtében a haza veszélyben van, össze kell tehát fogni a pártoknak és meg kell teremteniük az egységet. Friedrich hatalmas beszéde. Budapest. Friedrich István tegnap egy pártgyűlésen a következő kijelentést tette: Ha olyan kormány jön, amely a keresztény Magyarországnak ezeréves területi integritása ügyét szolgálja és lemond az antant felé forduló felbókolásról, számíthat támogatásunkra. Nem mondunk le soha az ország egyetlen négyzetméternyi területéről sem. Majd mi elmegyünk azért, amit elveszítettünk (Viharos tombolás és taps. Az egész közönség feláll és percekig éljenez.) Ha úgy fogom érezni, hogy szükség van rám, egyetlen percig sem fogok habozni és teljes feszültséggel, energiával, harc- és munkakészséggel ott termek a helyemen és a keresztény Magyarország érdekében elvégzem azt, amit hirdetek és amit megkívánnak tőlem. (Zajos éljenzés és taps.) Ne tárgyaljatok sokat, ne vesztegessétek az időt, mert a nemzet nem tűri, hogy megcsalódjék keresztény és hazafias érzésében. A nemzet megköveteli, hogy verejtékünket és vérünket a területi integritás visszaszerzésének áldozzuk és a keresztény nemzet szemében az újjászületett alkotmányt a magyar király szentesítse és tetőzze be. Friedrich beszédét ezzel végezte: Tudom, hogy ebben a mi harcunkban sok ellenség környékez bennünket, de ünnepélyesen kijelentem, hogy inkább a halált választjuk, semhogy valaha olyan helyzetbe hozzuk önöket, hogy bennünk is csalódjanak. Friedrich beszédét frenetikus taps és éljenzés követte. Budapest. A postások tegnap testületileg beléptek az Ébredő Magyarok Egyesületébe. A népbiztosok bűnpöre. Budapest. A népbiztosok ügyének mai tárgyalásán folytatták Bokányi kihallgatását a felségsértés vétségében, majd Bajáki Ferenc volt népbiztos kihallgatására került a sor. — Tőzegtelepet találtak Kecskemét mellett. A városi téglagyár telkén kútfúrás közben tőzegréteget vettek észre a munkások. A tanács az értékes tüzelőanyaglelet felderítésére megkérte Ferenczy István dr. magy. kir. geológust, aki jelenleg a Duna—Tiszacsatorna talajkutató fúrásait végezteti Bugac környékén. Ferenczy dr. a polgármester, a főügyész és a főmérnök társaságában helyszíni szemlét tartott és megállapította, hogy 9 méter vastag tőzegréteg jelenlétéről van szó, a kitermelés — a magas talajvíz miatt — azonban meglehetős nehézségekbe fog ütközni. A nagyértékű fűtőanyag sikeres kitermeléséhez a város nyomban megtette a szükséges előkészületeket.