Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-07-10 / 45. szám

Kecskemét, 1920 Julius 10. Szombat I. évfolyam, 45. szám. b­i­k­liu­s m­ír ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon: 135. Egyes szám 1 K. FELELŐS SZERKESZTŐ: LETT JÓZSEF. . . 90­ . : Általános keresztény irányú, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nemzeti szocializmus. Humbugnak, fából csinált vaskariká­nak tartották m­ég néhány évvel ezelőtt is Marx Károly követői a nemzeti szellemű és irányú szocializmust. Olyan össze nem fér­hetnek mondották a nemzeti eszmét a szo­ciális eszme tartalmával, mint aminő meg­­férhetetlen az állami kommunizmus az egyéni tulajdonnal. A szociáldemokrácia mindig a nemzet­közi közösség jelszavával vívta harcait. Olyan kizárólagosan fogta fel a nemzetköziséget, hogy amellett egyetlen egy nemzeties gon­dolat sem foglalhatod helyet az ő felfogá­sában. A szociáldemokrácia fölfogásában ezen a téren az erős megváltozást a világháború hozta magával. Már a nagy világdúlás kez­detekor két pártra válnak az összes há­borús országokban, sőt némelyik semle­ges országban is a szociáldemokrata szer­vezetek. Egyik részük a háború mellé, mint nemzeti ügy mellé áll, addig a másik rész ezzel a nemzetinek kimondott üggyel szem­ben tartózkodó álláspontot foglal el és csak igen csekély kis csoportok tüntetnek a há­ború ellen. A háborús események további során ez az érzelmi megoszlás tovább tart még, ámbár egyes időszakokban annyira elmosód­nak a körvonalai, hogy alig lehet megálla­pítani vájjon nemzeti eszmék vagy pártér­dekek befolyásolják-e egyes szociáldemokrata frakcióknak az állásfoglalását. A háború után a nemzeti gondolat döntő eredményt ér el a szociáldemokrata pártokon. A győztes országokban az ünne­pelt nemzeti eszme szinte lenyűgöző erővel ragadja magával a szociáldemokrata szerve­zeteket, a legyőzött, — vagy mondjuk — háborút vesztett országokban pedig egy olyan jelenség hajtja a szociáldemokrácia komoly elemeit a nemzeti eszme szolgála­tába, melyből épen ennek a rendszernek megalapítói s legelszántabb hívei az uj társadalmi rend kialakulását és a világ bol­dogulását várták. A kommunizmus ez, mely az összes legyőzött országokban felütötte fejét s egyik-másik országban, mint tudjuk — hosszabb — rövidebb ideig tartó ural­mat teremtett. A kommunizmus egy proletár világ­köztársaságot aka­r alapítani, de ezt a sokak előtt — persze, csak elméletben — tetszetős eszmét a gyakorlat olyan súlyosan kompro­mittálta, hogy manap már komolyan gondol­kodó ember nem hihet sem a kommunizmus őszinteségében, sem törekvéseink sikerében. Egy világköztársaságban virulnia kellene az egyéni szabadságnak és egyéni jólétnek. De kicsoda bízhatik annak a rendszernek sza­­badságszeretetében, mely eddig mindenütt a legtűrhetetlenebb zsarnokságot és a legke­gyetlenebb erőszakot honosította meg? Ki remélhet akárcsak szemernyi egyéni jólétet is annak a rendszernek az embereitől, akik a közvagyonnak és a magánvagyonnak bor­zasztó megsemmisítése után hatványozott fokban nyomort és ínséget hoztak azokra az országokra, melyeknek a kormányrúdját ma­gukhoz ragadták? A kommunizmusnak ember és állam­­pusztító garázdálkodása nyitotta ki a szociál­demokraták józanabb gondolkodású elemei­nek szemeit Németországban, Ausztriában és Magyarországon, sőt a legutóbbi időben Tö­rökországban is, ahol a szabadkőművesség­gel egyesült kommunisták között már tavaly vérfürdőt rendezett a nemzeti szellemű reakció. A kommunizmus elutasítja magától a nemzeti eszmét, azért forgatja fel a közren­det, azért kobozza el a magánvagyont, kol­dusbotra juttatva a polgárok százezreit, azért hanyagolja el az állam életbevágó érdekeit. Mindezek az értékek a nemzeti eszme alap­pillérei voltak. Amely rendszer elveti magától a nemzeti eszmét, annak ezeket a pilléreket le kell rombolni, aminthogy a kommunizmus azokat le is rombolta mindenütt. Csakhogy az emberek legnagyobb ré­széből annyira még nem halt ki és soha nem is fog kihalni a szabadság iránti sze­retet és a jogtisztelet, hogy eltűrné a társa­dalom alappilléreinek lerombolását. Vissza­állítja a lerombolt oszlopokat s minthogy azok más eszmét, például a vallás eszméje mellett a nemzeti eszmét is föntartották, en­nek az uralmát is helyreállítja. Ebben a tö­rekvésben egyesül a polgárság zöme, egye­sül sok szociáldemokrata is s igy születik meg a nemzeti szocializmus azokban a kö­rökben is, ahol a szocializmust az előbbi összetételben ismerni sem akarták. És ezé a szocializmusé a jövő. Ez fogja meghozni a mai idők sokat szenvedett em­berének a megsóhajtot könnyebbülést, az általános jólét hajnalát. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. V.1 ó. Visszakapunk több magyar várost! A Nemzeti Sajtó Tudósító Iroda igen előkelő helyről nyert információja alapján jelenti, hogy igen rövid időn belül vissza fogjuk kapni Pozsony, Kassa, Arad és Temesvár városokat. Igaz, hogy ezen városok visszaadásáért nagy árat kell majd előreláthatólag fizetni, de nemzeti szempontból rendkívüli fontos, hogy minél több színmagyar város kerüljön ismét vissza az anya­országhoz. Párisban most folyamatban lévő gazdasági tárgyalások eredményétől füg az antant azon intézkedése, amely­­lyel visszaadni rendelik ezen váro­sokat. Proletárdiktatúra Kassán. A Magyar Távirati Iroda jelenti Mis­kolcról : Csütörtökön délután 5 órakor a Kassán állomásozó cseh gyalogezred letette a fegyvert és az „Internacionálé“-t énekelve vonult végig az utcákon. Hangosan kiabál­ták : Le a burzsoáziával! Éljen a proletárdik­tatúra ! Kassán megalakult a katona és mun­kás­tanács s teljes az anarchia, felállították a forradalmi törvényszéket, a város előkelő polgáraiból túszokat szedtek és letartóztatták Kondrádi kanonokot, a székesegyház plébá­nosát. A cseh kormányhoz hű csapatok ki­vonultak Kassáról. Prohászka a pártok egységéről, Budapest. A politikai helyzetben a dön­tés ma estére várható. A tegnapi nap egyik érdekes eseménye volt Prohászka Ottokár püspök kihallgatása a kormányzónál. Később a püspük felszólalt a Nemzeti Egyesülés Pártjának értekezletén és miután rámutatott arra, hogy az orosz hadsereg folytonos elő­nyomulása és a Cseh-Szlovákiában észlelhető kommunista törekvések következtében a haza veszélyben van, össze kell tehát fogni a pár­toknak és meg kell teremteniük az egységet. Friedrich hatalmas beszéde. Budapest. Friedrich István tegnap egy pártgyűlésen a következő kijelentést tette: Ha olyan kormány jön, amely a keresztény Magyarországnak ezeréves területi integritása ügyét szolgálja és lemond az antant felé forduló felbókolásról, számíthat támogatá­sunkra. Nem mondunk le soha az ország egyetlen négyzetméternyi területéről sem. Majd m­i elmegyünk azért, amit elveszítettünk (Viharos tombolás és taps. Az egész közön­ség feláll és percekig éljenez.) Ha úgy fo­gom érezni, hogy szükség van rám, egyetlen percig sem fogok habozni és teljes feszült­séggel, energiával, harc- és munkakészség­gel ott termek a helyemen és a keresztény Magyarország érdekében elvégzem azt, amit hirdetek és amit megkívánnak tőlem. (Zajos éljenzés és taps.) Ne tárgyaljatok sokat, ne vesztegessétek az időt, mert a nemzet nem tűri, hogy meg­csalódjék keresztény és hazafias érzésében. A nemzet megköveteli, hogy verejtékünket és vérünket a területi integritás visszaszer­zésének áldozzuk és a keresztény nemzet szemében az újjászületett alkotmányt a ma­gyar király szentesítse és tetőzze be. Friedrich beszédét ezzel végezte: Tu­dom, hogy ebben a mi harcunkban sok el­lenség környékez bennünket, de ünnepélye­sen kijelentem, hogy inkább a halált választ­juk, semhogy valaha olyan helyzetbe hozzuk önöket, hogy bennünk is csalódjanak. Friedrich beszédét frenetikus taps és éljenzés követte. Budapest. A postások tegnap testületi­leg beléptek az Ébredő Magyarok Egyesüle­tébe. A népbiztosok bűnpöre. Budapest. A népbiztosok ügyének mai tárgyalásán folytatták Bokányi kihallgatását a felségsértés vétségében, majd Bajáki Ferenc volt népbiztos kihallgatására került a sor. — Tőzegtelepet találtak Kecskemét mel­lett. A városi téglagyár telkén kútfúrás köz­ben tőzegréteget vettek észre a munkások. A tanács az értékes tüzelőanyaglelet felderí­tésére megkérte Ferenczy István dr. magy. kir. geológust, aki jelenleg a Duna—Tisza­­csatorna talajkutató fúrásait végezteti Bugac környékén. Ferenczy dr. a polgármester, a főügyész és a főmérnök társaságában hely­színi szemlét tartott és megállapította, hogy 9 méter vastag tőzegréteg jelenlétéről van szó, a kitermelés — a magas talajvíz miatt — azonban meglehetős nehézségekbe fog üt­közni. A nagyértékű fűtőanyag sikeres kiter­meléséhez a város nyomban megtette a szük­séges előkészületeket.

Next