Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-09-21 / 105. szám
Kecskemét, 1920. szeptember 21. Kedd I. évfolyam, 105. szám. Immitik kinz előfizetési Árak . Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. . . 106 . : Általános keresztény irányu, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Kecskemét, III., Arany János u. 6. u. a róm. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nagy idők, kis emberek. Talán rövidebben alig lehetne jellemezni a mai időket. Nap-nap után ráeszmélünk arra, hogy sokat, igen sokat mulasztottunk; az utolsó évtizedek alatt gyanútlanul engedtük át a belső ellenségünknek a legfontosabb helyeket. Mikor már elvesztettük mindazt, amihez egy szép magyar múlton át a magyar nép dicsősége és a magyar faj történelmi küldetése fűződött, akkor vigyorogva, kárörvendve mutatott nekünk ajtót az a faj, amely fütyürészve, batyuval a hátán jött be hozzánk. És ami a legszomorúbb, akadtak magyarok, akik izzadva tolták a betolakodók szekerét, akik büszkék voltak arra a vállveregetésre, arra a biztatásra, amit a zsidó szabadkőművesek és egyéb országrontók részéről kaptak. Jött a háború, a forradalmak, de ez mind csak arra volt jó, hogy a magyarok lezülljenek, tönkremenjenek minden tekintetben. Most ott tartunk, hogy egyik a másikat biztatja hangos szóval, hogy dolgozni kellene, fel kellene építeni Magyarországot és a betolakodóknak ajtót kellene mutatni. Azonban az eddigi eredményből semmiesetre sem lehet arra következtetni, mintha ezekben a nagy, történelmi időkben nagy emberek is volnának. Nem! Az a néhány lelkes, hazafias gondolkodású ember sem tud dolgozni a törtetőktől, a szolgalelkü csepürágóktól. A mai idők apostolokat, hitvallókat kívánnak s ha akad is egy-két lánglelkü hitvalló, azt a cirkuszi szolgák azonnal készek lehurrogni. Mert igenis cirkuszi szolgák azok az emberkék, akik a szájukban hordják a keresztény, a magyar szót, de amikor arra kerül a sor, hogy a saját, kicsinyes játékszerüket hagyják otthon és komolyan vegyék a magyar kereszténység ügyét, akkor félrehúzódik a szájuk, mosolyra gömbölyödik az arcuk ezeknek a cirkuszi szolgáknak. Mert addig sokan keresztények is, meg magyarok is, ameddig ez áldozattal nem jár. Sokan szeretnének vezetni és szónokolni, meg parancsokat osztogatni, azonban megdöbbenve kell látnunk, hogy ezek mind nem mások, mint cirkuszi alkalmazottak, tapsolnak a keresztény kurzusnak, mert nekik az is csak cirkusz, de áldozatot már nem is képesek hozni a keresztény kurzusért, mert hiszen ők csak a szolgák. Ha azonban azt akarjuk, hogy a mai nehéz idők meg ne ismétlődjenek és kívánjuk, hogy a nagy időkhöz mért nagy embereink legyenek, akkor ezeket előbb nevelnünk kell. A sok évtizedes mulasztást nem lehet márólholnapra kipótolni. Helyes ugyan, hogy a testületek igazoltatják tagjaiknak a forradalmi idők alatt tanúsított magatartását, de nevetségessé válik ez az igazoltatás, ha ebből nem vonjuk le a tanulságot. Mert ugyan ki igazoltat? Az a társadalom, amely jóformán semmit sem tett abban az irányban, hogy tagjai megbízhatókká legyenek. Most keressük a megbízhatókat, de gondoljuk csak meg, hogy maga a társadalom az oka annak, hogy manapság oly kevés a megbízható. Hiszen annakelőtte lehurrogták, kigúnyolták a megbízhatókat, akiket azelőtt klerikálisoknak, túlzóknak, maradiaknak neveztek el. Tehát az első kötelességünk a cirkuszi szolgákat elhallgattatni, hogy végre az igazi nagy emberek, a dolgos, apostoli lelkületű hazafiak juthassanak szóhoz. Második kötelességünk az egész társadalmat átdolgozni, de lelkületben, érzületben változzék át ez a társadalom. Mert mit várjunk az olyan társadalomtól, amelyik csak alkalomszerűleg van átfestve piros-fehérzöldre? Ez csak külső máz, amely alatt a régi bűnök, a régi hanyagság és léha felfogás tovább bomlasztja a magyarságot. Az ilyen átfestett, csak mutatónak szánt hazafiságból nem kérünk, mert csak eltakarja azokat a sebeket, amelyek már sok évtized óta rágódnak a nemzet testén. Dolgozzunk, amíg nem késő, hogy a nagy idők nagy embereket tudjanak felmutatni! Hadfy Győző, Hanauer püspök Kecskeméten A szombat délutánt ünneppé avatta a püspök érkezése. Az egyháztanács a főgondnok vezetésével, a polgármester és számos előkelősége városunknak amint tervezve volt, hosszú kocsisorban mentek az érkező elébe. A kocsikat díszruhás lovasrendőrök, hajdúk és magyaros díszbe öltözött lovasok kísérték. Már jóval öt óra előtt színültig megtelt a nagytemplom hatalmas hajója ünneplő ruhába öltözött hívőkkel. A templom előtt tömött négyszögben sorakoztak a tanulók ezrei a tanerők vezetésével. A négyszögön kívül a templomból kiszorult közönség helyezkedett el. A lobogóval díszített tornyok alatt impozáns látvány volt a főpapot ünnepi komolysággal váró sokaság. Néhány perccel öt óra után megkondultak a nagytemplom és barátok templomának harangjai. Jelezték, hogy a főpap már közeleg. Csakhamar megérkeztek az elől vágtató lovasrendőrök s nyomukban a porlepett hintók. A püspök kocsija behajtatott a tanulók alkotta négyszög közepébe. Harsány „éljen“ hangzott fel. A hosszú úttól fáradt főpap leszállt és fogadta Fáy István főispán üdvözlését. Azután a templomba ment, ahol az előírt szertartásos fogadás végeztével apostoli áldást osztott a jelenlevőkre. A szertartás után díszruhás papok kíséretében áldást osztva, a parochiára vonult. Tisztelgések. Vasárnap déli 12 órakor a megyéspüspök a küldöttségek tisztelgését fogadta. Fáy István főispán tisztelgése után Nikolich Radivoj ezredes vezetése, mellett a a helyőrség tisztikara jelent meg őméltósága előtt. A tisztikar nevében Nikolich ezredes üdvözölte a püspököt tőle megszokott ékesszólással. Az evangélikus egyház nevében Sárkány Béla, a ref. egyház részéről dr. Hetessy Kálmán lelkészek, a g. kath. egyház nevében pedig Papp György üdvözölték a püspököt a keresztény egyházak közötti békés egyetértést a haza megszentelésére, újraépítésére irányuló vállvetett munka szükségességét hangoztatva. Majd a róm. kath. Egyháztanács jelent meg Öméltósága előtt Bagi László gondnok vezetésével, kinek üdvözlő beszédére Öméltósága elismerését fejezte ki az Egyháztanácsnak buzgó munkálkodásáért és fejedelmi áldozatkészségért, mellyel a kath. intézmények fejlődését lehetővé tette. A város tisztikara szombatfalvi Majthényi Miklós polgármester vezetésével üdvözölte a püspököt. Őméltósága válaszában köszönetét fejezte azért a szives és meleg fogadtatásért, melyben a város közönsége őt részesítette. A kir. törvényszéki bírák és az ügyvédi kamara nevében dr. Kiss János törvényszéki elnök üdvözölte a méltóságát. A jogakadémia és helybeli középiskolák küldöttségét dr. Kováts Andor jogakadémiai igazgató vezette. A Magyar Nők Szövetsége Pócsy Györgyné vezetése mellett tisztelgett, ki rövid hazafias beszédben kérte az isten áldását a püspök hazafias munkájára. Majd a Kath. Nővédelmi Misszió és a Kath. Leány- Club hatalmas küldöttsége jelent meg Őméltósága előtt. A Misszió nevében Kada Elekné, a Leány-Club megbízásából pedig Bagi Jolán üdvözölte Öméltóságát, ki köszönetét fejezte ki mindkét egyesület nemes, odaadó munkájáért. A Nővédelmi Misszió nemes céljaira Öméltósága azonnal átadott a vezetőségnek 10,000 koronát. A helybeli népoktatási intézetek küldöttségét Szabó Elemér kir. tanfelügyelő vezette, a siketnémák intézete tanári testülete pedig Lett József h. igazgató vezetése mellett tisztelgett améltóságánál. A Kath. Egy küldöttségét Csősz Péter, az Ipartestület pedig Csősz József vezette, majd a Kath. Legényegylet kiküldöttei tisztelegtek Szabó Kálmán vezetése mellett. A keresztényszocialista munkások kiküldöttsége Koszorú Imre titkár vezetése mellett jelent meg améltósága előtt. * Délután 4 órakor kezdetét vette az angolkisasszonyok intézetében a bérmálás, hol 300 intézeti növendék bérmáltatott meg. Hétfőn délelőtti méltósága a nagytemplomban bérmált. Az itt bérmáltak száma közel 1400.