Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-11-26 / 161. szám
Kecskemét, 1920 november 26. Pétitek I. évfolyam, »61. szám. IrniEBlItli 100E ^/fcawN»ia>>iiiriiiiii mi "irir 'iwiiiar i3»3a<weifiKaiiMMMBsiMBaraiiM««BBaaaaMaMaNaaassMNaai^aaua^MNaMaasMNaMMSi mmm ELŐFIZETÉS! ÁRAK; Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon : 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : : sor . : Általános keresztény könyv, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Kecskemét, III., Arany János u. 6. sz. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. »£«3wrc<ragr^.yw%3ifW^rttwv»arearasMVVMaaaasMnwuBsai Tehetséget és erőt! A magyar horizonton megint furcsa árnyak járnak. A nagy csapás után sehogy sem tudunk magunkhoz térni. A megalázkodás befelé nem segített, de kifelé sem mutatkozik a hatása. A szomszédok vitézi jogon (?) megnőtt földéhsége nem csökkent. Ránk köhög a világ összes kellemetlen férge. Nem bizhatunk önerőnkben, meghajoltunk a falrafestett mumus előtt s mi az eredmény? A föld összes bukott és nem bukott hatalmassága a mi megrugdalásunkkal akarja presztízsét emelni. A hősi vértől iszonyodó félbolsevista szabadalom bukott föltalálja Renner, beáll ellenünk a keresztény szocialista új osztrák kormány szekértolójának s melldöngetve követeli Nyugatmagyarországot. Még azt iselfeledte, hogy nemrég internacionalista volt s mint ilyennek nem volna szabad határok megmásitásán fáradoznia. Ez a mi bajunk. Körülöttünk még a leginternacionálisabban üvöltő nemzetecskék is magyargyalázással fűtik nemzeti érzéseik lobogó tüzét. Csak a mieink nem tanulnak. A magyar irredenta lenézésre méltó alacsony soviniszta láz. Hogy künn még dühöngőbb ez a láz, azt elhallgatják azok, akik még most is elég lelketlenek volnának az öngyilkossággal egyértelmű nemzetköziségbe taszítani a nyomorgó hiszékeny tömegeket. A nemzeti munkától távol tartják magukat a sötétben bujkáló aknaásók, de a londoni szocializáló gyűlésen ott vannak, mint legjobban beugratott jól táncoló pojácái a sehol komolyan nem vett internacionalizmusnak. Szomorú, hogy ilyen komoly jelek dacára sem tudunk egészen felébredni. Ennek talán nem is mindig a nép zöme az oka, hanem a tapasztalatlan vezetőség. A közelmúlt polilitikai viharai ismeretlen kezdő vezetőket hoztak felszínre. Az ismeretlenség még nem is volna olyan nagy baj. Nagyobb azonban a kapkodás. Ennek a nyomán csak balsiker támad. Ellenségeink tele üvöltötték rosszhírünkkel a külföldi sajtót. Külpolitikai szolgálatunk ennek dacára olyan rossz, hogy a hitványságban erős osztrák eltitkos szövetségezheti előlünk a közelmúltban még velünk rokonszenvező olaszt. Hát ez igazán nem mehet így tovább! Tehetség és erő kell a vezetőknek, ez űzheti csak el a csüggedést és ez hozza meg a föltámadáshoz szükséges összetartást! Lázasan szervezkedik a vidéken a Szőlősgazdák Egyesülete. Fiókok mindenfelé. A borüzlet. A gyümölcsfaiskola ügye. A keresztény kurzust a gazdasági életben főként az jellemzi, hogy a szövetkezeti élet fellendült az országban mindenfelé. E körülményről számolhatunk be Kecskeméten is, ahol jelenleg a Szőlősgazdák Szövetkezete és Egyesülete szervezi be a vidéket. Németh László, a szövetkezet fáradhatatlan elnöke evvel és több aktuális üggyel kapcsolatban munkatársunknak az alábbi felvilágosítást nyújtotta: — Az Egyesület körülbelül egy hete tartott ülésén elhatározta, hogy a vidéki részvényesek kérelmére fiókokat létesít. Tudvalévően több Kecskemét környékén levő községben 3—400 tagja van az Egyesületnek. E tagoknak nagyon kényelmetlen velt a városba bejönni azért, hogy beszerezzék a szövetkezetnél szükségleteiket. Most kényelmükre Kécskén, Alpáron, Izsákon, Fülöpszálláson és Lajosmizsén fiókokat szervez be a központ. E munkálatok elvégzésére bizottságot küldött ki a gyűlés, amelynek elnöke Szabó Jenő ideiglenes igazgató, tagjai pedig Angyal Vidor, Kalapos Gergely, Francsek József, Nemere Gyula és Sörök Pál. E bizottság munkálatait már meg is kezdte, úgy, hogy a fiókok nemsokára már meg is nyílhatnak. A szövetkezeti élet egyéb tekintetben is meglehetős élénk. Különösen nagyszabású borüzletek foglalkoztatják most erőinket. Főként arra törekedünk, hogy a magyarországi többi szövetkezeteket elláthassuk borral, így nemrégen is küldtünk egy vagonnal Sarkadra. A forgalom és az érdeklődés igen nagy. Kevés az a nap, amikor 20—25 borvevő vagy eladó ne keresne fel bennünket. Sokat foglalkozunk most a gyümölcsfaiskola megteremtésével. Tudvalévően a város, a mi szövetkezetünk és a Gazdasági Egyesület vállvetve indítottak mozgalmat ezen faiskola létrehozásáért. A faiskola részvénytársasági alapon alakul meg 500.000 korona alaptőkével. A részvényjegyzésre a felhívást október 15-én bocsátottuk ki és ma is folyamatban van. Sajnos az érdeklődés nem valami nagy. Két hét múlva lesz az alakuló gyűlés, bár eddig csak 250.000 koronát jegyeztek. A gazdák közönye teljesen indokolatlan. Hiszen a faiskola nemcsak föltétlen szükséges szőlősgazdáinknak, hanem ezenkívül jó üzlet is. A megcsonkított Magyarországon csak egy nagyobb gyümölcsfaiskola van, ez az Ungváry-féle Cegléden, amelynek termését egy német cég már lekötötte, Gyümölcsfacsemetét ma csak nagyon nehezen lehet az országban beszerezni. Emiatt a csemeték ára megfizethetetlenül magasra szökött. Épen ezért legjobb üzlet lenne a kecskeméti faiskola, amelynek a megalakulását Kecskemét th. városa egyébként is nagyon megkönnyítette. Huszonöt évre ingyenes használatra engedte át a Tébolyda-telepi 50 holdnyi földet. Valóban a saját érdekük ellen cselekednek tehát a gazdáink, hogy nem sietnek a részvényjegyzéssel, ami épenséggel nem jár nagyobb anyagi áldozattal, mert egy részjegy csak 250 korona. A vendéglősök a záróra ellen. Küldöttséget menesztettek Rubinekhez. A vendéglősök és kávéháztulajdonosok körében általános az elkeseredés az újonnan megállapított korai záróra ellen. Az új záróra megszabás értelmében ugyanis már 10 órakor be kell zárni, pedig tulajdonképpen akkor kezdődik az üzlet, amikor a színházból és moziból jövő közönség tömegesen keresi fel a kávéházakat és vendéglőket. A helybeli vendéglősök és kávéháztulajdonosok ezért küldöttséget akarnak meneszteni — mint halljuk — a kereskedelemügyi miniszterhez és ez után fognak tiltakozni az új megállapítás ellen és kérni fogják a minisztert arra, hogy a zárórát hosszabbítsa meg 12 óráig, mint eddig. Különösen jogosultnak látszik a vendéglősök kérelme, mert míg a kávéházak jóformán tömve vannak a délutáni órákban, addig az éttermek nappal nem keresnek semmit, csak este, amikor a nappali munkában kifáradt emberek és a színházból s moziból jövő publikum betér vacsorázni és rövid időre elbeszélgetni, szórakozni. Az új záróramegállapítás értelmében így nemcsak a vendéglősök kerülnek válságos helyzetbe, hanem alkalmazottaik is, mert jóformán meg vannak fosztva a kenyérkeresettől. A közönségre is hátránnyal jár e rendelkezés. A szénfogyasztás sem hisszük, hogy nyerne azzal, ha ezernyi ember külön világít és tüzel. Összegezve tehát az egészet, megállapíthatjuk, hogy az új zárórarendelet előnyei illuzórikus. A fő cél, mint mondottuk, a tüzelőanyagmegtakarítás. Az így megmentett tüzelőanyag azonban oly csekély, hogy amiatt nem érdemes a mai ínséges világban, amikor oly nehéz a kenyérkereset, majdnem lehetetlenné tenni a pincérek s más zárórarendelettel korlátozott üzemek alkalmazottai megélhetését. Az új zárórarendelet, jelen formájában semmi üdvös újítást nem tartalmaz. Természetes tehát, hogy a vendéglősök tervezett küldöttségének útját s főleg annak eredményét nagy érdeklődéssel várja az anyagilag érdekelteken kívül, a közönség nagy része is. Kérdés lesze eredmény? Rövid hírek. Franciaország és Anglia álláspontja nem egyezik a görög kérdésben. Illetékes helyen megcáfolták azt a hírt, hogy Vilmos császárt meghívták Korfuba. Franciaország nem tervez erőszakos beavatkozást Konstantin ellen. Tegnapelőtt nyílt meg a keresztényszocialista szakszervezetek kongresszusa Essenben. Európa békéje szempontjából, — a francia lapok szerint, — feltétlenül szükséges a magyar-román megegyezés. Wrangel hadserege Lemnosz szigetén gyülekezik. Az erdélyi, bánáti és máramarosi zsidók dehódoltak az oláh uralomnak. Zalaegerszeg városa díszpolgárává választotta Rákosi Jenőt. ippUT a telefonelőfizetők teljes névsora. Olvasható nagy betűkkel ■ MtSJtfdtH ! van szedve. Praktikus. Kapható a könyvkereskedésekben, a hírlapárusítóknál és lapunk kiadóhivatalában, Arany János utca 6. ÁRA 4 KORONA.