Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-11-26 / 161. szám

Kecskemét, 1920 november 26. Pétitek I. évfolyam, »61. szám. IrniEBlItli 100E ^/fcawN»ia>>iiiriiiiii mi "irir 'iwiiiar i3»3a<weifiKaiiMMMBsiMBaraiiM««BBaaaaMaMaNaaassMNaai^aaua^MNaMaasMNaMMSi mmm ELŐFIZETÉS! ÁRAK; Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon : 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. : : sor . : Általános keresztény k­önyv, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. »£«3wrc<ragr^.yw%3ifW^rttwv»arearasMVVMaaaasMnwuBsai Tehetséget és erőt! A magyar horizonton megint fur­csa árnyak járnak. A nagy csapás után sehogy sem tudunk magunkhoz térni. A megalázkodás befelé nem se­gített, de kifelé sem mutatkozik a ha­tása. A szomszédok vitézi jogon (?) megnőtt földéhsége nem csökkent. Ránk köhög a világ összes kellemet­len férge. Nem bizhatunk önerőnkben, meg­hajoltunk a falrafestett mumus előtt s mi az eredmény? A föld összes bu­kott és nem bukott hatalmassága a mi megrugdalásunkkal akarja presztí­zsét emelni. A hősi vértől iszonyodó félbolsevista szabadalom bukott föl­találja Renner, beáll ellenünk a ke­resztény szocialista új osztrák kormány szekértolójának s melldöngetve követeli Nyugatmagyarországot. Még azt is­­el­feledte, hogy nemrég internacionalista volt s mint ilyennek nem volna szabad határok megmásitásán fáradoznia. Ez a mi bajunk. Körülöttünk még a leginternacionálisabban üvöltő nem­­zetecskék is magyargyalázással fűtik nemzeti érzéseik lobogó tüzét. Csak a mieink nem tanulnak. A magyar irredenta lenézésre méltó alacsony soviniszta láz. Hogy künn még dü­­höngőbb ez a láz, azt elhallgatják azok, akik még most is elég lelketlenek vol­nának az öngyilkossággal egyértelmű nemzetköziségbe taszítani a nyomorgó hiszékeny tömegeket. A nemzeti munkától távol tartják magukat a sötétben bujkáló aknaásók, de a londoni szocializáló gyűlésen ott vannak, mint legjobban beugratott jól táncoló pojácái a sehol komolyan nem vett internacionalizmusnak. Szomorú, hogy ilyen komoly je­lek dacára sem tudunk egészen fel­ébredni. Ennek talán nem is mindig a nép zöme az oka, hanem a tapasz­talatlan vezetőség. A közelmúlt poli­­litikai viharai ismeretlen kezdő veze­tőket hoztak felszínre. Az ismeretlen­ség még nem is volna olyan nagy baj. Nagyobb azonban a kapkodás. Ennek a nyomán csak balsiker támad. Ellenségeink tele üvöltötték rossz­hírünkkel a külföldi sajtót. Külpolitikai szolgálatunk ennek dacára olyan rossz, hogy a hitványságban erős osztrák eltit­­kos szövetségezheti előlünk a közelmúlt­ban még velünk rokonszenvező olaszt. Hát ez igazán nem mehet így tovább! Tehetség és erő kell a veze­tőknek, ez űzheti csak el a csügge­­dést és ez hozza meg a föltámadás­hoz szükséges összetartást! Lázasan szervezkedik a vidéken a Szőlősgazdák Egyesülete. Fiókok mindenfelé. A borüzlet. A gyü­­mölcsfaiskola ügye. A keresztény kurzust a gazdasági élet­ben főként az jellemzi, hogy a szövetkezeti élet fellendült az országban mindenfelé. E körülményről számolhatunk be Kecskeméten is, ahol jelenleg a Szőlősgazdák Szövetke­zete és Egyesülete szervezi be a vidéket. Németh László, a szövetkezet fáradha­tatlan elnöke evvel és több aktuális üggyel kapcsolatban munkatársunknak az alábbi fel­világosítást nyújtotta: — Az Egyesület körülbelül egy hete tartott ülésén elhatározta, hogy a vidéki részvényesek kérelmére fiókokat létesít. Tud­valévően több Kecskemét környékén levő községben 3—400 tagja van az Egyesület­nek. E tagoknak nagyon kényelmetlen velt a városba bejönni azért, hogy beszerezzék a szövetkezetnél szükségleteiket. Most ké­nyelmükre Kécskén, Alpáron, Izsákon, Fülöp­­szálláson és Lajosm­izsén fiókokat szervez be a központ. E munkálatok elvégzésére bizottságot küldött ki a gyűlés, amelynek elnöke Szabó Jenő ideiglenes igazgató, tagjai pedig Angyal Vidor, Kalapos Gergely, Fran­­csek József, Nemere Gyula és Sörök­ Pál. E bizottság munkálatait már meg is kezdte, úgy, hogy a fiókok nemsokára már meg is nyílhatnak. A szövetkezeti élet egyéb tekintetben is meglehetős élénk. Különösen nagyszabású borüzletek foglalkoztatják most erőinket. Főként arra törekedünk, hogy a magyar­­országi többi szövetkezeteket elláthassuk borral, így nemrégen is küldtünk egy vagon­nal Sarkadra. A forgalom és az érdeklődés igen nagy. Kevés az a nap, amikor 20—25 borvevő vagy eladó ne keresne fel ben­nünket. Sokat foglalkozunk most a gyümölcs­faiskola megteremtésével. Tudvalévően a város, a mi szövetkezetünk és a Gazdasági Egyesület vállvetve indítottak mozgalmat ezen faiskola létrehozásáért. A faiskola részvény­­társasági alapon alakul meg 500.000 korona alaptőkével. A részvényjegyzésre a felhívást október 15-én bocsátottuk ki és ma is folyamatban van. Sajnos az érdeklődés nem valami nagy. Két hét múlva lesz az alakuló gyűlés, bár eddig csak 250.000 koronát jegyeztek. A gazdák közönye teljesen indokolatlan. Hiszen a faiskola nemcsak föltétlen szüksé­ges szőlősgazdáinknak, hanem ezenkívül jó üzlet is. A megcsonkított Magyarországon csak egy nagyobb gyümölcsfaiskola van, ez az Ungváry-féle Cegléden, amelynek termését egy német cég már lekötötte, Gyümölcsfacsemetét ma csak nagyon nehezen lehet az országban beszerezni. Emiatt a csemeték ára megfizethetetlenül magasra szökött. Épen ezért legjobb üzlet lenne a kecskeméti faiskola, amelynek a megalaku­lását Kecskemét th. városa egyébként is nagyon megkönnyítette. Huszonöt évre ingye­nes használatra engedte át a Tébolyda-telepi 50 holdnyi földet. Valóban a saját érdekük ellen cselekednek tehát a gazdáink, hogy nem sietnek a részvényjegyzéssel, ami épen­­séggel nem jár nagyobb anyagi áldozattal, mert egy részjegy csak 250 korona. A vendéglősök a záróra ellen. Küldöttséget menesztettek Rubinekhez. A vendéglősök és kávéháztulajdonosok körében általános az elkeseredés az újonnan megállapított korai záróra ellen. Az új zár­­óra megszabás értelmében ugyanis már 10 órakor be kell zárni, pedig tulajdonképpen akkor kezdődik az üzlet, amikor a színház­ból és moziból jövő közönség tömegesen keresi fel a kávéházakat és vendéglőket. A helybeli vendéglősök és kávéház­tulajdonosok ezért küldöttséget akarnak me­neszteni — mint halljuk — a kereskedelem­ügyi miniszterhez és ez után fognak tiltakozni az új megállapítás ellen és kérni fogják a minisztert arra, hogy a zárórát hosszabbítsa meg 12 óráig, mint eddig. Különösen jogosultnak látszik a vendég­lősök kérelme, mert m­íg a kávéházak jó­formán tömve vannak a délutáni órákban, addig az éttermek nappal nem keresnek semmit, csak este, amikor a nappali mun­kában kifáradt emberek és a színházból s mo­ziból jövő publikum betér vacsorázni és rövid időre elbeszélgetni, szórakozni. Az új záróramegállapítás értelmében így nemcsak a vendéglősök kerülnek válsá­gos helyzetbe, hanem alkalmazottaik is, mert jóformán meg vannak fosztva a ke­nyérkeresettől. A közönségre is hátránnyal jár e rendelkezés. A szénfogyasztás sem hisszük, hogy nyerne azzal, ha ezernyi em­ber külön világít és tüzel. Összegezve tehát az egészet, megállapíthatjuk, hogy az új zár­órarendelet előnyei illuzórikus. A fő cél, mint mondottuk, a tüzelőanyagmegtakarítás. Az így megmentett tüzelőanyag azonban oly csekély, hogy amiatt nem­ érdemes a mai ínséges világban, amikor oly nehéz a ke­nyérkereset, majdnem lehetetlenné tenni a pincérek s más zárórarendelettel korlátozott üzemek alkalmazottai megélhetését. Az új zárórarendelet, jelen formájában semmi üdvös újítást nem tartalmaz. Természe­tes tehát, hogy a vendéglősök tervezett küldött­ségének útját s főleg annak eredményét nagy érdeklődéssel várja az anyagilag érdekelteken kívül, a közönség nagy része is. Kérdés lesz­­e eredmény? Rövid hírek. Franciaország és Anglia álláspontja nem egyezik a görög kérdésben. Illetékes helyen megcáfolták azt a hírt, hogy Vilmos császárt meghívták Korfuba. Franciaország nem tervez erőszakos beavatkozást Konstantin ellen. Tegnapelőtt nyílt meg a keresztény­­szocialista szakszervezetek kongresszusa Es­­senben. Európa békéje szempontjából, — a fran­cia lapok szerint, — feltétlenül szükséges a magyar-román megegyezés. Wrangel hadserege Lemnosz szigetén gyülekezik. Az erdélyi, bánáti és máramarosi zsidók dehódoltak az oláh uralomnak. Zalaegerszeg városa díszpolgárává vá­lasztotta Rákosi Jenőt. ip­­pUT a telefonelőfizetők teljes névsora. Olvasható nagy betűkkel ■ Mt­SJtfdtH ! van szedve. Praktikus. Kapható a könyvkereskedésekben, a hírlapárusítóknál és lapunk kiadóhivatalában, Arany János­ utca 6. ÁRA 4 KORONA.

Next