Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-01-14 / 10. szám
Kecskemét, 1921 január 14. Péntek II. évfolyam, 10. szám. b——.nni—Kimi előfizetési Arak . FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatali Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. ; . ^ . ; Kecskemét, Ill., Arany János u. 6. az. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNyi), a róm.kath.bérház átjáró udvarában. • Telefoni IIS. Egyes szám 24. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Társadalmi osztályaink. Kívánatos tudni, hogy társadalmi osztályaink Magyarhonban a világháborút közvetlen megelőző évtizedekben mily mértékben érvényesültek a nemzet életében. A legutóbb megjelent tudományos művek közül, amelyek e kérdéssel keresztény nemzeti szempontból foglalkoznak, legértékesebb Szekfü Gyuláé, a Három nemzedék, amelyből már közöltük azt a részt, amely a magyar értelmiségi osztállyal foglalkozik. Most kiegészítésül ugyancsak Szekfü tanulmánya nyomán ismertetjük a többi osztályokat is. Láttuk, hogy nálunk szilárd és egységes középosztály nem fejlődött ki. Az intelligenciánk tagjainak számát tekintve nagy volt, de úgy anyagi, mint szellemi tekintetben oly alacsony nívon állott, hogy nemzeti szempontból nem jelentett sokat. Tehetetlen bábszerepre kényszerült. A tulajdonképeni vezetőszerepet nálunk a nagybirtokosok, nagytőkések és a dzsentrik töltötték be, ha igaz az, hogy valamely osztály nemzeti érvényesülésének mértékét vagyonosodva és műveltsége szabja meg. A nagytőke amint tudjuk, zsidó kézben volt és van. Kártékony hatását a nemzed életre fölösleges külön bizonyítani. Lássuk a mágnásosztályt. Igen szomorú kép fárul elibénk. Pár ezer ember kezén kétmillió háromszázezer hold föld van, míg ugyanannyi föld az ország agrárlakosságának 50 százalékát, öszszesen egymillió kétszáznyolcvanezer kisgazdaságot kénytelen eltartani. Ilyen aránnyal csak a legelmaradottabb államokban találkozunk. „Ez adatok megértetik velünk azon hatalmi állást és következőleg azon politikai, társadalmi és kulturális befolyást, amelyet a vagyonos főúti osztály néhány száz tagja elfoglalt. A magyar mágnások szerepe a közéletben hasonlíthatatlanul nagyobb, mint akár az angol lordoké, akár a porosz junkereké.“ A fórnak föltétlen bűnösek hazánk összeomlásában. Hiszen oly nagy hatalom állott rendelkezésükre, hogy avval a bajokat ha nem is orvosolhatták, de enyhíthették volna. Domináló volt közéletünkben a dzsentri, azaz a középbajokos osztály (100—1000 holdig). Azonban nem annyira gazdagságával, hanem összeköttetéseivel és nemzeti tradícióinál fogva. Anyagilag épenséggel nem volt valami nagyon erős. A magyar föld területéből csak 5 és fél millió hold, a terület 15 százaléka van ezen osztály tulajdonában, amíg a mágnásokéban 37 százalék. „Ez az aránylag csekély középbirtok sincs többé egészen a régi nemesség kezén, igen tekintélyes része már zsidó birtok“. 100 holdnál nagyobb zsidó birtok van 1884 ben 1898, összesen 1.747,255 hold területen, 1894 ben 2788, 2.619,300 holdon. Zsidónak van bérbeadva 1884-ben 2.745,100 hold, 1894-ben 3.350,740. Összesen birtokjogon és bérben van zsidó kézen ötmillió kilencszázezer hold. A zsidó térfoglalás a középnemesség rovására ment. A középnemesség anyagi erejét a zsidóság térfoglalásán kívül, saját muzsitásai is gyöngítették. Adósságokba veri magát, a gazdálkodással keveset törődik, bevonul a hivatalokba. Életmódját utánozzák a polgári és parasztszármazású középbirtokosok. A dzsentri mégis igen jelentékenyen befolyt a nemzeti életbe. „Túlnyomó befolyását azonban nem középkori rablófogás, vagy durva erőszak (mit jászi Oszkárok állítottak), hanem formásabb és aktívabb magyarsága biztosított nekik“. Ez a dzsentri osztály folyton gyengült, holott ha a 80-as években az alsóbb osztályokból még csak lassan felszivárgó értelmiségei magába olvasztja és konzerválja kitűnő tulajdonait az angol dzsentri mintájára, minden kitűnőséget, minden szellemi és vagyoni erőt magában foglaló új társadalmi osztállyá, az új Magyarország büszke oszlopzatává alakulhatott volna, mindezt azonban elmulasztotta és az új kor társadalmi forrongásában elzárkózott a cselekvéstől. A föntiekből tájékozást szerezhettünk az u. n. uralkodó osztályok sorsáról és bűneiről. A többi osztályok osztozva az intelligencia irány nélkül, bábként ide oda tengődő sorsában, szintén akarat nélküli tömegek voltak, tehát a nemzet életében nem nagyon érvényesülhettek és ha érvényesültek is, akkor is katasztrofális következményekkel, mint az ipari munkásság, amely kellő anyagi és szellemi műveltség híjján a zsidó nagytőke és a nagytőke után igazodó szocializmus polip karjaiban úgy tett, amint a vezetők dirigálták. Számbelileg ugyan az ipari munkásosztály mutatja a legnagyobb gyarapodást, de a föntemlítetten kívül óriási baj volt, hogy az ország lakosságának 1900 ban csaknem 21 százalékát kitevő munkásság több mint fele, idegen nemzetiségű, amely az országnak nagyipari viszonyai mellett (a nagyüzemek nagyobbik része nemzetiségi területen volt), távol a magyarság duzzadó medencéitől, nagyon lassan asszimillálódott, magyarosodon. E tömeg lelki kiművelését a vezető köreink hanyagságból, lelkiismeretlen kezekben hagyták. „Liberális politikánk, elveihez híven, nem törődött e fontos kérdéssel“. „A német liberalizmus munkásnevelő gondolataihoz a mienk soha sem emelkedett fel. Véreink tehát, a falu emlőiről leszakadva, nagy városokban ide-oda botorkálva, magukra hagyatottságukban annál könnyebben behódoltak az internacionális munkásmozgalmaknak, mely a nemzetközi kapitalizmus járulékaként terjedt el nyugatról, mert mint mondottuk, a munkásság soha sem volt egészében magyar“. Ismertetésünk során hátra van még az agrárnépesség, a földbirtokon ülő kisgazdák és földtelen zsellérek, urasági béresek osztálya, amelynek nemzeti érvényesülése szintén igen csekély volt. Bár kétségtelen ezen osztály érdekében sok törént az utolsó évtizedekben. „A földművelésügyi kormány közegei és nagygazdák sok jóindulattal és felelősségérzettel fáradoztak a parasztság anyagi és szellemi nívója emelésén és ha mégis kedvezőtlenek az eredmények, ez csak a nyugati, haladottabb állapotukhoz viszonyítva áll, nem pedig keleti és balkáni szomszédainkhoz képest.“ „A mi bajunk ismét az organikus munka hiánya volt: a szabad verseny ideáitól zsongó fejjel nem lehetett parasztvédelmet alkotni. Közjogi pártharcok közt, midőn a pártok vezetői nagybirtokosok és szatellitáik valának, a földjeiért zsellér kielégítése, a paraszt lelki javának gondja egykép a feladatok utolsói közé kellett, hogy kerüljön.“ Jellemző, hogy a pár excellenz agrár Magyarország pl. lóhere mag és sajt behozatalra szorult! Szekfü aztán kutatván, hogy az agrikultúra terén hol mégis a legüdvösebbek a viszonyok, dicsérettel emlékezik meg Kecskemétről. Ide vonatkozó sorai: „Kétségtelen, hogy a körösi és kecskeméti gyümölcstermelő, a makói hagymásgazda, a szegedi tanyabérlő nem az átlagot, hanem a legmagasabb fokot, a parasztművelődés legsikerültebb példányait képviselik. De hogy megszünttek és közöttünk vannak, annak feltétele volt a föld, a saját birtok. A magyar talajon szétvetett lábakkal álló öntudatos paraszt még nem ideális nemzeti egyéniség, még nem feltétlenül értelmes tényezője a nemzeti közösségnek, de mindenképen olyan, miből lehet az.“ Ezzel befejezzük ezen ismertetést. Hangsúlyoztuk, hogy a társadalmi osztályok, melyek helyzetét, továbbá anyagi és erkölcsi erejét Szekfű nyomán vázoltuk, a legutóbbi időben változáson mentek keresztül. Ha teljesen tiszta képet akarunk szerezni az osztályokról, a legújabb momentumokat is tekintetbe kell vennünk. A változás nem nagy és főként az agrárlakosságra vonatkozik, amelynek anyagi helyzete a konjunktúrák következtében javult, viszont az intelligencia helyzete rosszabbodott. Rövid hírek: Olaszország, mely eddig a horvát elszakadó áramlatot támogatta, most a délszláv eszmét segíti. A Jugoszláv államnak másfél milliárd dinár kölcsönt fog folyósítani. Besszarábiában egy hatalmas bolsevista összeesküvést fedeztek fel. A rendőrség több száz összeesküvőt letartóztatott. Rumbold Attila, akit a Britanniások bűnügyében a rögtönítélő bíróság halálra ítélt, kegyelmet kapott. A kormányzó 15 évi fegyházra változtatta át a halálos ítéletet. Az indiai Hindusztánban komoly lázadások törtek ki. Katonai csapatokat küldtek a fosztogató csőcselék szétzavarására. Tíz év alatt 134.000 lélekkel szaporodott Budapest népessége. Az új népszámlálás adatai szerint minden negyedik ember zsidó. A békeszerződés értelmében a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a nemzeti hadsereg hivatásos tagjait, úgy a tiszteket, mint az altiszteket és közlegényeket töröljék a MOVE aktív tagjainak sorából. A MOVE így teljesen polgári egyesületté vált. Kiev vidékén igen sok paraszt csatlakozott a felkelő sereghez, amelynek tüzérsége és géppuska felszerelése is van. A sereg létszáma 26,000 főre rúg. Az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy nem fog résztvenni a miniszterelnökök párisi konferenciáján. A munkanélküliek száma már 2 millió 400,000 emberre rúg az Egyesült Államokban. Négyszázkét nagybirtokot osztanak fel a csehek a Tótföldön. Felosztásra kerül a Zichyek, Forgáchok, Fálffyak és Frigyes főherceg birtoka is. Az Elsa nevű német gőzös, a londoni kikötőbe beérkezve, felhúzta az árbócra a német trikolórt, mire nagy tüntetés támadt, amely zavargássá fajult. Kiolvasott könyveinket adjuk a MOHÉ könyvtárának (Luther-palota I. emelet)