Kecskemét és Vidéke, 1926. január-június (7. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-03 / 1. szám
Hetedik évfolyam. 1. szám Ára 1500 kor. Kecskemét, 1926. január 3. Vasárnap Előfizetési ár Egy szám ára 1500, Negyedévre 15000 K. POLITIKAI LAP Telefonszám: 135. Telefonszám: 135. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kecskeméten, Arany János utca 6. szám (r. kath. bérház átjáró udvar) Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal 1926 Lapunk homlokára az újesztendő évszáma irodlott, s ez alkalommal teljesítjük a fájó és reménykedő kötelességet, elbucsúztatjuk az ó esztendőt, s köszöntjük az újat. Nem volt még soha olyan óesztendő, melytől ne azzal búcsúztak volna az emberek, hogy jobbat kívántak helyébe, mert az emberek az ilyen év végi leszámolásnál mindig duplán szokták számítani a fájdalmak tételeit, s az örömök rubrikáinak csak a felét töltik ki. Az is érthető, hogy az újesztendő felé mindig reménykedéssel fordultunk, bár az egyik újesztendő úgy megtépázta reményeinket, mint a másik. Azonban a csalódásokért nem az új esztendőt kell vádolnunk, hanem az emberek tévedéseit, mulasztásait, szeretetlenségét. Azért az 1926 ik esztendőt ezzel a kívánsággal köszöntjük. Hozd meg számunkra mindazt, amit elődeidtől hiába reméltünk. Hozz boldogságot, békét, nyugalmat ránk, s telítsd meg Krisztus szellemével mindazokat, kiknek Isten hatalmat adott a földön, hogy a köz érdekében sikeresen munkálkodhassanak. Szűnjön meg egy esztendei uralkodásod alatt a gyülölségnek, az önösségnek, az anyagiasságnak uralma. Azonban boldoggá, vagy boldogtalanná nem az esztendők alakítanak minket, hanem mi alakítjuk az esztendőket, azért ha őszintén akarunk boldog új esztendőt kívánni minden jóakaratú magyarnak, akkor elsősorban több szeretetet kell kívánnunk. S ha ez a jókívánságunk teljesedik, akkor valóban boldogabb lesz az Urnák 1926 ik esztendeje. Arany mérleg a jó osztalékpolitika. A gazdasági élet mindenkor nagy érdeklődéssel várja a népszövetségi főbiztos jelentéseinek közzétételét. Ezek a beszámolók olyan tárgyilagos képet adnak közgazdasági és pénzügyi állapotainkról, amelyet minden skrupulozitás nélkül bátran elfogadhatunk fokmérőjéül kibontakozásunknak. A főbiztos megfigyelései hibák , és módok elevenére tapin tásával nem gáncsvetésül szolgálnak, hanem előse jgítik feladataink megoldá ? sát, legtöbbször rávezetnek , a helyes útra és egy ma-gasabb szempont szem előtt tartását teszik számunkra kötelezővé. A viszonyaink mögött okokat kutató és a kivezető megoldások tekintetében sohasem érzelmi, hanem mindig reális irányt elénk táró jóakaratú semlegesség annyira hasznára van közéletünknek, hogy valósággal iskolázó hatást gyakorol az elmékre. Most megjelent 19 ik főbiztosi jelentéséből különösen a tőzsde helyzetével foglalkozó külön fejezet az, amely az utóbbi évek folyamán az értékpapírok árfolyamalakulása iránt fel- , fokozódott érdeklődést ki-vánja kielégíteni azzal a biztatással, hogy az arany- mérlegek és egy megfelelő osztalékpolitika magukkal hozzák rövid időn belül a tőzsde irányzatának megjavulását. Az értéktőzsde állandó tétlensége elégedetlenséget kelt széles rétegekben. Ezt megállapítja Mr. Smith és azt is megjegyzi, hogy az értékpapírok árának csök-kenő irányzata kedvezőtlenül befolyásolja a kül-föld véleményét Magyar- ország gazdasági helyzetéről és kilátásairól. Rámutat továbbá arra is hogy a kereskedő és bankvilág részéről mind sürgetőbb nyomásként irányul a magyar kormány felé az a közsóhaj, hogy az értéktőzsde felélénkítésére rendszabályokat léptessen életbe, de hozzáteszi a főbiztos azt is, hogy a külföld véleményére az értékpapírpiac lanyhasága alighanem kevésbé kedvezőtlen befolyást gyakorol, mint amilyen az árfolyamoknak , mesterséges eszközökkel, vagy spekuláció útján fel-hajtott színvonala gyakorolna, nem szólva az inflációs útról, mely mint láttuk a múltban, a kül-föld véleményét a lehető legrosszabbra hangolná. A legbiztosabb politika, bevárni az aranymérlegek közzétételét és az új helyzetnek megfelelő osztalékpolitika kialakulását. Addig hagyni kell az árakat, hogy maguktól alakuljanak ki a maguk szin vonalán, sokkal inkább, mint felfokozni erőszakosan olyan nívóra, amelyről egye-esek azt hiszik, hogy üdvös volna, másoknak viszont romlását idézné fel. Smith főbiztos okos, nyugodt, előrelátó megállapítása és józan ítélete pálcát tör azok felett, akik türelmetlenül intervenciót sürgetnek az árfolyamok általános alátámogatása érdekében, vagy bizonyos meghatározott ér-tékpapírok színvonalon tartására. Az ilyen, egyes ér- dekköröket érintő beavat kozás sohasem bírna a köz- érdek szem előtt tartásának látszatával, hanem a rész- rehajlás gyanúját keltené. Nemcsak az állami háztar- tás rendbehozatalában, hanem a magángazdasági visszonyokban teremtendő rend és biztonság tekintetében is elsőrendű fontos ■ ságú, ha a pénzpolitika járatlan utakat nem keres, hanem a gazdasági törvényszerűségek és az eleven élet szabályai után igazodik. A főbiztos jelentése elismerő kritikája a magyar pénzügyi gazdálkodás céltudatosságának és megfontoltságának s ez a legnagyobb eredmény. Felhívás a forgalmiadó elszámolására. A városi forgalmiadó-hivatal felhívást bocsátott ki, melyben a forgalmiadók elszámolására foglalkozási ágak szerint a következő napokat tűzi ki: Minden hó 1-én: Blockosok: Fűszeresek. Átalányozottak: Piaci rőrösök, zsibármnok. Minden hó 2-án: Blockosok, halmérők. Átalányozottak: Fuvarosok, kantinosok, szatócsok, vendéglősök. Minden hó 4-én: Blockosok: Piaci árusok. Átalányozottak: Déligyümölcsösök, férfiszabók, kucséberek, pékek. Minden hó 5-én: Blockosok: Iparosok. Átalányozottak: Cipő felsőrészkészítők, cipészek, csizmadiák. Minden hó 6-án: Blockosok : Az előzőleg külön fel nem sorolt összes blockosok. Átalányozottak: Bérkocsis és autósok, borbélyok, kovácsok. Minden hó 7-én: Átalányozottak: Dohányárusok, gépharisnyakötők, himzőnök, kárpitosok, lakatosok, mosoda és vasalótulajdonosok, női szabó és varrónők, piaci ruhaárusok és szűcsök. Minden hó 8-án: Átalányozottak: Baromfiárusok, burgonyaárusok, élelmiszerárusok, élesztőárusok, hagyma és paprikaárusok, ká „BEHETgfl5 PflnZTlLLfl” a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja!