Kecskemét és Vidéke, 1926. január-június (7. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-03 / 1. szám

1. szám, Kecskemét és Vidéke 3. oldal. — A karácsonyi nem­zeti zarándoklás a pápá­nál. A VII. országos nem­­zeti zarándoklás résztvevőit­­ kedden délben fogadta a­­ Szent Atya. A Szent Atyát is Rott Nándor veszprémi­­ püspök gyönyörű beszéd­­jj­vel üdvözölte, ki a be-­­­szédre válaszolva kiemelte,­­ hogy Csonka-Magyarország­­ tizenháromezer zarándoké-­í­val az egész világnak pél­dát adott a Szent Év meg­­­ ünneplésében, a magyaro­kat jellemző hűséggel kez-­­­dettől végig kitartott. Arány­lag egy ország sem vett részt ilyen nagy számú zarándokkal. A legnagyobb elismerés illeti a zarándok­­lásokat szervező Országos Katholikus Szövetséget és vezetőségét. A nagy buz­galom különösen most nyilvánul meg, hogy szent karácsony ünnepén a szű­kebb családokból kilépve a nagy családot képviselő Atya házába zarándokol­tak. Ez a valódi­ képe an­nak a mai Magyarország­nak, amely Szent István István óta a keresztény műveltség zászlóvivője. A mai magyarok méltó utó­dai az elődöknek. Befeje­zésül megáldotta a zarán­dokokat és a nekik és neki egyaránt drága Magyar­­országot. — Temetés. Városszerte mély részvétet keltett Magyar László kegyesrendi főgimn. VI. o. tanuló elhunyta, kit kedden délután 3 órakor he­lyeztek a Szentháromság te­metőben örök nyugalomra. Hatalmas tömeg kisérte az elhunyt ifjút utolsó útjára. A gyásszertartást Révész István orolátus végezte. Osztálytár­sai nevében ifj. Orbán Nán­­­­dor búcsúztatta el az elhuny­tat szivekig ható, szép be­széddel. — A Közalkalmazottak Orsz. Gazdasági Szövet­kezete kiépíti üzemeit. A­­ Közalkalmazottak Országos­­ Gazd. Szövetkezete, amelye • nek eddig Szegeden, Deb- b­recenben, Miskolcon, Székes-­­ fehérvárott és Pécsett voltak állandó fiókjai, újabb fiókok­­ kiépítését tervezi. Mozgófió-­­­kokat is létesít a szövetkezet. A szövetkezet textilosztályá- í ban, amely Egyetem­ utca ú­­j félemeleti alatt működik, a­­ legkitűnőbb hazai és angol új gyártmányok kaphatók. A köz-­­ tisztviselők hathavi részletre­­ vásárolhatnak és a vételár­­ után kamatot nem kell fizetni, jj A szövetkezet működését és­­ fejlődését Bud és Csáky mi- mi­niszterek nagy megértése­­ tette lehetővé. 1 — Az állami polgári leányiskolában és a vele kapcsolatos állami elemi leányiskolában a karácso­nyi szünet — felsőbb rendelkezés folytán — ja­nuár 6-ig tart-A rendes ta­nítás 7-én reggel kezdődik. Az igazgatóság. A Magy. Áll. és Törvh. altisztek és szolgák jan. 9-én tartandó műsoros tánc­estélyre a meghívókat már szétküldték, akik tévedés­ből nem kaptak meghívót, s forduljanak a rendezőség­­i­hez. Az est sikerén nagy buzgalommal fáradozik a rendezőség és szép műsor­ral gondoskodik a közön­ség szórakoztatásáról. Je­gyek a rendezőségnél kap­hatók. Tánc reggel 6 óráig tart.­­ A posta is áttér a pengőszámításra. A posta vezérigazgatóság azzal a tervvel foglalkozik, hogy üzemében még a pengő­törvény "életbelépése előtt bevezeti az új valutát. Va­lószínűen egyelőre pengő­értékben felülbélyegzik a meglevő régi bélyegeket s csak a készletek kifogyása után kerül sor az új pen­­értékről szóló bélyegek ki­adására. A tarifák terén mutatkozó eltolódások és egyenlőtlenségek kiigazítá­sára az érdekképviseletek részéről javaslatot fognak előterjeszteni a január 9- ére egybehívott ankéton, amelyen a postavezérigaz­gatóság ezt a kérdést meg­vitatni szándékszik. — A fegyverengedé­lyek revíziója. A belügy­miniszteri rendelet értelmé­ben a kiadott fegyvervise­lési engedélyeket revízió alá veszik. A rendőrkapitány­ság közigazgatási ügyosz­tálya most foganosítja az engedélyek felülvizsgálatát. A kapitányság ismételten felhívja a figyelmét, hogy a jelentkezéseknél az en­gedélyeken kívül a fegyve­reket is be kell mutatni. — Az elmúlt év húsfo­gyasztása. A közvágóhíd igazgatója most állítja ösz­­sze az elmúlt év vágási kimutatásait, amelyek a húsfogyasztás nagymérvű emelkedéséről tesznek ta­núságot. A közvágóhíd te­rületén levágás alá került állatok száma akkora, hogy csak minimálisan kisebb a gazdaságilag még egészsé­ges évek vágatásainál. Ösz­­szehasonlítva az 1924. év eredményével az 1925-ik évét, a következő képet nyerj­ük: 1924- ben szarvas­marha és borjú 2662 drb, az 1925. évben 3750. Ser­tés 1924-ben 5279, ezzel­­ szemben 1925-ben 6010.­­ Juh 1924-ben 7879, 1925-­­ ben 9700. Bárány 1924-ben­­ 1276, az 1925. évben 4664­­ darab. Vágatási többlet te­­­­hát az 1824. évvel szem­­­­ben 7028 darab, í --------------------------------- | SZÍNHÁZ. Tisztölöm a régi szeretőmet. Egyik neves kritikusunk mun­kájában olvastam valamikor a következő meggondolásra érde­mes sorokat: Egy francia kri­tikus E. b. így ír a selejtes iro­dalmi alkotásokról : Elismerem, hogy E. y. eddigi munkásságá­val tanújelét adta zsenijének, de ennél a darabnál, sajnos, tehet­sége nem bontakozott ki azzal a szárnyalással, hogy a parnas­­sus magaslatát el is érte volna. Ezzel a körülcirkalmazással pe­dig ugyanazt akarja mondani, amit a barbár balkáni paraszt ezzel az egy szóval fejez ki: szamárság. Erdélyi Mihály e darabjára gondolva csak azt szeretném hozzá­tenni, hogy a francia kritikus szavai lehetnek a finomabbak és szellemesebben hangzóak, de a balkáni paraszt megjegyzése az igazságosabb. Sajnálom, hogy ennyire éles szavakat kell használom, a da­rab írójával szemben, de a ha­sonló férc ízléstelenségek színre hozatalát több szempontból is elítélendőnek tartom. Elsősor­ban a darabot alkotó váloga­­tottan nagyon is üres viccek, ezt a micsodát még a dum­mer auguszti „sziporkáknak“ is aláhelyezik, mert az utóbbiak, ha ízléstelenek is, de legalább megnyilvánul bennük bizonyos szellem. Az ilyesmi pedig nem való egy színház színpadára. Első­sorban értéke, azonkívül ízlésrontó tulajdonsága miatt. Ehhez járul az a körülmény hogy a színház és színész le­­alacsonyítása mellett a mai vi­szonyok között a megbotránko­zásban töltött estélyért fizetett nem csekély helyárak besze­dése valahogy hasonlónak tet­szik ahhoz a művelethez, amit a párisi apache cselekszik, ami­kor létfentartásáról gondoskodik. De a legnagyobb bűn, amit szó nélkül nem hagyhatok, az a ci­nikus hánysvetiség, amellyel ké­pes e legocsmányabb üressé­gekbe hajítani a­­magyar fájda­lom, az irredentizmus jelvé­nyeit és a csiricsárék végak­kordjául a nemzet imáját. Vét­kezett tehát a darab szerzője akkor, amikor ezt a torzszülöt­tet megírta, de ezt a tévedését talán palástolhatja a zenei hiá­nya. Mi mentheti azonban a helyi színház vezetőségét, hogy ezt a darabot színre hozta? P.Z. Közgazdaság. Az új borokat most kell lehúzni. A borok kezelése körül az utóbbi években­­na­gyon nagy haladás történt, mert nyúlós, ihatatlan rossz borokkal ma már még a kis­gazda sem kínálja meg az embert. Oda is kell törekedni a gazdáknak, hogy minden terménye olyan legyen, amely­hez szívesen nyúl a fogyasztó s áll ez különösen a borra, amelynek kelendősége ma amúgy sem nagy. A bor mi­nőségére és értékére rend­kívül nagy befolyással van annak a pincében való keze­lése is. A fehér szőlő must­jával tudvalevőleg nem sza­bad a hordót teljesen meg­tölteni, egytizedrésznyi erje­dési űrt kell abban hagyni, s a hordót nem is szabad kikénezni, mert az akadá­lyozza az erjedést, legfeljebb abban az esetben, ha a szőlő között sok a rodhadt fürt. A kénezés­ következtében a must nem indul erjedésnek, ha­nem leülepszik és kitisztul, amikor át kell azt fejteni nem kénezett hordóba, hogy a t­erjedés minél hamarabb meg­induljon, amely melegebb pincében hamarabb, hidegebb pincében lassabban folyik le, ahol célszerű a már le­ülepedett seprőt egyszer két­szer felkavarni, hogy a bor jól kiforrjon. A forrás befe­jeztével a bor lassacskán megtisztul, mire december, január hó folyamán okvetle­nül le kell azt fejteni, s to­vább semmi esetre sem sza­bad a seprőn állni hagyni, mert a gyenge és lágy bo­rok seprője hamar romlás­nak indul, rossz szüvé, be­te­ggá teszi a bort. Március áprilisban másodszor, és az év folyamán harmadszor is kell fejtenünk, amidőn előző­leg a hordót meg is kell egy kevéssé kéneznünk. A gyen­gébb borokat két hetenként, az erősebbeket havonként kell töltögetni s általában mindig vigyázni kell arra, hogy a hordók tele legyenek, különben a bor megvilágo­­sodik és megecetesedik. Aki nagy súlyt helyez borának rendes időben való lefejté­sére, aki a decemberi és márciusi fejtést el nem mu­lasztja, aki hordóit mindig telve és tisztán tartja, annak nem lesz oka panaszkodni amiatt, hogy bora kifogásol­ható minőségű, ami termé­szetesen az árfejlődésre is nagy befolyással lesz. A burgonya takarmá­nyozása. A burgonya ala­csony ára miatt burgonya

Next