Kecskemét és Vidéke, 1929. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
__________—_ | ------------a w . . .p r Ára 12 fillér. Kecskemét, 1929. január 1. Előfizetési ar PolIITIKAI IAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Egy szám ára 121. Negyedévre 1 P 20/■ LA 1 1 TM LAI Kecskeméten, Arany János utca 6. szám ------- Felelős szerkesztő: Szerkesztő: (r. kath. bérház átjáró udvar) Telefonszám: 135.— Telefonszám: 135. KATONA GÉZA Z’ADRIA MÁTYÁS Hirdetéseket felvesz a kiadóhivata lfflirTiisiMmiiiwiiro m mi »■mi inMiwumnm wm'ii ......r iBimiiiwi«M'«iii»iiittiMHwmm«min»i‘T7MffliTTriiiii'riiniiiii7r^ Klebelsberg és a tanyák népe. A magyar tanyák népe most ébred évszázados álmából. Évszázadokon keresztül álomra, elhagyatottságra, nehéz küzdelemre, lelki tétlenségre volt kárhoztatva. Amíg a magyar tavnyák százezernyi népe elhagyatottan, magára maradva, magával küzködve járta a tanyai világ homokjának sivár kálváriáját, addig a nagyvilág élete gyorskocsikon, vonatokon, autókon, repülőgépeken, a posta, a telefon, a rádió szárnyain robogott előre a fejlődés útján, hogy elérje, vagy megközelítse a kultúra legmagasabb fokait. Az élet repült, az emberek a kultúra, a műveltség, a tanultság, a modern világ vívmányaiba kapaszkodva rohantak előre. S a tanyák népe ? Világtól, néptől, községek és városok kulturális életétől elvágva, rozzant szekéren, vagy ólomlábakkal, gyalog vánszorgott és éjtszakákat is nappallá téve küzködött, hogy a végtelen homoktenger közepette harmatozó, életet, kenyeret, megélhetést adó oázisokat építsen, megvethesse lábait és puszta homokból megformálhassa szerény családi tűzhelyeit. Senki sem hahott a tanyák mostoha sorsban vergődő népéről. Senki sem törődött a tanyák elhagyott magyarságával. Csak az Isten. Ő ezernyi küzdelem közepette is megáldotta a tanyák dolgos népét, harmattal szentelte és termékenységre serkentette a végtelen sivatagot a portenger közepette ősi magyar erővel keletkező oázisokat, azokat a világ szeme elől elzárt szerény magyar tűzhelyeket, amelyeket a tanyai magyar elszánt akarata, nagy ereje, véres verejtékező munkája teremtett, az Alföldnek általa megfékezett futóhomokján. A tanyai magyar nem látott kultúrát. A lelke talán annál tisztább maradt. Nem látta a nagyvilág rohanását, csak az eke szarvát, csak a maga csengő kapáját, csak a maga kis sorházát és a végtelen rónaságot. Nem látott templomot, nem látott iskolát, nem ismert papot és tanítót. Nem hallotta az Úr igéjét a tiszta hit hirdetőinek ajkairól, nem hallotta a műveltség őrszemeinek, a tanítóknak tanítását. De évszázadok múltával hirtelen megváltozott a magyar tanyák népének szerény világa. Egy név szállott tanyáról-tanyára, szájról-szájra, a kultuszminiszter neve. Egy név, Klebesberg neve és az ő nyakán hatalmas parancs: kultúrát, életet, fejlődést, jobb, emberiebb sorsot a tanyák népének. Klebelberg az ő hatalmas, korszakalkotó kulturális törekvéseivel, az ő lelkes tanítóinak seregével felrázta álmából a tanyák népét. Teleszórta iskolákkal a tanyák világát. Mintha varázsvessző érintette volna meg a tanyák homokját, háromezer iskola bújt elő, hol megkezdték munkájukat a kultúra magvetői. A kiskeméti tanyák világában is hetvenre emelkedett, tehát megkétszereződött az iskolák száma s még egyreépülnek a kultúra pirostetős hajlékai, mert a nagy minisztert és a „hirös“ várost együttes kulturmunkára bevítette a tanyai nép szeretete. De nemcsak az iskolában, az iskolán kívül is folyik a munka, hogy tudással és mélyebb erkölcsi tartalommal teljék meg a tanyai nép lelke. A tanítók és népművelési titkárok, a nemzet leghasznosabb kulturmunkásai vetették neki ekéjüket a tanyák lelksugarának s törik, szántják a rögöt. A kecskeméti tanyákon is analfabéták százai tanfolyamokon összegyűjtve, a könyv fölé hajolva szomjas lélekkel szívják magukba, amit a betűk mondanak, a betük, melyek némák voltak eddig az ő számukra. Tanfolyamokon, ismeretterjesztő előadások százain hullanak a magok a népművelők gazdag kincsesházából. A nagy miniszter, ki a kiosztott másfélezer könyvtárral indult harcra a sötétség ellen, a kecskeméti tanyákon, 23 tanyai központban gyújtott világosságot a betűk milliós hadseregével. A népkönyvtáron kívül a rádió, mely napok kérdése, hogy bevonuljon a tanyai iskolákba és gazdakörökbe s a magyar dalt, a magyar zenét szolgáló gramof inakció hangosan dicséri a kultuszminiszter gondosságát, kulturtörekvéseit. Ha így rohan tovább Klebelsberg kultúrpolitikája, ha ilyen kitartással és erővel hadakoznak a nagy miniszter őrszemei, a magyar kultúra apostolai, akkor valóban a kultúra legmagasabb fokára lendül a letiport, de láncait tépő magyarság.__ ORSZÁGOS HÍREK Pesthy Pált e héten megválasztják az új földreform bank elnökévé. Utóda az igazságügyi miniszteri székben Zsitvay Tibor lesz, a képviselőház elnöke. Ennek helyére pedig Almássy László, az egységes párt elnöke kerül. A diplomáciai kar újév napján Orsenigo Cesare nuncius vezetésével tisztelgett a kormányzó előtt. — Az angol király állapota változatlanul gyönge. POLITIKA. Az erdélyi magyar párt parlamenti csoportja gróf Bethlen György elnöklete alatt tiltakozott Vajda Sándor belügyminiszter súlyos támadásai ellen, melyekkel az oláh nemzeti parasztpárt értekezletén a magyar pártot illette. A párt kijelentette, hogy a belügyminiszter brmikor felvilágosítást kaphat a kormányelnöktől, hogy állításai milyen igazságtalanok. * Hodzse Milán Pozsonyban nyilatkozott arról, hogy mily módon sikerült neki becsapni a Károlyi-kormányt a nagy összeomlás után a tárgyalások elhúzásával. A nyilatkozat telve van öndicsérettel és túlzásokkal. Az igazság mindenesetre az, hogy ha nem Károlyiék vannak az élen, kik szétzüllesztették a magyar hadsereget, úgy bizonyos, miszerint mindenféle Hodzsátkodás dacára se sikerült volna betenni a lábát a felvidékre egy cseh katonának se. * Vass József a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézete újévi tisztelgése alkalmával mondott beszédét ezzel végezte: itt állunk ezer év óta a Duna és Tisza vízmedencéjének rendszerében és itt maradunk, akárhogy is szeretnének minket kibillenteni a történelem serpenyőjéből. * Az egységes párt január hó 15-én üdvözli Bethlen Istvánt az újév alkalmából A szónok báró Bottlik István képviselő lesz.* A királyhelmeci kerületben báró Láng Boldizsárral szemben Fodor Lajos is fellép revíziós programmal. * A Keresec-kormány lemondott. Az új kormány megalakulása előtt a király Macseket és Pribicsevicset is meghallgatja. Macsek dr. úgy nyilatkozott, hogy a horvátok nem hajlandók Belgrádban semmiféle parlamentben se résztvenni. Pribicsevics mérsékeltebb álláspontot vall. Macsek később aztán azt is mondta, hogy hajlandó a király előtt ismertetni álláspontját, de nem a kormányválság, hanem az államválság kérdésében. * A romániai magyar párt nem szavazta meg a költségvetést. Oka ennek az, hogy a kormány ígérete dacára se talált intézkedést a költségvetésben a kisebbségi iskolák államsegélyére