Kecskemét és Vidéke, 1931. július-december (12. évfolyam, 29-51. szám)

1931-07-26 / 29. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke 29. szám. Bármilyen súlyosnak is látszik a gaz­dasági helyzet, mégsem vigasztalan, mert nem állunk egyedül , mert nem befelé, hanem kifelé haladunk belőle. A franciák és a kisantant folytogató karját már sejti rólunk az igazság. Nyugalom és hit, ez a kettő amire most szükség van és akkor csapkodhatnak a gazdasági vál­ság hullámai, hajónk inoghat, de nem sülyed el. Magyarország ennél sokkal nehezebb időket is átélt, de a nyugodt munkálkodás és a jövőbe való hit és az erős akarat megadta a kivezető utat s ha ezeken haladunk ezúttal is, erős a remény, hogy hamarosan ezeken a nehéz időkön is túl leszünk. Egy csendőrőrnagy autókalandja, Marschall Kálmán csendőrőrnagy, a szen­tesi csendőrosztály parancsnoka, Buda­pestről hazafelé tartott Weinberger Károly műszaki kereskedő gépkocsiján, amelyet a kereskedő vezetett. Éjjel 11 órakor a Lajosmizse és Kecskemét közt lévő úton a 75 és kilométer kőnél hattagú társaság tartóztatta fel a gépkocsit. A hat ember egymás kezét fogva, hátat fordítva a gép­kocsinak széltében állta el az utat. Hiába irányították rá a reflektort, hiába kürtölt a vezető, nem mozdultak. A csendőrőrnagy leugrott és erélyesen kérdőre vonta a top­rongyos alakokat. Ezek közül egy elsza­ladt, de a másik öt olyan fenyegetően lépett föl, hogy az őrnagy kirántotta kard­ját és azzal védekezett. Segítségére sie­tett a kereskedő is, aki puszta ököllel támadt az útonállókra. Rövid küzdelem után mind az öt támadó megfutamodott. Mikor a gépkocsi tovább hajtott, néhány kilométernyire egy gyümölcsös kocsival találkoztak, amelyen 3 férfi és egy nő ült. Elmondották, hogy ezelőtt őket támadta meg egy 12 főnyi rablóbanda, amely elszedte értéktárgyaikat, pénztárcáikat, sőt a kocsiról néhány kosarat is magukkal vittek. Kecskemét előtt találkoztak egy gépkocsi­val is, amelynek utasait szintén kifosztot­ták. A csendőrőrnagy intézkedésére a csendőrség nagyarányú nyomozást indí­tott a rablóbanda tagjainak kézrekerítésére. A lajosmizsei csendőrség is széles körben megindította a nyomozást. Csü­törtökön öt fiatalembert fogott el, akikre alapos a gyanú, hogy a támadók között voltak. Még ezidőszerint tagadásban van­nak, azonban alibit eddig még egy sem bizonyított, sőt meg sem kísérelte azt bi­zonyítani. Kihallgatásuk teljes eréllyel fo­lyik s alapos a gyanú, hogy van közöttük olyan ki a támadók között volt. A nyomozás eredményeként meg­állapítást nyert eddig, hogy a sorozatos rablótámadást lajosmizseiek követték, el a gyanúsított öt cséplő munkás. Veszedelemben a tengeri termés A hetek óta tartó hőség valósággal trópusi állapotokat teremtett a magyar Al­földön. Minden felől olyan jelentések érkeznek, hogy a Duna—Tisza közén és a Tisza mentén szép termést ígérő tengeri vetése­ket veszedelem fenyegeti. Ez a helyzet Lajosmizsén is, ha sürgősen nem kapunk kiadós esőt, a határ tengeri termése elpusztul. Érdeklődjünk a határ különféle pontjaiból a gazdáktól, akiktől azt az információt kaptuk, hogy egy jó eső még nagyot segítene, vannak azonban olyan területek, ahol mér vízözön is jöhet, de tengeri mégsem lesz Azok részére egyéb­ként, akik esőt várnak, bizonyosan meg­nyugtatóan fognak halni a külföldi meteo­rológiai jelentések, melyek azt köztik, hogy szombaton egész Nyugateurópában és Középeurópában megeredt az eső. A magyar Meteorológiai Intézet ezzel kap csokiban ezt jósolja, hogy az eső­zóna vasárnap Magyarország felé feltétlenül el fog érkezni s előreláthatóan néhány napos szívesen látott vendég lesz. Legújabb. A kormányzó 30 perces beszéddel nyitotta meg ma délben az országgyűlést. 21-én délelőtt ünnepélyes külső­ségek között nyílt meg az országgyű­lés. A kormány tagjai s a képviselők közül igen sokan díszmagyarban, a többiek feketében jelentek meg a meg­nyitó ülésen. Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója pontban 12 órakor jelent meg az országgyűlésen. Óriási éljen­zés, lelkesedés fogadta. A képviselők helyükről felállva hosszan ünnepelték. A kormányzó 30 perces beszéd­del nyitotta meg az országgyűlést. Be­szédében érintett valamennyi gazda­sági és szociális problémát, szólott a közművelődésről, az iskolákról, a választójog reformjáról. Kitért a mai nehéz helyzetre, Európa s a világ sorsdöntő óráinak méltatására s hang­súlyozta a nagy külföldi kölcsön meg­szervezésének fontosságát. Végül a nagy magyar erényekről, mint a ma­gyar jövő zálogáról szólott. A kormányzó beszéde után a kép­viselők benyújtották mandátumaikat. Az egyes mandátumok benyújtását a szocialisták nagy zajongással fogadták. Délután megkezdődött a mandátumok átvizsgálása. A képviselőház harmadik ülése ma délelőtt 10 órakor kezdődött Ap­­ponyi Albert gróf korelnök elnöklése mellett. A tegnapi délutáni mandátum­­vizsgálat 241 mandátumot igazolt, kö­zülök csupán háromban, Bleyer Jaka­béban, Fráter Jenőében és Brogly Jó­zsefében találtak alaki hibákat. Majd a Ház tisztikarának megválasztására került sor. Az elnök ismét Almássy László lett. 188 leadott szavazat kö­zül 173 at kapott, 15 szavazólap üres volt. A két alelnök Czettler Jenő és Puky Endre lett. Leadtak 169 szavazatot. Czettler 157, Puky 153, Farkas 11, Hegymegi 5, Peyer 1 szavazatot ka­pott. Majd hat jegyző és a háznagy megválasztása következett. Kedvezően alakulnak külföldön a magyar kölcsöntárgyalások. A gazdasági élet és a nagykö­zönség általában megnyugvással fo­gadta az átmeneti pénzügyi intézke­déseket. Minden remény meg­van arra, hogy a korlátozások hamarosan meg­szűnnek. A magyar kölcsöntárgyalások kedvezően alakulnak a külföldön. Majdnem olyan szent a muzulmánnak a babkávé, m­int a mecset. Egyik csészét a mássik után issza, amellett pedig­­nyugodt és megelégedett. A 111. pörköltkávéke­­verékünk zacskóján látható a mecset. Negyed kg. kávé 2 pengő 34 fillér. Ezenkiv­é tartunk finomabb avagy olcsóbb fajtákat is. MEINL GYULA A-TÁRSASÁG KECSKEMÉT, KOHÁRY UTCA 2. Beretvással szemben. az új gabonarendelet. A hivatalos lap szombati 155. számában jelent meg a gazdaközön­ség által várva-várt kormányrendelet, mely az egyes gabonaneműek értéke­sítése érdekében szükséges intézkedé­seket tartalmazza. Az új gabonarendelet lényeges változásokat tartalmaz amellett, hogy ugyanazokat a célokat szolgálja, ame­lyeket már az elmúlt évben is elérni kívántak a gabonarendelettel, vagyis elsősorban azt, hogy a mezőgazdasági termelést rentábilissá tegye és a gabo­nának olyan eladási árat biztosítson, amelyben a termelő az előállítási költ­ségeken kívül a maga szerény polgári hasznát is megtalálja. Ezt a célt természetesen csak úgy lehet elérni, ha a gabona áralakulását függetleníteni tudják a világpiaci árak­tól s mivel a világpiaci árak a túlter­melés következtében folytonos csök­kenő tendenciát mutatnak, nem bizo­nyult elégségesnek a tavalyi 3 pengős baletta, hanem azt 6 pengőre kellett felemelni. Főbb rendelkezéseiben a most kibocsátott rendelet alig tér el a tavalyitól és lényeges változás csak abban mutatkozik, hogy míg tavaly az exportgabona és liszt kiadásainak fedezetét külön „adókból“ szerezte be a kormány, addig az idén a kiviteli visszatérítéseket és egyéb ezzel kap­csolatos költségeket magából a gabo­najegyek árából iparkodik a kormány megszerezni. A rendelet a gabonajegy értékét 10 pengőben állapította meg, melyből a termelő 6 pengős szelvényt kap, a fennmaradó 4 pengő pedig arra szol­gál, hogy a külföldre történő búza- és lisztszállításoknál a világpiaci ár, he­lyesebben az illető ország piaci ára és a gabonajeggyel terhelt magyar gabona ára között mutatkozó különb­ség megtéríthető legyen. A hat pengős szelvény összegéből úgy mint az elmúlt évben, az idén is 3 pengőt a termelő adótartozására kell elszámolni, három pengőt készpénzben kap a termelő, ha azonban adóhátra­

Next