Kecskemét és Vidéke, 1937. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1937-07-05 / 27. szám
1937. július 5. Kecskemét és Vidéke ...augusztus 15-ig Írás a szellemi inségmunkás fiatalemberekről, akik elsején új állás után „néztek“, de kevesen találtak! — Gyárakban, gyümölcspakoló telepeken igyekeznek elhelyezkedni augusztus 15-ig Varga Kálmán riportja Túlméretezett a városháza tisztviselői kara... a meglevő, kinevezett tisztviselők is el tudnák azt végezni, ha megszorítanák őket. A város július elsejével elbocsát- a meglevő, kinevezett tisztviselők is el tudtatta a szellemi inség munkásait. Aznak azt végezni, ha megszorítanák őket. indoklás: kimerült a fedezet... A fel- Túlméretezett a városháza mondalevélben kilátásba helyeztek, hogy .. . . .... , augusztus 15-én a szokásos módon újra tisztviselői kara... megkezdődik az inségmunka, ezért bizonytalan az, hogy a szellemi Az elbocsájtás megtörtént, annak inségmunkásból valaha is dijnok legyen ellenére, hogy sok esetben, valamiképen más módon kell a fiatalláfelesküdt, felelősségteljes állású tisztviselőt helyettesítettek, illetőleg ennek megfelelő munkakört láttak el — kifogástalanul a szellemi inségmunkások. Elbeszélgettünk egy-két szellemi inségmunkással, akik már beletörődtek abba, hogy évek hosszú sora óta ezzel a csúfondáros névvel nevezzék őket, bár legtöbbjük, mint már jeleztük fentebb, komoly tisztviselője a városnak. — Annyira mindegy, hogy nyár közepén, vagy tél közepén mondanak fel nekünk! — Mindig kell a kenyér!... most is éppen olyan nagy bajba kerültünk, mintha januárban történne a dolog, — mondogatták. Utánaérdeklődtünk, hogy a közel 60 fiatalember, akik elsejével megszűntek szellemi inségmunkások lenni, most mit csinálnak. Meglepődéssel tapasztaltuk, hogy legtöbbje a fizikai munkát választotta. — Ha sikerül a gyárba bejutnom, avagy valamelyik kereskedő telepére, akkor többet kereshetek, mint az inségmunkán!... Mindegyik megkérdezett tervezgetéseit „ha“-val kezdi. Nem bíznak. Mondják, hogy egy-egy kereskedőhöz majdnem akkora protekció kell, — mint a szellemi inségmunkába jutáshoz. — Azt mondják, hogy egy-egy kereskedő hat pengőt is fizet naponként a mázsálójának, ha „jól mér!“... hát én jól mérnék, csak lássam azt a hat pengőt, — mondja az egyik. — Ne hidd, az egyiknél már próbálkoztam, csak pengőötvenet ígért és hajnali 3 órától délután kettőig akart foglalkoztatni!... ezzel szemben 20 filléres órabért kaphatsz a konzervgyárban, — replikázott a másik, így beszélgetnek azok a kecskeméti fiatalemberek, akik 2—18 évvel ezelőtt érettségiztek Arról álmodoztak, hogy beiratkozhatnak majd a főiskolára, vagy egy olyan állásról, mely biztosíthatja a becsületes megélhetést. Helyette a város tartja el őket. Gyakran olyan munkával bízzák meg őket, melyek végezésekor ők is érzik, hogy felesleges... avagy érzik, hogy ezért bizonytalan az, hogy a szellemi inségmunkásból valaha is dijnok legyen, valamiképen más módon kell a fiatalságot elhelyezni az életben. Annyiszor írtuk már, de az ismétlés még mindig igen időszerű: a város társadalmának kell összefogni a szellemi inségmunkások érdekében. Csak nemrégiben írtunk arról, hogy milyen rabszolga életet élnek a kecskeméti magántisztviselők, akiknek helyzete országos viszonylatban igen sanyarú. Kecskeméten csak az Emericana, Turulszövetség és a kereskedelmi iskolát végzettek szövetsége harcol az ifjúság jövőjéért. És a város igyekszik tőle telhetőt elkövetni, hogy a munkakedvüket megtartsák és a szélsőségekbe ne essenek! Országos viszonylatban is csodálatos az az akaraterő, mely a kecskeméti ifjúságban rejtőzik. Dolgozni akarnak. Nem finnyáskodnak : ha az irodába nem tudnak bejutni, akkor kimennek a gyárba, konzervgyárba, ládagyárba, vasgyárba, avagy ki a piacra, hol kosarakat emelnek, mázsálnak, ládákat cipelnek a vasúti vagonokba... És ezt a hősi munkát, a kenyérért folyó gigászi küzdelmet, verejtékezést a kecskeméti vállalatok közönyösen szemlélik, sőt, ha csak lehet, hasznot akarnak húzni belőle... Már hallottunk olyan vállalatról, hol a főnök havi 25 pengőt ígért egy szellemi inségmunkásnak!... Nem lehet arra hivatkozni, hogy másfél hónap múlva a város ugyanis alkalmazná őket, tehát most éhbérért is dolgoznak szívesen!... Nem lehet őket azzal elutasítani, hogy másfél hónapi „pihenő“ után a város úgyis alkalmazza őket. Leírjuk a döbbenetes tényt: a városi szellemi inségmunka éppen annyit rombol, amennyit átmenetileg épít! Éveken keresztül húzni a szellemi inségmunka akciót nem lehet! A város társadalmára káros ez! Itt azonban a város társadalma segíthet csak : emberséges díjazással alkalmazni kell a város szellemi inségmunkásait! Nem kell kivárni az augusztus 15-ét, amikor is a város újabb anyagi megerőltetés árán alkalmazni tudja esetleg a szellemi inségmunkásait. Megírtuk, hogy a kecskeméti magánvállalatok, gyárak minden megerőltetés nélkül 70 érettségizett fiatalembert tudnának alkalmazni! Itt a 12 óra, amikor is minden társadalmi megrázkódás nélkül lehetne a bajon változtatni! (Ne reméljünk mindent a polgármester jó szívétől, mert ha a zsebe is olyan volna, mint a szive, akkor igazán nem volna itt munkanélküli.) (Szerk.) 3. oldal Gabona és a mezőgazdasági termények nagybani vétele és eladása mindenkori tőzsdei áron !| Szécsi Iván:tell KECSKEMÉT, Rákóczi út 12-14. Telefon: 2003. Jfj& A fő reklám csak jól szerkesztett újságban emeli a kereskedő áruforgalmát. Hirdessen a Kecskemét és Vidéke hetilapban, áruforgalma örvendetesen fog javulni. Cukorbetegeknek szénhydrátmentes TRES-készítmények kaphatók a SZÉKELY patikában. Ezen aj fajta, különféle szintű, tetszetős készülékek díjtalanul beszerezhetők az eddigi autosyphon árusítóknál. SZÓDAVÍZ OLCSÓN,BÁRMIKOR,OTTHON: EZ AMTERN* AUTOSYPHON* Olvassa „Kecskemét és A vidékét“ Vadászfegyverek és lőszerek a legolcsóbb árban Telefonszám: 172. Bimbó János Vásári utca (Városi bérház) vaskereskedésében szerezhetők be. Telefonszám: 172.