Kecskemét és Vidéke, 1938. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1938-01-02 / 1. szám
1938 január 2 _______ KECSKEMÉT és VIDÉKE 3 oldal Fákról, madarakról... Elkésett riport a Horthy-madárvártáról — Két madáretetésről Lassanként kipusztulnak Kecskemét évszázados fái Varga Kálmán riportja Zimaji Károly polgármester idejében Szikrában, a Tőserdő küszöbén madárvárta épült. Horthy Miklós madárvártának keresztelték el. Mint mondják, akkor Szikra lázban volt, lelkesen fogadta, hogy ápolja, védi a madarakat. Ezt a fogadalmat egyetlen egy szikrai szőlőbirtokos tartotta be mindvégig: Muraközy Dezső, akinek a szőlőbirodalmát nyáron megtekintettem és csodálkozva láttam, hogy mennyi mesterséges madárfészek, etető van szőlőjében. Mondják, hogy ha az erdőben, a füzes részekben valahol nyoma van annak, hogy az ember a téli időben gondol a dermesztő, fagyos éjszakák madaraira, az ennek a lelkes férfiúnak tudható be. Nyári tiszai kóborlásom közben, mikor a Holt Tiszához gyalogoltam teknősbéka vadászatra, vétlenül betévedtem a Horthy madárvártára. Az erdőmester és családja nem tartózkodott otthon, az egyik erdőőr csak az aggancsokkal és egy-két kitömött madárral díszített irodahelyiségbe vezetett be és engedte, hogy hosszasan elgyönyörködjem a madárvárta pompás épületében. Mikor megkérdeztem tőle, hogy miből áll a Horthy-madárvárta tevékenysége, így válaszolt: — Télen, ha nagyon nagy hideg van, szórunk ki nekik egy kis magot... —— Ugyanez az erdőőr a Tős-erdő mélyében csodálatosan szép, kifejlett fákat mutatott meg. Erdőrészleteket, melyeket máshol büszkén mutogatnának idegeneknek. A szikrai, Tisza-környéki erdőszépségeket városi szem nem pillanthatja meg, nagyon költséges kirándulást jelent a tőserdői bolyongás. —— Muraközy Dezső mondta valamikor: »A gyümölcsösömben a legszorgosabb védőmunkásaim a madarak« ... Madárvédelemről, madárszeretetről már többször cikkezett, tett a város közönségének indítványt, tanácsot. Kimutatások vannak arról, hogy hány ezer rovart pusztít el egy nap alatt egy fegyke, egy rigó stb. stb.... Kecskemét, a gyümölcs városa azonban minderről mindezideig nem vett tudomást. —— Az elemi iskolások május hónapában kirándulnak, »Madarak napja« ünnepséget rendeznek. Szavalnak, a tanító bácsik és nénik a madarak szeretetére oktatják őket, megható mesét mondanak nekik a madár mamáról és fiókákról stb. stb.... Ennek ellenére a rendőreink úgyszólván hetenként állítanak elő csuzlizó gyerekeket, akik a sétakertekben, sőt a városháza előtti fákról gummipuskázzák le a madarakat... —o— Fákról, madarakról akarunk riportot írni. Ezek szeretetéről beszámolni. Rögtön egy nevet kell örömmel leírnunk: dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató nevét, akinek sétakerti múzeumának ablakában több kis madáretetőt találunk, a reggeli órákban vidáman szalonnázó cinegékkel... A múzeum előtti üvegfedős madáretetőből sem hiányzanak a magvak, az idehúzódó madarakról gondoskodik Czakó múzeumőr ... A madarak Eldorádója lenne a Katona József sétakert, ha nem kellene írnunk arról, hogy reggelenkint sok-sok madártollat láthatunk a fák alatt. A környék macskái éjszakánként valóságos hajtóvadászatot rendeznek a fák között összegémberedve alvó madárkák ellen. A másik madárvártát a Műkertben állították fel. Ez arról volt híres, hogy talán sohasem törődött vele senki sem. Most ezt a madárvártát áthelyezték a szobrászműterem elé. Az áthelyezésnek legjobban a madarak örülnek, Mátis Kálmán festőművész vette a madárvártát gondozásba és azóta a meghordhadt tető-etető alá egyre több madár repül. —p— A történelem érdekes dolgot jegyez fel Rettenetes Iván orosz cárról. Ez a Rettenetes Iván ellenségeit, kegyvesztett bojárjait pőrére vetkőztette, kiállította a szibériai hidegbe és vízzel öntöztette őket addig, míg jégréteggé nem fagytak ... Szegény kis kecskeméti verebek december 27-én ők is hasonló sorsra jutottak, mint Rettenetes Iván bojárjai... ... és ezek után a jövő tavasszal a kecskeméti elemisták újból kivonulnak a Kiserdőbe, énekelnek, szavalnak, mesét hallgatnak, hogy mennyire kell szeretni a madarakat és még a kártevő madarakat sem szabad kínozni. —o— Talán, ha Kecskeméten nagyobb gondot fordítanának a madárvédelemre, nem történt volna meg a verebek Bertalan éjszakája?... —— Szomorít szívvel kell írnunk arról, hogy például a Katona József sétakertben egymás után pusztulnak ki a platánfák, utánuk az évtizedes akácok... hogy a régi piarista udvarban kétszer ültették el az »Erzsébet-királyné« hársfákat, hogy a Műkert évszázados fái egymás után kerülnek fejsze alá ... " Hogy nem övezi őket féltő szeretet, gondviselés. Pedig bent a belterületen is, akárcsak Szikrában, vagy Katona-telepen gyönyörű fák vannak, melyek hirdetik, hogy évszázaddal ezelőtt jobban szerették őket a régi kecskemétiek. —— Arról panaszkodik a városi főkertész, hogy évenként 200—250 fát kell ujraültetni, mert garázda kezek elpusztítják. A fák is épen úgy járnak, mint a verebek... Céltudatos madárszeretetre, fagondozásra kell nevelni a kecskeméti lelkeket, hogy büszkén dicsekedhessünk: mi vagyunk Magyarország Kánaánja... Mit kell tudnunk az Eucharisztikus Világkongresszusra felutazásról? A kettős magyar szentévnek 1938 május 25—30-a között Budapesten lejátszódó főünnepségeire való felutazással kapcsolatban az Előkészítő Bizottság a következőkre hívja fel az érdeklődő közönség figyelmét: 1. A rendes, menetrendszerű vonatokon kívül a Kereskedelemügyi Miniszter engedélye alapján az ország különböző részeiből filléres különvonatok is indulnak, amelyeket azok vehetnek igénybe, akik az ünnepségeknek vagy csak az első (V. 25—27.) vagy csak a második (V. 28—SO.1) időszakában óhajtanak Budapesten időzni. 2. 1938 május 20-tól augusztus 25-ig való érvényességgel a kettős szent évben külön utazási igazolvány kerül az IBUSz útján forgalomba. Ez az igazolvány a) a rendes menetrendszerű vonatokon 50 százalékos, b) a filléres különvonatokon 75 százalékos menetdíjkedvezményre, c) a kongresszus főünnepségeinek színterére való belépésre és d) Budapest, Esztergom és Székesfehérvár látnivalóinak (múzeumok, kiállítások stb.) kedvezményes megtekintésére jogosít. Az igazolvány ára Budapestről számított 100 100 kilométeres körzeten belül 1.50 P, azontúl 2.50 P. Fentieken kívül ezzel az igazolvánnyal a MFTR és DGT-hajókon a kongresszus és Szent István hetében 50 százalékos, a MAVAUT-autóbuszokon május 20— szeptember 1-ig Budapest—Wien között 35 százalékos, az ország többi MAVAUT vonalain pedig 12—50 százalékos menetdíjkedvezményt lehet elérni. 3. Aki a kongresszus egész tartama alatt Budapesten akar maradni, az csak menetrendszerű vonatokat veheti igénybe, amelyekre a 75 százalékos kedvezmény nem vonatkozik s így csak 50 százalékos menetdíjkedvezményt kaphat. Ugyancsak 50 százalékos kedvezményt kapnak azok, akiknek a filléres ,gyors kiinduló vagy csatlakozó állomásáig való utat rendes vonaton kell megtenniök. 4. Akik nem vonaton (hajón), hanem gépkocsin, kerékpáron, vagy gyalogosan utaznak Budapestre, a főünnepségek színhelyére, csak tagsági jegy megváltása ellenében léphetnek be. Ennek az ára 1 , és általában csak állóhelyet biztosít a tulajdonosának. A mérsékelt árú ülőhely-jegyeket az utazási igazolvány vagy a tagsági jegy felmutatása ellenében lehet majd megváltani. 5. A kongresszuson való részvételnek és a kongresszusi különvonatok igénybevételének egyik feltétele a kongresszusi jelvény viselése. A rendezőség különös súlyt helyez a katolikus öntudatnak és együvétartozásnak erre a szimbólumára, márcsak azért is, mert az utóbbi idők nagy kongresszusain a világ minden tájáról egybesereglett katolikusok nem utolsósorban a jelvényt viselők számából ítélték meg a rendező ország népének buzgóságát. Akinek már van jelvénye, annak az utazási igazolvány váltásakor természetesen nem kell újabb jelvényt váltania. 6 havi részletre áruforgalom útján legolcsóbb bevásárlási forrás szőnyeg, paplan, sezlon és matracokban Szánd János kárpitos cégnél. (Ó kollégium emellett.) Antik bútort, politúros bútort, lakkozott bútort mindenki maga politúrozhat teljes szakértelem nélkül, a Házi politúrral, 1 üveg 180 fillér . Egyedüli elárusító hely : BODGGH festékraktárban.