Kecskemét és Vidéke, 1939. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1939-07-03 / 27. szám
2 oldal KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE 1939. július 3. Hírek a hát. egyházközségből A ferences atyák kétnapos mátraverebélyi zarándoklata kitűnően sikerült, a két és félezer hívő lelkiekben gazdagon tért haza. A kecskeméti papság őszinte szeretettel vett búcsút Királymezey Tibor pápai kamarástól és Balyi János lelkésztől. Mindkettő a napokban már elfoglalta új működési terét. A Katolikusok Lapja csökkentett oldalszámban jelenik meg a nyári hónapok alatt. A Tápiószelére plébánosi állásába távozott Balyi János lelkész helyett Juhász Márton lelkész szerkeszti a lapot. A Kér. Munkásegyletben őrségváltás történt. Az új vezetőség, Bogyó Antal világi elnökkel az élen, nagyszabású szociális programot tűzött ki. Reméljük, a krisztusi szeretettől elhivatott vezetők érdemes munkát tudnak majd kifejteni. A piarista rendházban történt áthelyezésekről lapunk hírrovatában számolunk be. RÁDIÓRIPORT KECSKEMÉTRŐL Hétfőn a gyümölcs körüli munkát, kedden a gyümölcspiacot ismertetik Ismeretes, hogy a magyar rádió »Magyar hétköznapok« címen rádióriportsorozatot iktatott műsorába. A riportsorozat keretében a vidéki magyar városok hétköznapi életéről, szorgos munkájáról adnak színes beszámolót. A ráidó a riportsorozatba beiktatta Kecskemétet is. A magyar rádió munkatársai pénteken jártak városunkban és elvégezték az előkészítő munkálatokat. Dr. Ortutay Gyula, Erdey Ferenc szakírók, majd Szabó Sándor rádió-hangmérnök tartottak terepszemlét dr. Szabó Ambrus városi könyvtáros kalauzolása mellett. A rádió hétfőn és kedden a helyszínen viaszlemezre veszi fel a rádióriport kecskeméti anyagát. Budinszky Sándor rádióriporter és Ortutay Gyula beszélnek majd mikrofonba. Hétfőn és kedden délelőtt, délután a rádió riporterei a gyümölcspakolótelepeket, hűtőházakat, konzervgyárakat, a vasútállomáson a berakodást és a szeszfőzdét tekintik meg, kedden hajnalban pedig is gyümölcspiacon tartanak a mikrofonnal riportutat. A rádió négy szakembere már vasárnap Kecskemétre érkezik és kedd estig állandóan munkában lesz. ÉRTESÍTÉS Értesítjük a n. ép szállító közönséget, hogy f. hó 2-tól kezdődőleg Széchenyi tér 6. szám alatti gyümölcsraktárunkat újból megnyitjuk. Ezen mellék-árukezelési helyre az öszszes állomásainkról és megállóhelyeinkről a gyümölcsszállítmányok mázsánként 40 fillér beszállítási és kezelési díjért felvételnek.," A fenti díjban az üres göngyöleteknek a raktárhelyiségből Kecskemét-Rávágy térre való kiszállítása is bennfoglaltatik. Vasútigazgatóság. 6 havi részletre áruforgalom útján legolcsóbb bevásárlási forrás SZŐNYEG, PAPLAN, SEZLGN és MATRACOKBAN ifj. Szánd János kárpitos cégnél, Ó-Kollégium mellett. 1 Nagy érdeklődés nyilvánul meg a szegedi szabadtéri játékok iránt A Szegedi Szabadtéri Játékok vezetősége a tradíciókhoz híven ez évre is gazdag és művészi becsű programot állított össze a június 28-tól augusztus 15-ig tartó ünnepi játékokra. Ebben az évben szerepel először a műsoron opera, az óriási sikerű »Turamdot« és a Magyarországon ezúttal első ízben szabadtéren színrekerülő Aida. A prózai műsoron a hagyományos »Ember tragédiája«, a »Bizánc« és az 1931 évben nagy sikert elért megnyitó előadás, a teljesen új rendezésű »Magyar Passió« szerepelnek. Egy estét a budapesti Hangverseny Zenekar és a Szegedi Filharmonikusok egyesített zenekarának könnyű muzsikából és operettrészletekből és dalokból összeállított hangversenye tölt be. A Szegedi Szabadtéri Játékok irodája már megnyílt Budapest, V., Vigadó tér 2. sz. alatt (Ibusz). Ez évben különösen nagy az érdeklődés, már folynak az előjegyzések szállodai szobák és magánlakások lefoglalására. Az iroda készséggel nyújt felvilágosítást és ugyanitt válthatók meg a belépőjegyek is. cac30cas^acac3aca0cai2icac3ac3c3c3cac3dadc3ai=ac3c3c3acaaa A CSEHEK ERŐDÍTMÉNYEI BETONKOPORSÓK Mi történt volna, ha tavaly kitör a háború? Magyar és német katonai szakírók sokat foglalkoznak most azokkal az erődítményekkel, amelyeket a csehek építettek Észak-Csehországban, Dél-Csehországban és Prága környékén. Ezekre a forrásokra támaszkodva a bécsi »Militärwissenschaftliche Mitteilungen« című lap érdekes beszámolót közöl a cseh erődítmények minőségéről, Benes rendszeréről. Benes rendszere felizgatta Csehországot és úgy vezette a külpolitikát, hogy ellentétbe kellett kerülnie a cseh népnek Németországgal. A háborút sikerült elkerülni, Csehországot elérte végzete. De mi történt volna, ha kitör a háború és a cseh erődítmények hadszíntérré válnak? Az erődítmények három hatalmas félkör alakú vonalban kerítik be a cseh medencét. Közvetlenül a határ mentén csak kissé megerősített lövészárkok voltak, beljebb már cementfedezékek, gépfegyverfészkek hálózata. A német katonai szakértő szerint az erődítmények megszállásához legalább 500.000 katonára volt szükség. Szakemberek megvizsgálták az erődítési tervet ,és véleményük lesújtó. Kiderült, hogy az erődítményeket stratégiailag helytelenül építették. Volt olyan gépfegyverfészek, amely csak jobbra és balra tudott lőni ,és így védtelen volt az élebről jövő támadással szemben. A használt cement minősége korántsem felel meg a modern harcászati követelményeknek. Nehéz tüzérségi tüzelésre a cementfalak összeomlottak volna. Azonban legnagyobb hibájuk az erődítményeknek az volt, — írja a német lakban Brosch von Aarenau szakíró — hogy mind a nagy, mind a kis erődítményeket csak ágyútűz alatt álló réteken keresztül lehetett a tartalékcsapatoknak megközelítenie. Az egyes gépfegyverfészkek harc esetén teljesen el voltak zárva a világtól. Nem volt telefonösszeköttetésük, betegszobájuk, kellő gyógyszerük és illemhelyük. Rövid bombázás után ezekben a betonkoporsókban a levegő tűrhetetlenné vált volna. A gáztámadások ellen sem voltak kellően felszerelve. Az általánosan használt monolitbeton helyett a cseh erődítményeknél közönséges építőbetont alkalmaztak, amely nem bírta volna a gránátok pergőtüzét. Ha kitört volna a háború, a cseh katonák előtt csak két eshetőség nyílott volna meg: vagy élve eltemettetik magukat a betonkoporsókban, vagy a rövid idő leforgása alatt kénytelenek lettek volna kitűzni a fehér zászlót. Eddig szól kivonatosan a német katonai szakíró véleménye a csehországi erődítményévről, amelyről pedig a Benes-rezsim azt híresztelte, hogy bevehetetlen és hasonmása a franciaországi híres Maginotvonalnak. Most már a cseh újságírók is beszámolnak arról, hogy milyen visszaélések történtek a betonszállítások körül. Kiderül, hogy sokkal silányabb betonkeveréket használtak a válalkozók, mint amit az állam velük kialkudott. A veszély elmúltával különös érzés fogja el az embert, ha arra gondol, hogy hány ezer, tízezer, sőt talán százezer ember áldozta volna fel életét ezeknél az erődítményeknél, abban a hitben, hogy hazájáért, népéért és szabadságáért harcol, noha most kiderül, hogy a véráldozat hiábavaló lett volna egyrészt azért, mert a világpolitikai helyzet reménytelenné tette volna a küzdelmet, másrészt azért, mert lelketlen hadiszállítók, a nyereség hiénái, visszaélve a beléjük helyezett bizalommal, nem törődve tízezrek életének kockáztatásával, rossz anyagok szállítottak, hogy nagyobb nyereséget zsebelhessenek be. Betonkoporsókat építettek a régi rezsim vezetői a milliárdos állatvédelmi kölcsönökből. Nem szabad egy gépen párosan biciklizni Az utóbbi időben ismét több kihágási ügy került napirendre amiatt, hogy feljelentések érkeztek olyan biciklisták ellen, akik utast is vittek magukkal kerékpárjukon. Amint a kihágási tárgyalásokon bebizonyosodott, az erre vonatkozó intézkedésekkel még máig sincsenek sokan tisztában. Pedig fontos, hogy minden kerékpáros tisztában legyen a közlekedési szabályokkal és rendelkezésekkel, mert azok nemtudása nem mentesít az elítélés alól. Az erre vonatkozó rendelkezések ugyanis úgy szólnak, hogy tilos a párosan való kerékpározás, utast nem szabad egyáltalán biciklin szállítani. Kivételt képez a külterületen, a határban való közlekedés, de ott is csak nem felnőtteket, hanem kisgyermekeket szabad kerékpáron szállítani. Az ilyen közlekedésnél is vigyázni kell arra, hogy a biciklista minden figyelmét az útra összpontosíthassa és a kormányzásnál akadályozva ne legyen. JTV