Református Gimnázium, Kecskemét, 1873
e centralizatió is, melynek célszerűtlen, sőt didaktikai szempontbóli káros voltát senki sem vonhatja kétségbe; ellenében okvetetlen pártolandó a decentralizatió s e részben követésre méltó példa lehet előttünk a gyakorlati irányú Angol és Németország, nemkülönben a kis Skótország, hol csekély távolságra egymástól, három egyetem áll fenn, nagy előnyére a közmívelődésnek! Jogakadémiánkra is emlékteljes és válságos volt e tanév! Az országos képviselőházban, folyó év alatt kimondott, s a hazai összes jogakadémiák reformjával legszorosabb összefüggésben levő, valamint általános jogéletünkre is roppant behatással biró azon sarkelv, hogy az ügyvédi qualificatio egyik főkellékeül a jogtudori fok lett megállapítva, — tagadhatlanul mély behatással birt zsenge jogtanintézetünkre, mely eddig a főiskolai ösztöndíjak, tápintézetünk jólkezelése, s az itteni — még a fővárosihoz képest — olcsó ellátás következtében folyvást gyarapodott. Azonban ennél még súlyosabb hatása lett, ő császári és apostoli királyi felségének 1. évi Május hó 4-kén kibocsátott azon legfelsőbb elhatározása, mellyel a jogakadémiák újjászervezéséről oly szabályzat állapíttatott meg a királyi jogakadémiák és az állam közvetlen rendelkezése alatt álló egyéb jogtanintézetekre, hogy ezek 4 évi tanfolyammal ellátott teljes jog-és államtudományi karokká alakíttatnak, egyedüli kizártával a jogtudorozási és magántanárrá való képesíttetési jogosítványnak; — és e szabályzat már a legközelebbi 1874/s tanévre életbe is fog lépni; — ennek folytán főtiszt, egyházkerületünk felhivatott, hogy a mennyiben jövőre államvizsgálati bizottságot óhajt jogakadémiánk mellé, minthogy csak azon jogakadémiák fognak bírni államvizsga bizottsággal, amelyek ekként 8 rendes tanárral lesznek a fennt érintett szabályzat szerint ellátva és berendezve, még e folyó július hó végéig szervezését fölterjessze ; — ezekből önként következik, hogy szervezkedés nélkül államvizsgáló bizottságunk nem lesz, és tanítványainknak nemcsak az államvizsgálatokra, de még az új szabályzat szerinti alapvizsgák letételéért is más jogakadémiákra kellene elmenni, amely körülmény jogtanintézetünk elnéptelenülését, és ebből következve annak bezárását fogná eredményezni. Meg kell vallanunk, ezek váratlan dolgok voltak, melyekre fenntartó egyházunk nem volt, nem is lehetett készen! Jogakadémiánkban most a főtiszt, egyházkerület segélyével, van 5 rendes és 1 segédtanár, — utóbbi helyen Kecskemét sz. kir. város tiszti főorvosa. dr. Mády Pál úr nemes buzgalomból működött közre; — ennélfogva legalább 3 rendes uj tanszék rögtöni felállításáról kellene intézkedni, hogy a jövő 1874/s tanévben megnyithassuk jogakadémiánkat azon reménynyel, mikép kiüresedésétől tartani ne kellessék. Uj tanszékeket s főkép ennyi számban előállítani, fenntartó egyházunknak ha buzgalmát nem is, de anyagi erejét minden esetre felül múlja; tehát a helyzet súlyos volta méltán gerjesztette fel városunk összes lakosságának aggodalmát s mély érdeklődését, annyival inkább, mert joghallgatóink közt az összes lakosság fiaiból oly számban léteznek nem a saját hitfelekezetünkhöz tartozó ifjak, hogy tanítványaink után ítélve, jogakadémiánkat valósággal csak névleg mondhatni felekezeti jellegűnek; — ennélfogva ennek bekövetkezhető megszűnésére az összes lakosság aggodalommal tekintett. Ily körülmények közt, a jogakadémiák átalakítását elrendelő legfelsőbb szabályzat újabb lelkesülésre bírta Kecskemét város összes lakosságát valláskülönbség nélkül, s az eszme megszületett. Kecskemét sz. kir. város köztörvényhatósága jogakadémiánk fenntartásának ügyét sajátjává tette, kimondván 1874. jun. 17 és következő napjain tartott közgyűlésén hozott 260. számú határozatában, hogy a helybeni jogakadémia fennállását és szabályszerű átalakítását a hazai országos közérdek szempontjából kívánatosnak és e város jövőjére ki