Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1918
2 Az 1918—19. iskolai év majdnem válságba sodorta intézetünket A szerencsétlenül végződött háború után 1918. okt. 31-én kiütött a forradalom, majd 1919. márc. 21-én Magyarország tanácsköztársaság lett s a katonák, munkások és parasztok vettek át minden hatalmat. Az iskolára szomorú napok következtek. Egymásután jelentek meg a megdöbbentő rendeletek az intézetek köztulajdonba vételéről, a hittanítás megszüntetéséről, az eddigi kötelező vallási szentgyakorlatok (szt. mise-hallgatás, gyónás, áldozás stb.) eltiltásáról, az érettségi vizsgálat eltörléséről, a bizalmi rendszerről, az évvégi osztályozásról, illetőleg végbizonyítvány kiadásáról stb. A hittanítást ápr. elején minden osztályban be kellett szüntetnünk s helyette a szociológiát kellett tanítanunk. A hittan iskolán kívüli, tehát magánoktatása meg volt engedve. Ezt Törnek Vince dr. hittanár végezte minden osztály tanulóival a kegyes-tanitórendi ház kápolnájában. Érdemes felemlíteni, hogy nem akadt egyetlenegy ifjú sem, aki el ne jó volna a hittanórákra. Olyan is kevés akadt, aki a vallási ténykedések» (gyónás, áldozás, szt. mise-hallgatás) elmulasztotta. A bizalmi rendszert, azaz hogy a tanulók maguk is befolyjanak saját maguk ügyeinek az intézésébe, itt úgyszólván meg sem kellett valósítani; pl. az érettségit helyettesítő végbizonyítvány megállapításánál, ahol a rendelet értelmében három VIII. osztályt végzett tanuló jelen lehetett, a tanulók e jogukkal nem éltek. Általában ifjúságunk kevés kivétellel tisztességesen és becsületesen viselte magát a kommunizmus alatt. Hogy ifjúságunk vallásos és erkölcsös érzülete nem nagyon csappant meg, abban leli magyarázatát, hogy a tanárok a kommunizmus alatt sem tértek le a valláserkölcsös nevelés talajáról. Az évvégi bizonyítványból a közoktatásügyi népbiztosság a viseletét s a tantárgyakból egyenként adni szokott érdemjegyeket eltörölte. A bizonyítvány csak azt foglalta magában, hogy a tanuló megfelelt vagy meg nem felelt. A kommunizmusnak 1919. aug. 1-én történt bukása után a VKM elrendelte, hogy a kiállított „megfelelt“ vagy „meg nem felelt“ végbizonyítványok értéküket vesztik s helyettük az egyes tantárgyakból osztályzatokkal ellátott, a viseleti érdemjegyet is feltüntető szabályszerű osztálybizonyitványok állíttassanak ki szabályszerű tanári értekezlet alapján. Ezután a VKM sorban egymásután megsemmisítette mindazon rendeleteket, melyek megásták volna a régi iskola sírját s oly rendeleteket bocsájtott ki, melyeknek célja a tanulók vallásos és hazafias irányú nevelésének és oktatásának újra való felvétele és az okozott rombolások kijavítása. 4. Egészségi állapot. Tanulóink egészségi állapota a spanyoljárvány ellenére az egész iskolai éven át megnyugtató volt. A szemvizsgálatok alkalmával egy tanuló sem találtatott trudomásnak. Két haláleset volt intézetünkben : 1 tanulónk spanyolnáthában, 1 pedig tüdővészben elhunyt. 5. Látogatások. Hivatalos látogatás ezen iskolai évben nem volt. 6. Ünnepségek. Más években több nyilvános ünnepséget tartottunk, amelyeken nagyszámban vett részt a közönség. Ilyeneket azonban ezen iskolai évben nem tartottunk, mivel megfelelő helyiség nem állt rendelkezésünkre. A tanuló ifjúság jelenlétében két ünnepséget tartottunk, egyet márc. 15-én, egyet az iskolai év végén a bizonyítványok kiosztása előtt. 7. Kirándulások. Nagyobb kirándulás nem volt. Kisebb helyi kirándulás több volt, az őszi és a tavaszi flóra megtekintésére, a gyufagyárba, a szeszfőzőbe, a mezőgazdasági gépgyárba és vasöntödébe. 8. Az intézet egyéb ügyeit az 1919—20. iskolai év történetében fogjuk vázolni.