Katolikus gimnázium, Kecskemét, 1943

érdekei szempontjából így lett volna például, ha valamelyik idegen király oldalán éli le életét. Ez azonban emberi szemmérték. Isten másként értékeli a történelmet. Mindenesetre jó volt úgy, ahogy volt, mert ezáltal életének jelentősége nem zárult le, hanem napjainkig hat.. . Nem szabad felejtenünk, hogy Szent Margitnak engesztelésvállalása megújította a nemzet erkölcsi erejét. Megtanította nemzedéktársait arra is, hogy csak a hűséges és soha nem ingadozó istenszolgálat lehet iga­zában értékes nemzetszolgálat. Szent Margit élete voltaképen áldozat, engesztelő áldozat, a hazáért Tudjuk, hogy a tatárjárás elképzelhetetlen pusztulásakor a futó király fogadalma szánta Istennek születendő gyer­mekét, hogy az Úr mentse meg a királyt és vele a hazát. Ezt az atyai fogadalmat Margit­ utóbb tudatosan és szabadon vállalta és megtartotta akkor is, mikor királyi kérők és szövetségesek kedvéért atyja már visz­­szavonta volna. Íme a nagy tanítás: a hazáért kimek-kl­nek úgy és ott lehet élnie, halnia, amint az Ist­en akarja, hová Isten állítja. Nem az a lényeges, milyen eszközökkel élünk: Isten előtt az számít, a hazának az használ, hogy odaadjuk magunkat egészen... A király­i az országépítő trónon, a katonák a csatatéren, az apáca a kolostorban, apák, anyák a családi otthonban, a földműves az eke mellett, az iparos a műhelyben, a szellem embere az íróasztalnál. . . de szolgáljon Istent, embert, hazát és nemzetet egész lélekkel, teljes oda­adással ! De Szent Margit élete nem maradt egyedülálló. A nemzettestet nem hagyta egészen hidegen a szent vezeklő áldozatvállalása. .. A megdöb­benést keltő csodákból csakhamar eljutottak sokan a követésig... A nagy magyar nemzetségek legjobbjainak leányait ott találjuk az engesz­­telés szigetén a Nemzet Áldozata körül. Szent Margit már 29 éves ko­rában sírba hervadt. De célját elérte. Mert szentséges életének híre, mint valami jóillatú kenet, szerteáradt az országban s ahová csak eljutott, mindenütt mélyen szántó lélekrezdüléseket idézett elő. A hatalmas királyleánynak alázatos vezeklése ezreket és ezreket hangolt bűnbá­­natra. A Margitsziget valóságos búcsújáróhelye lett a megtérő lelkeknek és a büszke főrangú asszonyok egymásután hozták el gőgös leányaikat, hogy tanúi és részesei legyenek a szent királyleány csodálatosan szép életének. A legenda szerint: „meggyullada a mennyei jegyes szerelmé­ben, kit kíván vala, kit szeret vala, kinek szerelméért atyját, anyját, világi országának birodalmát elhagyta, az ő ártatlan lelkét ajánlván Teremtőjének, az ő édességes, kívánatos jegyesének, elnyugorék sír­ban“. Íme Magyarország Szent Margit­ja, vagyis gyöngye. Kifejlik, vi­rágzik s elhervad; de fiatal élete mégsem vész el, sőt a fiatalság emlé­kében örökös, örökös tavaszban áll, arca bájaiból az örök szépség voná­sát hétszáz év el nem törölte. „Szelleme erő, szinte erőszak, de csak a szeretet erőszaka, iránya meredek, az örökkévalóság sarkcsillaga felé tart; élete szigorú önmegtagadás és penitencia a lélek tisztulásának vá­gyában. .Életet nem becsült, hírt nem keresett, tenni, alkotni nem kívánt, rejtőzött és élete mégis tett, kihalás, áldás, dicsőség egyben. Dr. Rassovsky Kálmán

Next