Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1890

I. A Földközi tenger.***) Kis világ e nagy belső vizmedencze; annyiféle természeti erők küz­delmének szintere, hogy mint ilyen egyedül áll a földtekén s bőven iga­zolta alkalmas voltát arra, hogy a partjai és szigeteire települt gyermek­emberiségből tettvágyó ifjút birt fejleszteni; méltó tehát arra, hogy a fizikai földrajz sokat foglalkozzék vele. Daczára, hogy három világrész partsze­gélyét mossa, minden pontján mégis oly rokonjellemű a kialakulása, éghaj­lata, állat- és növényvilága, hogy az egység bélyegét méltán viseli magán. Partalakulata általában véve öblözetességre hajló. Csak Nápoly­­tól Sziczilián és Berberián át Gibraltárig olvashatni meg, mint Th. Fischer mondja, szabályos 22 begörbülést és azok húrja 15 — 65 kilométer hosszú­ság közt ingadozik, de legtöbbjük 30—35 kméteres. Mindenütt meredek itt a part, hirtelen mély a tengerfenék. Kivételt e hosszú vonalon a tuniszi öböl tesz, melyet hordalékaival a Medsherda folyó töltöget, úgy hogy benne az öblösödő partkopást partnövekedés váltja föl. A partok konkáv kiválás alakja követhető Gibraltártól a Pirenékig, valamint Kisázsia dél­partjain. Ez alakulás­módot Suess a vízáramlás munkájának rója föl, mely meg-meglökődve koptatja a kemény sziklás partszegélyt, homorúságot váj a vízszintes síkba, bujkáló szirteket hagyogat el a csalóka víztükör alatt, melyekkel eleget küzködnek a franczia építők az algíri kikötők tata­rozásánál. Iszaposodó partok vonulnak ellenben Nápolytól éjszak felé, úgy hogy mikor az őshajdanban a türrhenek népe ügyes tengerjáróvá fejlődött, gaz­dagabb volt öblökben az a part, mint ma. Ostia szerepét rég Civita Vec­­chia vette át. V. Pius pápa a Tiberis torkolatánál tornyot építtetett, ez 145 év múltán 1000 lépésre maradt el a tengerparttól. Pisát az Arno tor­kolat teremtette meg, de már Strabon idejében nem volt ott, ma pedig jelentékenyen belebb van, sőt a mai Livorno kikötőt is nagy költséggel sikerül használható karban tartani. Hasonló az eset Cette-nél Délfranczia­ *) Kiegészítésül az 1876/7. iskolaévi Értesitő 25—43. lapján megjelent közléshez.­ ­*

Next