Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1897
nézésükre. Később az egyház kiadja kezeiből ezt a liturgiai drámát és kifejlődik belőle az egyházi dráma, mely kapcsolatban áll ugyan a szertartással, de nyelvben, formában teljesen független. Hovatovább összekeveredik bennük a magasztos és profán rész, úgy hogy az egyház végtére megtagadni s üldözni kénytelen e játékokat, melyek már teljesen világiak kezébe kerültek. Azután az ú. n. moralitások jönnek divatba, azaz elvont erkölcsi igazságok : az erény diadala, a bűn fértelmei, az igazság és hamisság vetélkedése személyesítve. Ezekben is a keresztény tanok népszerűsítése a főczél. A keresztény egyház ellensége volt az ókori színi és drámai maradványoknak, melyeket a román népek játékos hajlama fentartott tovább is. A régi germán ünnepeknek voltak látványai, melyeket az egyház ki akart szorítani. Csakhogy a nép a szokásaiban nagyon konzervatív. Tehát a régi pogányság szokásainak keresztény jelentőséget adott, ünnepeit tette át, vagy vonatkozásba hozta velük, pl. a karácsony a régi Saturnalia, így azután, ami eredetileg a pogány istenek dicsőítésére szolgált, idővel az apostolokra, szentekre, sőt magára Krisztusra szállott át. A Tertullian idejében rendezett keresztény liturgia sok actiót foglal magában, mint a misét, a húsvéti szertartásokat, körmeneteket, fölszentelések ceremóniáit. A liturgiai mysterium, mely még része a kultusznak, sőt maga a kultusz, latin nyelvű, néhol azonban már vegyül a nemzeti nyelvvel. Ilyen az u. n. Bethlehem, a Passio, Krisztus végszavai stb., színhelye a templom előcsarnoka, vagy a sekrestye. T. i. különböző személyek közt osztották ki József, Mária, Gábor angyal, a pásztorok, Heródes és Krisztus beszédeit, hozzá toldva a jászol kitételét, a pásztorok imádását, a három király megjelenését, Krisztus sírját, az angyalt s a sirató asszonyokat stb. Később kitoldják népies jelenetekkel, kimennek vele a templom elé. Ebből lesz a mysterium, mely már csak függeléke az egyházi szertartásoknak, nemcsak a megváltás nagy titkára vonatkozó eseményeket tárgyal, hanem vegyesen bibliai történeteket, vallásos allegóriákat s a legendákat is fölveszi előadásai körébe. Háttérbe lép az epikai rész, lyrai elemek vegyülnek belé. Nem papok játszák többé, csak írják és rendezik, mert az előadáshoz nagy kedvet kaptak a tanulók. Szerepel az ördög is, de csak mint komikai személy. Néhol befogadják szereplőknek a vándor énekeseket, sőt kötéltánczosokat is. Mindig több drámai elem jő az előadásokba, melyeket elkezdenek rendezni a czéhek is, előbb a papság vezetése alatt, később annak ellenére is. Felépül a három részre osztott mysterium-szinpad, az előadások pénzért tartatnak s megvan a mysterium-dráma. Ez mindinkább elvilágiasodik, történeti tárgyak is feldolgoztatnak. De nem fejlődik, míg