Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1907

4 remete, Vác város névadója, az ott vele szemben utóbb épült vendég­­fogadó is Szarvas nevet kapott, visel Vácon ma is. Mivel 1194. nyarán sok helységet felgyújtott a villám, csakhamar megkészült a néprege, mely szerint­­számos helyeken hollókat pillantottak meg nagy tömegben, melyek egyik községből a másikba repülve, csőrükben tüzes szenet hordtak, miáltal sok ház kigyúlt«. Székes-Fejér megyében Nádasd-Ladány gróf­ urasági parkja onnan nevezetes, hogy a birtokos főúri család egyik őse az ott való nádasban rejtegette a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt és vadrucával táplálta; ezért kapta nemesi címerül a nádasból fölröppenő vadrécét a jelmon­dattal: »Si Deus pro nobis, quis contra nos? (Ha velünk van Isten, ki lesz ellenünk ?) IV. Béla királyunkra majd végzetes lett a pilisi erdőben való vadá­szat a Benedek-völgyben. Bölény támadta meg a magánosan cserkésző királyt és épen a legválságosabb pillanatban érkezett oda fia, István; kikapta pedig annak a kezéből az öreg király a kopját és biztos kézzel szúrta szivén a megdühödött vadat 1267. pünkösd ünnep táján. Nincs ma már bölény sem a pilisi erdőben, sem egyebütt Magyarországon az utolsót 1814-ben lőtték le Udvarhely­ megyében. Szól a hamelni patkányokról Tóth Béla Mende-mondák 1896. 303 —305. lapja is. Szibinyani Jánk (Hunyadi János), Lazarevics István szerb fejedelem magyar apródja, Szerbia rengetegeinek ordas farkasát udvari vadászaton Zsigmond király elé eleventen Rabul vonja szégyen szemre (Arany János). Ugyancsak Arany János szerint Szilágyi Erzsébet anyai szerelmes levelét fiához, Mátyáshoz, a prágai fogságba, a Hunyadiak fekete hollója­­viszi el és hozza válaszul a finom pecsétű levelet válaszul, amelynek áldott a keze írása. 1556-ban Dobó és Kendi versenygése nem kevés kárt okozott Várad környékén a magyar ügynek és a versenygések oka egy fekete ló volt. Rájuk szólt ekkor a közvélemény keserűsége, hogy őseink fehér lovon szerezték meg a hazát, ők egy fekete lóért teszik kockára. (Magyar történeti életrajzok XX. 1—2. 36.) Zrínyi Miklós elfogott postagalambjai révén tudta meg 1566-ban az ostromló török, hogy Szigetvár nem bírja már tovább a viadalt. A jó Evlia Cselebi török történetíró, ki 1660-ban járt nálunk, keleti nagyítással szaporítja magyar történeti állatregéinket. Leír egy magyar vadászatot, amelynél elefántnagyságú szarvasünők szarvai villa gyanánt állottak, a vörösszőrű medvék hasonlók voltak a bagdadi oroszlánokhoz, az agyaras félelmetes vaddisznók nagyobbak voltak a szamárnál. a

Next