Katolikus leánygimnázium, Kecskemét, 1924

képességével megsokszorosítsa a tanuló összes gyakorlatainak érdemeit. Az egyes gyermek­ek megfigyelése odasegített, hogy leg­kisebb cselekedeteinek fontosságát megértettük, értékes indula­tainak ébredését észrevétettük vele és azoknak megőrzésére, fejlesztésére biztattuk. Igyekeztünk bátorságot nevelni a ser­dülő leányokban, hogy ne éppen kiváló, nagy erőfeszítésekkel járó cselekményre, hanem az apró és folyton ismétlődő, jelen­téktelennek látszó kötelességteljesítésekre legyen kedvük, me­lyekkel kerülni tanulják a restséget és győzelmekhez juttatják őket nemcsak az iskolaév végén, az egész tanulási időszak befejeztével, hanem az életben is. Ha megszokják már most inkább lemondani kényelemről, apró örömökről, mint elmulasz­tani valamit a kötelességből, akkor kisebb nagyobb gyönyört is fognak élvezni aszerint, hogy a helyes cél és haszon el­érése után lelkiismeretük tetsző jóváhagyását megnyerik. Az iskola vezeti a gyermeket a természeti hajlamok felhasználá­sára vagy legyőzésére, ami mindkét esetben önfegyelmezéssel jár, ez pedig szükségképen megerősíti a jó elhatározásokat, erős jellemet fejleszt, mellyel önhatalmúlag rendelkezni tartozik. Nem készen e munkával, hanem készséggel erre távoz­tak az iskola kötelékéből nyolc év után első érettségizett tanít­ványaink és ezekkel a kísérletekkel mentek a szülői ház szo­rosabb körébe az iskolai szünetet élvező gyermekek. Internátus, Internátusba a helyi, családi és egyéni okok vezetik a gyermekeket. Legideálisabb volna, ha a család megadhatná, ami a gyermek fölneveltetéséhez szükséges, de ez a legtöbb esetben nincs így, sőt könnyen mulasztások történne­k azzal, hogy a gyermek felügyelet és kellő nevelési hatások nélkül természetében nyers, jellemében hibás irányú, a lelki életben pedig teljesen tudatlan marad. A szerzetes internátusok hiva­tása különösen, hogy megadják azt, ami e tekintetben a csa­ládi életben nem volt elérhető. Három fő mozzanat magaslik ki az internátusi élet belső szervezetéből és elveiből: 1. rendre és munkaközösségre való szoktatás. A növendék köteles a reá­­bízott tárgyakat gondozni, megőrizni, felelős a kezelésére adott dolgokért, meg kell figyelnie a hallgatás, munka, pihenés, já­ték, üdülés szabályait és ami igen fontos, rendet kell tartania időben a tervszerűen beosztott napirend pontos követésével. A közös foglalkozások, arányos részesedés házi munkákban a testvériességnek, jog-, igazság- és kötelességérzelemnek hatha­tós fejlesztői, az igényeknek mérséklői. 2. A fegyelmezés ko­molysága mellett fő nevelési eszköz internátusban a jó kedv ébrentartása. A szorgalmi időn kívül kellő szabadságot biztos

Next