Katolikus leánygimnázium, Kecskemét, 1926
Ez így elég egyszerűen hangzik, de csak igazán sokat átélt lelkek sejtik, mily megrázó belső harcokkal járhatott e lépés. Mint a szenteket is annyiszor, elhagyta minden vigasztalás is. Voltak napjai, mikor még az üdvösség reménye is szinte elhagyta. Egy ilyen órában írta le azt a pár sort, mely még a szenteknél is páratlan hősiességet sugároz: „Hűséges szolgálója leszek Istenemnek még akkor is, ha sohasem lesz részem üdvözítő látásában. Dolgozni fogok az én Istenem dicsőségéért akkor is, ha a jutalomnak csak egy morzsácskája sem üdítené fel lelkemet! 24 éves volt. Más lányok ebben a korban rózsás álmokat szövögetnek. Ő egy vakmerő életterven dolgozik. Ő maga fog egy rendet alapítani hazája üldözött katolikus hölgyeiből. Egy rendet egészen új alapon. Egy rendet, mely számol a hitújítás és a nyomán járó világégés által teremtett új helyzettel. Egy rendet, mely nem zárja tagjait imádságos cellákba, hanem kiviszi a fenyegetett lelkek küzdőterére, hogy a saját erényeikkel, példájukkal, belső önmegszentelésükkel lelkeket mentsenek Krisztusnak és az egyháznak. Egy rendet, amely az eddig egészen figyelmen kivül hagyott leányifjuság nevelésének és oktatásának fogja szentelni erejét; egy rendet, mely a küzdő egyháznak ép olyan könnyű mozgású, minden veszedelmeztetett helyen ott termő könnyű lovassága legyen a női szerzetek között, mint Szent Ignác rendje a férfiszerzetek között. Ez ma nekünk természetes. Annyira természetes, hogy azóta többen utána csinálták. Aminthogy sokan járják az Óceánt Amerika felé, hova egy Kolumbusnak emberfeletti bátorsága tört utat. De Ward Mária korában ezek a legmerészebb forradalmi gondolatok voltak. Ma, a női iskolák ezrei között, a feminizmus korában, alig értjük meg, hogy 300 év előtt Ward Máriának a szíve véréig kellett harcolnia a gondolatért, hogy a lányok tanítása helyes és hasznos. Ma van egy sereg női kongregációnk, a legkülönbözőbb munkakörrel, de Ward Mária korában a legmerészebb jezsuita rend nem merte vállalni, hogy egy szabályaik szerint élő testvér női rendet teremtsen Ward Mária által. Nem csoda hát, ha egész életén át kíséri azoknak tragikuma, akik messze-messze kortársaiknak még beláthatatlan célokat és eszméket láttak meg, amelyek felé nekik maguknak kell utakat törni. Ward Mária ezek közül az úttörők közül volt. És eszméihez birt azzal a csodás, szívós, angolszász akarattal, mely ezt a népet a világ hódítójává tette. Visszament Angliába. London legelőkelőbb negyedében szer-