Katolikus leánygimnázium, Kecskemét, 1930

Árpádházi szent Erzsébet 700 éves jubileumára. Nem egyszer ragadnak minket nagy titkok sejtései, amikor a föld­anya hátán járunk. Mi lehet a lábunk alatt, mélyen lent a föld méhében, elrejtve az emberi szem elől talán mindenkorra! Mennyi kincs, mennyi érték fekhetik ott az ős némaságban, a csend ölében! Néha előtör a mélyből a föld kincse, jön a gyógyulást adó víz, a gépekbe lelket öntő földgáz vagy dús ércleletre bukkannak a földet túró ember­i vakondok, néha hatalmas drágakő fénye csillanik fel a sóvár kincs­keresők előtt, de ezek csak kicsiny részét teszik a rejtőzködő titkoknak s szinte csak arra valók, hogy az ember fantáziáját még jobban fel­csigázzák, kutató szellemét fellelkesítsék a többiek iránt. Ahogyan az arany és a drágakő elrejtőzik a föld mélyében, úgy rejtőznek el sokszor a figyelmetlen vizsgáló előtt az arany és gyémánt­­lelkek. Kincsek és csodás világok szépségei rejtőznek e lelkekben is, diadémok a teremtés koronájában s mi, a földi élet porlepte, fáradt vándorai olyan sokszor haladunk el mellettük lehunyt szemekkel, fülünket eltunyítja a mai reklámos élet vásári zaja s nem hallja meg azt a mennyei harmóniát, amely ezekből a felmagasztosult lelkekből kiárad. Pedig de jó volna néha az utcakőnek egyhangú szürkesége helyett gyémántok s rubinok tü­zében füröszteni meg a tekintetet, de jó volna a jazzband rikoltása helyett lelket nyugtató andalító zenére figyelni! Igaz, a világ vására rendesen csak vásári portékát árul! Az idei évszám azonban mégis rátereli a figyelmünket egy asszonyra. Kit, bár vérünkből való­s magyar föld szüli, mégis jobban ismer és becsül a külföld, egy lélekre, aki valóban rejtőzködő kincs és halkan zsongó harmónia. Szent Erzsébet asszonyról van szó, kit 700 éves sírjából szólít elő az idén a kegyelet s beállítja a középkor nagy szociális lelkű szentjét a modern XX. század szociális problémák súlya alatt roskadozó emberének prospektívájába. A mai kornak az erő imponál, hát láthat egy asszonyt, akiben hadseregek ereje lakozott.

Next