Katolikus leánygimnázium, Kecskemét, 1934
Ward Mária. 1585—1645. Háromszázötven évvel ezelőtt Európa a hitszakadás izgalmas éveit s annak anyagi, szellemi — de főként — erkölcsi értékeket szétzúzó következményeit éli. A közös hit megszakadása magával hozza a világnézeti egység felbomlását is. A humanizmus, a kezdődő „tudományos felvilágosodás“ lidércfénye megtévesztette a lelkeket s kevély, gőgös vezető embereket nevelt. Angolország trónján VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya, Erzsébet ül, aki tehetségétől elvakulva, holerikus temperamentumának sötét vonásaiban véli megtalálni azokat az erőket, amelyek párját ritkító, erőszakos uralmát jellemzik. Nemcsak országain, hanem az Egyházon is uralkodni akar. Mintha nem élne felette az erkölcsi törvények szent Őre, aki az elbizakodott s halála után — az egyén túlértékelésének világában — még oly sokáig magasztalt Erzsébet királynő akaratának is válaszútján áll! ? Nehéz idők! Erzsébet a katolikusokat életfenntartó erejükben támadja meg; a szentmiseáldozat bemutatását tiltja el. A papnak halálmegvető bátorság kell ahhoz, hogy rejtekhelyeken szentmisét mondjon. Házkutatás, elrejtett egyházi személyek keresése, kínzó vallatás és börtön zaklatja éjjel-nappal az angol lakosságot. Isten szolgáit száműzik , de gyakori a papok kivégzése is. A jóság és a szeretet híján dermesztő tél uralkodik a lelkeken. A katolikus főrangú családok elhagyják Londont és veszélynek kevésbbé kitett helyeken húzódnak meg. Sajnos, a polgárháborúk okozta megpróbáltatás fagya túl erősnek bizonyul; az Egyház hatalmas fájának nem egy ága mered jéggél törik le a törzsről; a korszellem vihara pedig messze elsodorja. Csak, ami viharálló, erős, csak az bir ellenállni; csak, ami a krisztusi szeretet melegében megmaradt, csak az bir később kihajtani és virágba szökkenni, mártírokat és szenteket támasztani. Ebbe a szomorú történelmi időbe születik bele Ward Mária. Családfája Hódító Vilmosig nyúlik vissza. A Wardok mindig hűségesen szolgálták az Egyházban Istent és királyukat. A katolikus hit meg-