Felsőkereskedelmi fiúiskola, Kecskemét, 1931
IV. éves tanulóink évvégi összefoglalásait és zárófeleleteit május 13—14-én tartottuk, az I—III. évesek osztályozó értekezletét június 8-án, az évvégi összefoglalást 6—11-én, június 13-án az új tanévzáró rendelet szerint a záróünnepélyt, melyen a bizonyítványokat és jutalmakat osztottuk, ki, 16-án pedig a záróértekezletet. Hivatalos látogatásban ezidén nem volt részünk. * Az utóbbi években széleskörű vita folyt iskolafajunk hivatásáról és belső berendezéséről. A sok vita eredménye az, hogy iskoláink berendezése a gyakorlati élet követelményeiből fakadt és csakis mai kettős — szakképző és közművelő — formájában tudja helyesen betölteni hivatását. Ilyen értelemben dolgoztunk ezidén is, valláserkölcsös hazafias irányban. Tanulóinkat templomba magunk vezettük , önképzésükre ifjúsági köröket tartottunk fenn. Ez idén rendkívüli tárgyal bevezettük a német társalgás és az angol nyelv tanítását. A színházi és oktatófilm-ifjúsági előadásokon rendesen részt vettünk, az utóbbiakon váratlan megszűnésükig. A mechanikus könyvelésmódot, a Népbank ügymenetét, a helyi ipartelepeket bemutattuk tanulóinknak. Sajnos, az általános szegénység tanulóink nagyrészét állandóan nyomta, munkájuk teljesítését és eredményességét gátolta. Jutalmazásra kaptunk : dr. Mezei Rezső régi tanulónktól 20 pengőt, a Népbanktól és végzettjeink szövetségétől 10—10 pengőt, a Kaszinó-egyesülettől 15 pengőt, a Kada-jutalomalap évi kamata 12 pengő, Klein Győző úrtól 4 jutalomkönyvet. Ezek elosztását a tanulónévsor végén közöljük, itt pedig hálásan megköszönjük. Fentartónk 21 tanulónak 1320 pengő tandíjat engedett el. Segélyzőkönyvtárunkból 90 tanulónak 224 tankönyvet adtunk ki. Az egészségi állapot iskolánkban ez idén nem volt megfelelő. Tanárikarunkban nem volt ugyan nagyobb betegség, s a február havi influenzakényszerszünetet el tudtuk kerülni, de egyéb betegeskedés — a leromlott életviszonyok folytán —■ gyakori volt. Ez ellen a tőlünk telhetőt igyekeztünk megtenni a szülők felvilágosításával és az iskolai tejellátással. Iskolánk elhelyezése a régi: öt tanterem, 3 más kicsiny helyiség, egyéb semmi. Minden erőnkkel rajta vagyunk, hogy ebből a méltatlan, külső-belső fejlődésünket megbénító helyzetből megfelelő helyre kerüljünk. Erősen számítunk ebben fölöttes hatóságaink és az érdekeltség hathatós támogatására és fenntartónk megértő belátására. A gyakorlati élettel állandó kapcsolatot tartottunk. Tanáraink szakszerű tanáccsal állandóan rendelkezésére álltak az érdekeltségnek. Rendszeres ismeretterjesztésre, pl. szaktanfolyam tartására az általános gazdasági és lelki nyomottság folytán nem nyílt lehetőség.