Felsőkereskedelmi fiúiskola, Kecskemét, 1938

ezzel párhuzamosan húzódó vulkánikus hegyek (Vihorlát, Szindrák, Bor­­ló-Gyil) főleg andezitből és riolitból állanak. Mind a nyugati alacsony területnek, mind pedig a Kárpátaljának mélyfekvésű részei más jellegűek, mint az Alföld egyéb részei. E különb­ség okát részben éghajlati, részben vízrajzi eltérésekkel okolhatjuk meg. A nyugati terület folyói nagyrészben alsószakaszosak, a Kárpátalja vizeinek viszont csaknem kizárólag felsőszakasz jellegük van. Ez utóbbinak külö­nösen nagy a jelentősége az energiagazdálkodás terén. A Kárpátalja vízi­energiái elegendők volnának arra, hogy a Tiszántúl városait olcsó árammal ellássák. A Tisza mellékfolyóinak felső völgyeiben pedig záró­gátakat lehet építeni, ezáltal tárolható lesz az a vízmennyiség, mely szükséges a Hortobágy és az Alföld öntözéséhez. Ily módon mintegy 7-800 millió köbméter vizet lehetne hasznosítani. A két visszatért terület között igen nagyok a népességbeli különbségek is. Amíg az elmúlt év novemberében visszatért terület lakossága (1,1 mil­lió 1.) túlnyomórészben magyar, addig a Kárpátaljával (600.000 1.) főleg rutének tértek vissza. Ennek következtében Magyarország eddigi néprajzi egysége módosul. Mindezeket egybevetve Magyarország 117.000 km 2 nagyságú területén jelenleg 10,7 millió ember él. A nyugati terület a régi Nagymagyarország egyik legjobban megművelt és legtermékenyebb területe volt. A jó talajú (öntés, lösz), a Nagy-Alföld éghajlatánál kiegyenlítettebb éghajlatú, egyenletesebb csapadékmegoszlású Kis-Alföld, valamint a medencék, jó termés idején feltétlenül többet termelnek, mint amennyit az itteni lakosság elfogyasztani képes. Ezzel szem­ben a Kárpátaljának igen nagy része mezőgazdasági szempontból keveset, vagy semmit sem ér. A Kis-Alföldön, a Csallóközben a termésátlagok is magasabbak, mint a régi csonka hazában, így pl. búzában 22 o/o-al, rozsban 70 o/o-al, cukorrépában 26 o/o-al magasabbak a termésátlagok. Ezt a kedvező eredményt többek között az is magyarázza, hogy itt a gazdák sokkal több műtrágyát használnak, mint nálunk. Ruténföldön a szántó­földi termelés a cseh uralom alatt bizonyos növekedést mutat. A vetéste­rület növelésével azonban nem járt együtt a termésmennyiség növekedése, mert olyan helyeken is termeltek gabonát, amelyek arra nem nagyon alkalmasak. Legfontosabb kenyérnövény nyugaton a búza (évente kb. 4—5 mil­lió g). Ruténföldön a külföldről beszerzett búza és rozs mellett a ten­gerinek van a népélelmezésben nagy szerepe. Egyes helyeken kenyérnö­­vényként használják a zabot is. A rendkívül szegény és alacsony művelt­ségű rutén nép a cseh uralom alatt igen sokszor zabból és őrölt fakéregből készült lisztkeverékből sütött kenyeret. A Csallóköz és a tőle keletre eső terület, Nagymagyarország legkitűnőbb cukorrépatermelő vidéke volt. E terület visszacsatolása és az itt lévő három nagy cukorgyárnak (surányi, oroszkai, magyardiószegi gyárak) visszatérése nagy változást hozott gazda.

Next