Református tanitóképző intezet, Kecskemét, 1943

Huszonöt esztendő A kecskeméti református tanítónőképző-intézet az 1942—43. isk. év­ben töltötte be fennállásának huszonötödik esztendejét. Az országos állapotok megakadályozták az iskolát abban, hogy az évfordulót széles körben ünnepelje meg. A fenntartó kecskeméti református egyház pres­bitériuma 1944. október 10-én díszközgyűlés keretében emlékezett meg az intézet fennállásának huszonötéves évfordulójáról, összekapcsolta ezt az alkalmat dr. Hetessy Kálmán kecskeméti lelkipásztori szolgálatá­nak huszonötéves jubileumával és Kovács Bálint újonnan választott lelkipásztornak a beiktatás­ával. Az ünnepi alkalommal dr. Joó Gyula főgondnok ismertette a tanító­­nőképző-intézet keletkezésének történetét, méltatta az intézet első huszonöt évének jelentőségét, köszöntötte a tanári testületet és az inté­zet növendékeit. Megjelent az ünnepélyen dr. Ravasz László, egyház­­kerületünk püspöke, aki a közgyűlésen elhangzott beszédében a követ­kezőket mondotta: .Ennek az intézetnek van egy különös vonása. Az, amelyikből meg lehet ismerni a növen­dékeit. Missziós szellem van benne. Miért, miért nem, nem tudom, azt sem tudnám megállapítani, hogy programszerűen mikor és hol jutott kifejezésre ez, de amint figye­lem az egész magyar egyházi életet, tisztán látom, hogy a kecskeméti iskolából kikerült tanítónők nemcsak kultúrmunkára képesített hivatal­noknők, hanem egyházunknak öntudatos misszionáriusai, bárhová kerül­nek a világon. A fényes gyülekezetben e téren keresik a nekik megfelelő munkahelyet. Az elhagyott kicsiny szórványokban, tanyákon, maguk indítják meg ennek a munkának a kezdetét és ahol ezek a mi leányaink megjelennek, megsim­ogatják a gyermekeket, meghívják vasárnapi isko­lába, ott a fiatal leányok egy barátnőre találnak, aki nekik csodálatos dolgokról beszél. Ott az ifjúság felelősséget kezd érezni egyházáért, ott megpróbálnak az Ige világosságánál telehajtva együtt imádkozni a Krisz­tus királyságáért. Csak addig lesz a kecskeméti tanítónőképző ezen a színvonalon, addig kíséri az eddig megmutatott hálával és köszönettel vett drága áldás és felülről jövő jóváhagyás, amíg ennek az intézetnek falai között, tanárok, tanítók és gyermekek szívében ez a missziói lélek él, amíg tudják és érzik, hogy egy darab szövetnek van erőtlen kis kezeikbe téve és ezzel az égő szövétnek-darabbal, amelyik sokszor talán

Next