Kecskemét, 1873. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1873-01-26 / 4. szám
Mi hit a nagyvilágban? Anglia- A Croesusok és Irások e hazájában két fájó seb égeti az állam testét: ír hon elszakadási törekvése, s a munka és tőke közötti élet halál harc, amaz az úgynevezett féni lázongásokban nyilatkozik,— emez a munkáskérdés neve alatt ismeretes. — A fénnek pártja arra törekszik, hogy valamint Irhont Angliától egy tengerszoros választja el, tehát úgyszólván két külön világrészre osztja:úgy váljanak két külön államtestté Irhon és Anglia két külön szigetei azon politikai csatorna által, melynek tervét az amerikai egyesült államokban készítették és a tömegesen kivándorolt ízek folyvást onnan táplálják. A munkáskérdés az ország szerte szervezett és egymást érő munkaszünetelésekben nyilatkozik. A munkások bányákban és gyárakban tömegesen és egyszerre felmondják a szolgálatot. Legújabban a földmivelő-osztály izgatói is egyesültek a munkásosztály vezetőivel, hogy az általuk képviselt néprétegek érdekeit győzelemre juttassák. E belbajokon kívül Angliát egy még nagyobb külbaj nyugtalanítja: az Orosz szomszédság Közép-ázsiában. Legközelebb az Angol közvéleményt két esemény riasztotta fel nyugalmából: — egyik azon véletlen leleplezés, hogy Oroszország Persiával ezelőtt két évvel titkos szerződésre lépett, melynél fogva Khorassán persa terület orosz birtokká lett; másik esemény az orosz hatalom újabb hadjárati terve a még független tatár állam Khiva ellen Közép-Ázsiában. Az orosz diplomatia, legkivált 1864 óta folyvást azon ürügy alatt nyomult beljebb-beljebb Ázsiába, hogy Oroszország kénytelen a maga karaván-kereskedését és végbirtokait védni a kóborló és rabló tatárok ellen; azonban az ezen ürügy alatt történő foglalások már rég óta tartanak a mai időkig; most épen a khivai terület meghódításán van a sor, és ez ellen szólalt fel valahára keményebb hangon Grenville lord angol külügyér. Hír szerint Oroszország Vilmos német császár közbenjárása folytán óhajtaná a közép-ázsiai kérdést, a semlegesség vagy területmegosztás alapján, békés úton kiegyenlíteni. Mi azokkal tartunk, akik azt hiszik, hogy közeledik az idő, melyben Anglia és Oroszország élet-halál harcot fognak vívni Ázsia birtoka felett , hanem azon harc nem Ázsia sivatag pusztáin, hanem Európa termékeny Duna-vidékein fog eldöntetni; a többiekkel együtt Magyarországnak is kijut abból a maga része, készen lesz-e akkorra a helyesen fölszerelt magyar honvédelmi erő? Németország. Az egységes német birodalom súlypontja Poroszországban van, hol a német egység teremtője Bismarck herceg intézi a birodalom egyes részeinek öszhangzásba hozását. A feladat nem könnyű; a feudális középkornak magában Poroszországban is sokféle elemei ellen kellett az irtó harcot megindítani; meg kellett rendszabályozni az egyházat, a jezsuiták kiűzéséről és az egyházi büntető hatalom szabályozására hozott törvények által, — sőt egy ellenszegülő püspöknek javadalmai is zár alá vétettek. — Meg kellett törni az ó-conservativ feudálisok hatalmát a kerület rendezéséről szóló törvényjavaslat által, mely eltörölte azon urak örökös bírói, rendőri és polgármesteri hatalmát, valamint a viriismust. Azonban e fontos kérdésekre nézve a porosz kormány tagjai között sem volt egyetértés. Beállott a miniszteri válság, melynek az lett a vége, hogy Bismarck herceg lemondott a porosz miniszterelnökségről, maradt csupán német birodalmi kancellár. Porosz miniszterelnökké lett a volt hadügyminiszter — Vilmos császárnak szintén kedves embere — Roon gróf, a közvélemény előtt a szabadelvűségnek nem épen nagy hírében álló férfiú. Mindamellett Poroszországban erélyesen hozzálátnak az egyház és állam közti viszonyok rendezéséhez , és a parlamentben már javában folynak az egyház-politikai törvényjavaslatok feletti viták. Ezen fontos törvényjavaslatok három részből állnak. Egyik az „egyházból való kilépésről“ szól, melynek sallangos ceremón íiáit egyszerűsíti, tetemesen megkönnyebbíti a javaslat. A másik a „lelkészség kiképzéséről és alkalmazásáról“ szól. E javaslat szerint, aki pappá akar lenni, az köteles érettségi vizsgát tenni, — valamely német egyetemen három évi theologiát hallgatni, és a kultuszminiszter által elrendelt bizottság előtt államvizsgát jó sikerrel letenni. Lelkészszé csak az lehet, aki a képzettség eme föltételeinek megfelelt, és akinek alkalmazása ellen az államkormány részéről kifogás nem létetett. Harmadik nagy fontosságú törvényjavaslat az „egyházi fegyelmi hatalmat“ szabályozza, — egyházi kérdésekben királyi törvényszéket állítván fel; — e javaslat értelmében egyházi fegyelmi büntetéseket csak a kultuszminiszter ellenjegyzése mellett lehet végrehajtani. Oroszország. Lépésről-lépésre halad előre ; egyfelől a polgári házasság behozataláról készít a kormány javaslatot, mely tán előbb is létre jön mint nálunk, másfelől rendezi a hadsereg és a honvédség kérdéseit. Az elfogadott terv szerint az orosz honvédség 28 nap alatt öszpontosítva, fölfegyverezve csatatérre indulhat. A rendes hadsereg és tartalék mozgósítására legfeljebb 15 nap lenne elegendő. — Most Közép-Ázsia egyik tartománya — Khiva ellen indul egy foglaló hadsereg, de mivel Oroszország ezen fellépésében Anglia újabb fenyegetést lát ázsiai birtokai ellen, beleszólt a dologba, s ezért az ellenséges hatalmak közt alkudozások vannak folyamatban, melyek ugyan a legutóbbi hírek szerint még eddig eredményre nem vezettek; legalább oda mutat azon vak hír, hogy az orosz küldött Schuvaloff gróf semmi egyébért, mint csupán háztűz látni járt volna Londonban. — Higgje a ki akarja. Országgyűlés. Az 1873. évi költségvetés tárgyalása folyó hó 18-kán vette kezdetét, s valószínű, miként a letárgyalás hoszszabb időt veend igénybe, mit a pénzügyi bajok komoly tervezéséből és az idült körállapot javítni akarási szándékból következtetünk. 1867 óta eladósodott ország vagyunk. Adósságunk 1160 millió forint, melyből 600 millió az Ausztriának fizetendő járulékra esik. Az adóssági tőkéből Magyarország minden lakosára jut 78 frt. — Az évi bevétel nem elegendő a kiadások fedezésére. 1873-ra is reményünk van 35 millió adósság-szaporulatra. F Figyelemmel kisérjük a tárgyalásokat, melyek célja a kiadás és bevétel között az egyensúlyt helyreállítani. — Előzőleg azonban szükségesnek tartjuk az 1873. évi államköltségvetést a pénzügyi bizottság javaslata alapján közlöm. Rendes kiadások . . . 199703095 Rendkívüli kiadások . . 42895555 Hitel és pénztár műveleti kiadások ..... 13488131 Összesen: 256086781 Rendes bevételek . . . 19134260 Rendkívüli bevételek . . 12048832 Hitel és pénztár műveleti bevételek .... 18519471 Összesen: 221910973 Hiány: 34175808 Polgármester évi jelentése. Kecskemét, 1873. jan. 15. (Folytatás.) Közgazdászati tekintetben az elmúlt 1872. év azonban kedvezőnek nem mondható, mert a gabonatermés a közönségesnél is valamivel kisebb mérvű volt; a város lakosainak kedvező években jelentékeny jövedelmet biztosító gyümölcs aránylag igen kevés, sőt a legjövedelmezőbb nyári és téli finom gyümölcs épenséggel nem termett; a mintegy ötezer katasztrális holdterületen díszlő s lakosaink által gondos műve-lés alatt tartott szőllők termése, minőségre csak középszerű, mennyiségre pedig igen kevés volt. Gazdászati érdekeink előmozdítására különösen napjainkban, midőn a sertéshizlalási üzlet a legjövedelmezőbb vállalatok egyikévé nőtte ki magát, nagy horderejű lépés volt a kecskemét-vidéki gazdasági egylet részéről azon intézkedés, — annál fogva megemlíteni el sem mulaszthatom, — hogy a közgazdászati minisztérium részéről előlegezett pénzen, az elmúlt évben két nagyobb szállítmányt hozatott a borosjenői hírhedt jófaju sertéseiből, s azokat mint tenyésztésre használandó magsertéseket, kirekesztőleg a tenyésztő gazdák között nyilvánosan árusította el. Az elmúlt 1872. év eseményei közt nem mulaszthatom még megemlíteni, hogy az emlékezetes 1866-dik évi átalános terméketlenségből származott ínség alkalmával az államkincstár által segélyképen kiszolgáltatott 98.000 frt. vetőmagféle kölcsön már, egy igen kis rész hiány beszedetett és visszafizettetett. Továbbá, hogy a város mint testület öt alapító-részvénynyel lévén érdekelve a pesti országos első takarékpénztárnál, ezekhez 1868-ban ismét öt új részvényt 6000 forintért, az elmúlt évben pedig a megvolt tiz részvény mellé 10,000 forintért már tizet szerzett s jelenben 20 részvénynyel bir, melyeknek forgalmi értéke mintegy 100,000 frtot képvisel. Végre a kecskeméti takarékpénztárnál volt eredeti öt részvény mellé, ugyancsak az elmúlt 1872-dik évben, 1500 frt. befizetésével öt új részvény szereztetett a városi közönség részére, mely tíz részvény most már forgalmi értékben, mintegy 5000 frtot képvisel. Egyébiránt az elmúlt 1872-dik évben gyásza is volt a törvényhatósági testületnek, amenynyiben a bizottság tagjai közül kettő, u. m. Faragó István és Kulcsár Sándor, a tisztikar kebeléből pedig Gyenes Ferenc tiszti ügyész, az átalakulás ez első évének folyama alatt elhaláloztak , — lengjen béke hamvaik fölött. Ezeknek, mint igénytelen véleményem szerint a legközelebbi elmúlt 1872-dik évfolyama alatt közbejött nevezetes eseményeknek községi életünkre és törvényhatósági szervezetünkre kiható érdekes intézkedéseknek megemlítése után áttérek a törvényhatósági testületnek és tisztikarnak tevékenységére, úgymint: 1- ször. Az elmúlt 1872-dik év egész folyamában tartatott 25 közgyűlés 58 ülésszakkal, melyekben elintézett tárgyak számát kimutatják a közgyűlési jegyzőkönyvek 775. pontjai; a múlt évi ápril 2-dik és 3-dik napjain megtartott tisztújítás ideje óta pedig tartatott 21 közgyűlés 48 ülésszakkal, melyekben tárgyaltatott 623 ügydarab, 2- szor. Tanácsüléseknél az imént említett tisztújítás ideje óta az előadói rendszer vétetvén gyakorlatba, kilenc hónap alatt tartatott 98 tanácsülés, melyekben elintéztetett: 1865 ügydarab, 3- szor. A központi iktatókönyv szerint az 1872. év egész tartama alatt beérkezett 8,540 darab beadvány, melyből az első három hónapra esett 1,788, a tisztújítás óta elteltett kilenc hónap alatt beérkezett 6,752 darab, 4- szer. Az elnöki iktatókönyv szerint az utóbbi 9 hónap alatt érkezett 178 darab, mely mind elintéztetett, 5- ször. Ugyanezen utóbbi kilenc hónapban az új tisztikar által elintéztetett beadványok száma eképen áll: a) a hivatal-átadás alkalmával elintézetlen hátralék átvétetett . . . 732 darab b) az év végéig a központi iktatókönyv szerint beérkezett . 6752 „ c) elnöki iktató szerint . 178 „ Összesen: 7084 darab Összesen: 7662 darab. Ebből elintéztetett: aa) Közgyűlésekben . . 623 darab, bb) Tanács-ülésekben . 1865 „ cc) Ülésen kivül . . 4418 „ dd) Elnökileg . . . 178 „ Folytatás a mellékleten.