Kecskemét, 1873. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1873-01-26 / 4. szám

Mi hit a nagyvilágban? Anglia- A Croesusok és Irások e hazájá­ban két fájó seb égeti az állam testét: ír hon elszakadási törekvése, s a munka és tőke közötti élet halál harc, amaz az úgynevezett féni lázongásokban nyilatkozik,— emez a munkás­kérdés neve alatt ismeretes. — A fénnek pártja arra törekszik, hogy valamint Irhont Angliától egy tenger­szoros választja el, tehát úgy­szólván két külön világrészre osztja:­úgy vál­janak két külön államtestté Irhon és Anglia két külön szigetei azon politikai csatorna által, mely­nek tervét az amerikai egyesült államokban készí­tették és a tömegesen kivándorolt ízek folyvást onnan táplálják. A munkás­kérdés az ország szerte szervezett és egymást érő munka­szünetelésekben nyilatko­zik. A munkások bányákban és gyárakban töme­gesen és egyszerre felmondják a szolgálatot. Leg­újabban a földmivelő-osztály izgatói is egyesültek a munkás­osztály vezetőivel, hogy az általuk kép­viselt néprétegek érdekeit győzelemre juttassák. E belbajokon kívül Angliát egy még nagyobb kül­baj nyugtalanítja: az Orosz szomszéd­ság Közép-ázsiában. Legközelebb az Angol közvéleményt két esemény riasztotta fel nyugal­mából: — egyik azon véletlen leleplezés, hogy Oroszország Persiával ezelőtt két évvel titkos szerződésre lépett, melynél fogva Khorassán persa terület orosz birtokká lett; másik esemény az orosz hatalom újabb hadjárati terve a még füg­getlen tatár­ állam Khiva ellen Közép-Ázsiában. Az orosz diplomatia, legkivált 1864 óta folyvást azon ürügy alatt nyomult beljebb-bel­jebb Ázsiába, hogy Oroszország kénytelen a ma­ga karaván-kereskedését és vég­birtokait védni a kóborló és rabló tatárok ellen; azonban az ezen ürügy alatt történő foglalások már rég óta tartanak a mai időkig; most épen a khivai te­rület meghódításán van a sor, és ez ellen szó­lalt fel valahára keményebb hangon Grenville lord angol külügyér. Hír szerint Oroszország Vil­mos német császár közbenjárása folytán óhajtaná a közép-ázsiai kérdést, a semlegesség vagy terü­let­megosztás alapján, békés úton kiegyenlíteni. Mi azokkal tartunk, a­kik azt hiszik, hogy kö­zeledik az idő, melyben Anglia és Oroszország élet-halál harcot fognak vívni Ázsia birtoka fe­lett , hanem azon harc nem Ázsia sivatag pusz­táin, hanem Európa termékeny Duna-vidékein fog eldöntetni; a többiekkel együtt Magyaror­szágnak is ki­jut abból a maga része, készen lesz-e akkorra a helyesen fölszerelt magyar hon­védelmi erő? Németország. Az egységes német biroda­lom súlypontja Poroszországban van, hol a né­met egység teremtője Bismarck herceg intézi a birodalom egyes részeinek öszhangzásba hozását. A feladat nem könnyű; a feudális középkornak magában Poroszországban is sokféle elemei ellen kellett az irtó­ harcot megindítani; meg kellett rendszabályozni az egyházat, a jezsuiták kiűzé­séről és az egyházi büntető hatalom szabályo­zására hozott törvények által, — sőt egy ellen­szegülő püspöknek javadalmai is zár alá vétet­tek. — Meg kellett törni az ó-conservativ feudá­lisok hatalmát a kerület rendezéséről szóló tör­vényjavaslat által, mely eltörölte azon urak örö­kös bírói, rendőri és polgármesteri hatalmát, valamint a v­i­r­i­­­i­s­m­u­s­t. Azonban e fontos kér­désekre nézve a porosz kormány tagjai között sem volt egyetértés. Beállott a miniszteri­ vál­ság, melynek az lett a vége, hogy Bismarck herceg lemondott a porosz miniszterelnökségről, maradt csupán német birodalmi kancellár. Porosz miniszterelnökké lett a volt hadügyminiszter — Vilmos császárnak szintén kedves embere — Roon gróf, a közvélemény előtt a szabadelvű­­ségnek nem épen nagy hírében álló férfiú. Mindamellett Poroszországban erélyesen hoz­zálátnak az egyház és állam közti viszonyok ren­dezéséhez , é­s a parlamentben már javában folynak az egyház-politikai törvényjavaslatok fe­letti viták. Ezen fontos törvényjavaslatok három részből állnak. Egyik az „egyházból való kilépésről“ szól, melynek sallangos ceremón í­­iáit egyszerűsíti, tetemesen megkönnyebbíti a javaslat. A másik a „lelkészség kiképzé­séről és alkalmazásáról“ szól. E javaslat szerint, a­ki pappá akar lenni, az köteles érett­ségi vizsgát tenni, — valamely német egyete­men három évi theologiát hallgatni, és a kul­­tuszminiszter által elrendelt bizottság előtt állam­vizsgát jó sikerrel letenni. Lelkészszé csak az lehet, aki a képzettség eme föltételeinek meg­felelt, és a­kinek alkalmazása ellen az állam­kormány részéről kifogás nem létetett. Harma­dik nagy fontosságú törvényjavaslat az „e­g­y­­házi fegyelmi hatalmat“ szabályozza, — egyházi kérdésekben királyi törvényszéket állít­ván fel; — e javaslat értelmében egyházi fe­gyelmi büntetéseket csak a kultuszminiszter ellen­­jegyzése mellett lehet végrehajtani. Oroszország. Lépésről-lépésre halad elő­re ; egyfelől a polgári házasság behozataláról ké­szít a kormány javaslatot, mely tán előbb is létre jön mint nálunk,­­ más­felől rendezi a hadsereg és a honvédség kérdéseit. Az elfoga­dott terv szerint az orosz honvédség 28 nap alatt öszpontosítva, fölfegyverezve csatatérre indul­hat. A rendes hadsereg és tartalék mozgósítá­sára legfeljebb 15 nap lenne elegendő. — Most Közép-Ázsia egyik tartománya — Khiva ellen indul egy foglaló hadsereg, de mivel Oroszor­szág ezen fellépésében Anglia újabb fenyegetést lát ázsiai birtokai ellen, bele­szólt a dologba, s ezért az ellenséges hatalmak közt alkudozá­sok vannak folyamatban, melyek ugyan a leg­utóbbi hírek szerint még eddig eredményre nem vezettek; legalább oda mutat azon vak­ hír, hogy az orosz küldött Schuvaloff gróf semmi egyébért, mint csupán ház­tűz látni járt volna London­ban. — Higgje a ki akarja. Országgyűlés. Az 1873. évi költségvetés tárgyalása folyó hó 18-kán vette kezdetét, s valószínű, miként a letárgyalás hoszszabb időt veend igénybe, mit a pénzügyi bajok komoly tervezéséből és az idült körállapot javítni akarási szándékból következ­tetünk. 1867 óta eladósodott ország vagyunk. Adós­ságunk 1160 millió forint, melyből 600 millió az Ausztriának fizetendő járulékra esik. Az adóssági tőkéből Magyarország minden lakosára jut 78 frt. — Az évi bevétel nem elegendő a kiadások fede­zésére. 1873-ra is reményünk van 35 millió adósság-szaporulatra. F Figyelemmel kisérjük a tárgyalásokat, me­lyek célja a kiadás és bevétel között az egyen­súlyt helyreállítani. — Előzőleg azonban szüksé­gesnek tartjuk az 1873. évi államköltségvetést a pénzügyi bizottság javaslata alapján közlöm­. Rendes kiadások . . . 199703095 Rendkívüli kiadások . . 42895555 Hitel és pénztár műveleti kiadások ..... 13488131 Összesen: 256086781 Rendes bevételek . . . 1913426­0 Rendkívüli bevételek . . 12048832 Hitel és pénztár műveleti bevételek .... 18519471 Összesen: 221910973 Hiány: 34175808 Polgármester évi jelentése. Kecskemét, 1873. jan. 15. (Folytatás.) Közgazdászati tekintetben az elmúlt 1872. év azonban kedvezőnek nem mondható, mert a gabonatermés a közönségesnél is valamivel ki­sebb mérvű volt; a város lakosainak kedvező években jelentékeny jövedelmet biztosító gyü­mölcs aránylag igen kevés, sőt a legjövedelme­zőbb nyári és téli finom gyümölcs épenséggel nem termett; a mintegy ötezer katasztrális hold­­­területen díszlő s lakosaink által gondos műve-­­­lés alatt tartott szőllők termése, minőségre csak középszerű, mennyiségre pedig igen kevés volt. Gazdászati érdekeink előmozdítására külö­nösen napjainkban, midőn a sertés­hizlalási üz­let a legjövedelmezőbb vállalatok egyikévé nőtte ki magát, nagy horderejű lépés volt a kecske­­mét-vidéki gazdasági­ egylet részéről azon intéz­kedés, — annál fogva megemlíteni el sem mu­laszthatom, — hogy a közgazdászati miniszté­rium részéről előlegezett pénzen, az elmúlt év­ben két nagyobb szállítmányt hozatott a boros­­jenői hírhedt jófaju sertéseiből, s azokat mint tenyésztésre használandó magsertéseket, kirekesz­­tőleg a tenyésztő gazdák között nyilvánosan áru­sította el. Az elmúlt 1872. év eseményei közt nem mulaszthatom még megemlíteni, hogy az emlé­kezetes 1866-dik évi átalános terméketlenségből származott ínség alkalmával az államkincstár ál­tal segélyképen kiszolgáltatott 98.000 frt. vető­magféle kölcsön már, egy igen kis rész hiány be­szedetett és visszafizettetett. Továbbá, hogy a város mint testület öt ala­­pító-részvénynyel lévén érdekelve a pesti orszá­gos első takarékpénztárnál, ezekhez 1868-ban ismét öt új részvényt 6000 forintért, az elmúlt évben pedig a megvolt tiz részvény mellé 10,000 forintért már tizet szerzett s jelenben 20 rész­vénynyel bir, melyeknek forgalmi értéke mint­egy 100,000 frtot képvisel. Végre a kecskeméti takarékpénztárnál volt eredeti öt részvény mellé, ugyancsak az elmúlt 1872-dik évben, 1500 frt. befizetésével öt új részvény szereztetett a városi közönség részére, mely tíz részvény most már forgalmi értékben, mintegy 5000 frtot képvisel. Egyébiránt az elmúlt 1872-dik évben gyá­sza is volt a törvényhatósági testületnek, a­meny­nyiben a bizottság tagjai közül kettő, u. m. Fa­ragó István és Kulcsár Sándor, a tisztikar ke­beléből pedig Gyenes Ferenc tiszti­ ügyész, az átalakulás ez első évének folyama alatt elhalá­­loztak , — lengjen béke hamvaik fölött. Ezeknek, mint igénytelen véleményem sze­rint a legközelebbi elmúlt 1872-dik év­folyama alatt közbejött nevezetes­ eseményeknek községi életünkre és törvényhatósági szervezetünkre ki­ható érdekes­ intézkedéseknek megemlítése után áttérek a törvényhatósági testületnek és tiszti­karnak tevékenységére, úgymint: 1- ször. Az elmúlt 1872-dik év egész folya­mában tartatott 25 közgyűlés 58 ülésszakkal, melyekben elintézett tárgyak számát kimutat­ják a közgyűlési jegyzőkönyvek 775. pontjai; a múlt évi ápril 2-dik és 3-dik napjain megtar­tott tisztújítás ideje óta pedig tartatott 21 köz­gyűlés 48 ülésszakkal, melyekben tárgyaltatott 623 ügydarab, 2- szor. Tanácsüléseknél az imént említett tisztújítás ideje óta az előadói­ rendszer vétet­vén gyakorlatba, kilenc hónap alatt tartatott 98 tanácsülés, melyekben elintéztetett: 1865 ügy­darab, 3- szor. A központi iktatókönyv szerint az 1872. év egész tartama alatt beérkezett 8,540 darab beadvány, melyből az első három hónapra esett 1,788, a tisztújítás óta elteltett kilenc hó­nap alatt beérkezett 6,752 darab, 4- szer. Az elnöki iktató­könyv szerint az utóbbi 9 hónap alatt érkezett 178 darab, mely mind elintéztetett, 5- ször. Ugyanezen utóbbi kilenc hónapban az új tisztikar által elintéztetett beadványok szá­ma eképen áll: a) a hivatal-átadás alkalmával elintézetlen hátralék átvétetett . . . 732 darab b) az év végéig a központi iktató­könyv szerint beérkezett . 6752 „ c) elnöki iktató szerint . 178 „ Összesen: 7084 darab Összesen: 7662 darab. Ebből elintéztetett: aa) Közgyűlésekben . . 623 darab, bb) Tanács-ülésekben . 1865 „ cc) Ülésen kivül . . 4418 „ dd) Elnökileg . . . 178 „ Folytatás a mellékleten.

Next