Kecskemét, 1873. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1873-02-23 / 8. szám
8. szám. Iá 17 11[fi Iá 17 11 17 T Kecskemét-Első évfolyam. MA. MjI A 14 Mm MÁ _VA. AIÉ A • 1873. Február 23. Politikai, széphalmi és közgazdasági hetilap. Megjelen Előfizetési árak, hírdetésdíjak hetenként egyszer. Vasárnap, vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva: 1 négyszög-hüvejk tér, petittől fölfelé tetszés szerinti nagyságú —----------- ' awaa aTM. r. f,.f i,„ betűvel szedve, egyszer 21 kr., kétszer 15 kr., többször 10kr. Szerkesztő lakásai Széchenyi-utca 4. sz. a. Félévre..........................! ! 3 „ — (Kjf* Bélyegdíj : minden beigtatáskor külön 30 kr. Kiadó-hivatal: Plébánia-utca 262. sz. a. Negyedévre...............................1 ,, 50 ", -----------~ ^ ———, 41 nyilttérben Egyes számok 15 krér't kaphatók a kiadó-hivatalban. Az előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba küldendők, minden 3 hasábos garmond sorért 10 kr. fizetendő. A sajtó-birósági intézmény kézzelfogható gyarlóságai. A m. kir. belügyminisztertől Kecskemét szab. kir. város közönségéhez a következő leirat érkezett. „A városi tanács m. évi október 28-kán 6967. sz. a. kelt felterjesztése folytán, melyben a „tisztázzuk a közös iskolák feletti eszméket“ című röpirat hatóságilag történt lefoglalásáról tesz jelentést, a városi közönséget értesítem, miszerint az 1848: XVIII. t. c. 22. §-a értelmében nem tarthatom a városi hatóságot illetékesnek arra, hogy valamely nyomtatvány zár alá vételét elrendelhesse. Erre csak a bűn-, illetőleg sajtóvizsgáló bíró, és pedig csak a vád feladása után illetékes, és csupán megkeresése folytán járhat el a lefoglalásban valamely törvényhatósági vagy bírósági közeg. Ennélfogva a városi hatóság ez ügybeni intézkedését illetéktelenség szempontjából megsemmisítem, s a zár alá vételt ezennel feloldom. A mennyiben a város hatósága, illetőleg iskolaszéke a szóban levő nyomtatvány ellen az 1848. évi XVIII. t. c. 10-dik §-ba ütköző sajtóvétség miatt a törvényes eljárást megindítani kívánná, eziránt a hivatkozott törvény 19-dik §-sa alapján a pesti királyi főügyész közbenjárását tartozik igénybe venni. Megjegyzem, hogy a zár alá vétel tekintetében fenálló törvényes rendelkezések nem korlátolják a városi hatóságot abban, hogy a hivatkozott törvény 45-dik §-sa alapján a rendőri felügyeletet kellően gyakorolja és hogy amennyiben a nyomtatványok kiosztogatását rendőri szempontból aggályosnak ismerné fel, ennek meggátlására a törvény határai közt intézkedjék, és a kiosztogatást eltiltván, az egyes kiosztogatott példányokat az illetőktől elszedje. Ezen rendőri felügyelet azonban semmi esetre sem terjedhet addig, hogy a nyomdában vagy a szerzőnél levő nyomtatványok tekintetében a zár alá vételt elrendelhetné. — Buda-Pesten, 1873. január hó 28-án a miniszter helyett Zeyk Károly államtitkár. Tagadhatlan, hogy a közlött miniszteri leirat szorosan ragaszkodik a 48-diki sajtó-törvények száraz betűihez, — feláldozván azoknak a ,,salus respublicae suprema lex“ elvét is, hanem éppen itt a hiba, és abban áll szerintünk a sajtó-bírósági intézmény kézzelfogható hiányossága, hogy a közigazgatás eme főelve nincs öszhangzatba hozva a sajtótörvények betűivel; a Kecskeméten megjelent „tisztázzuk a közös iskolák feletti eszméket“ című hirhedett röpirat kiáltó példája e disharmoniának; ez egy fanatikus szellemi gyújtogatás a községi iskolák fenálló szentesített törvénye ellen, melynek égő kanócát a miniszteri leirat értelmében nincs joga, nem szabad a községnek a gyújtogató szerző kezéből kivenni; joga csupán annyira terjed, hogy az egyes házak tetejére dobott égő üszköket onnan házsorjában levétesse, ha ugyanakkora már a félváros lángba nem borult, pedig hogy lángba borult , annak megítélésére nézve a közbiztonságában megtámadott község maga lehet a legilletékesebb bíró. — A 48-diki sajtótörvényekben — minden hiányaik mellett — még gondoskodva volt arról, hogy a hatóságok az ily úton megtámadott közbátorságnak rögtön védelmére siethessenek. A XVIII —23-dik szakasz így szól: „Midőn a keresetet a közvádló hivatalból indítja meg, azt ugyanazon hatóság esküdt bírósága által ítéltetik el, melynek kebelében a vádlott lakik, vagy a hol a mű megjelenvén, az aláírt példány beadása történt, stb. De ezt az önvédelmi fegyvert kivette a hatóságok kezéből a sajtó-bíróságok és esküdtszékek öszpontosítása, s e miatt a törvényhatósági attribútumokkal felruházott, és önkormányzati kötelességek teljesítésére kárhoztatott sz. kir. városok, és nagyobb községek kebelében hiányzik azon egyetlen mentőeszköz, mely a közigazgatás és közbiztonság eme rákfenéjének rögtön útját vághatná. Most már a községi közigazgatás feje, a közbátorság őre, a hatóság főtisztviselője, a polgármester ép oly közönséges úton jut tudomására a rendőri tekintetben felügyelete alá bízott községben szétszórt lázító valami iratnak, mint más egyszerű polgárember, — miután a 48-diki XVIII—40. szakaszában rendelt köteles példány a nyomdából nem a hatóságnál, hanem az ifjabb rendelet szerint a közvádlónál tétetik le. Már uraim, így nem lehet sem közigazgatni, sem a közbátorság fentartásáért felelősséget vállalni; ezen segíteni kell, az esküdtszéki intézmény reformja, a sajtóbíróságok decentralizálása és célszerű berendezése, s a köztörvényhatóságok önkormányzati jogkörével öszhangzásba hozása által. Végül megjegyezzük, hogy a belügyminiszteri leirat azon tanácsára vagy figyelmeztetésére, amennyiben a városi iskolaszéket a szóban levő nyomtatvány ellen sajtóperre utasítja, nehéz dolog satyrát nem írni. Mi úgy vélekedünk, hogy a szóban levő röpiratban nem az iskolaszék vagy annak becsülete, hanem azon törvény van megtámadva, melynek a gyakorlati életbe ojtására, ültetésére az iskolaszék tagjai áldozatkészen, ügybuzgalomból és meggyőződésből vállalkoztak, s melynek végrehajtására, védelmezésére a végrehajtó hatalom volna legelsősorban hivatva. Mi úgy vélekedünk, hogy a közös iskolaszékeknek nem hivatásuk, nem is feladatuk az, hogy országszerte sajtópereket indítsanak az iskolatörvény védelmére, melynek legfőbb védője kell, hogy a kormány legyen. Alkalom kínálkozik ugyan elég az országban, ha nem akkor tűnnék ám még elő az országgyűlésen rajzolt ázsiai állapotok fényképe élő nagyságban. Legjobb lesz ha, ahelyett hogy az iskolaszékek nyakára tukmálná: a kormány maga védelmezi az iskolatörvényt ott, ahol megtámadják, végrehajtja ott, ahol szükséges. A jelen esetben pedig felteszszik, hogy a helybeli iskolaszéknek lesz annyi esze, hogy nem fog sajtópert indítani oly röpirat ellen, melynek ártatlanságára a belügyminiszteri leirat már előre kiadta az absolutóriumot. Polgármester évi jelentése. Kecskemét, 1873. jan. 15. (Vége.) 13) piaci árjegyzék különböző hatóságokhoz kiállíttatott . . 1173 db., 14) Marhás-levél kiadatott . 7110 „ 15) Rendőrileg letartóztatott egyének száma .... 572 „ kik közül férfi . . . 403 „ nő ..... 169 „ 16) Bűntényért a királyi törvényszékhez áttétetett . . . 44 „ a járásbírósághoz . . . 67 „ 17) Rendőrileg fenyittetett különféle kihágásokért — férfi . . 325 „ nő..................................................117 „ 18) Bujakór eltitkolásáért fenyittetett, s kórházba szállíttatott 1919) A kórházban egész éven át ápoltatott..................................................186 „ kik közül volt férfi . . 95 „ nő......................................................91 „ meggyógyult 111, javulva kiment 28, hozzátartozóik kivittek 11-et s gyógykezelés alatt maradt 8. Ezen összes beteg létszámból helybeli volt 120, idegen 66. 20) A tisztiorvosok által beoltatott, a törvényhatóság területén 640 kisded. 21) A népesedési mozgalom következő adatokat nyújtja: született: 1986, meghalt: 1581, házasult: 560, szaporulat: 405. 22) A halálozás nemei között 18 öngyilkosság, s 18 véletlenségből keletkezett, vagy idegen erőszak hozzájárulásával, mindannyi hulla orvosrendőri boncolás alá vétetett. 23) A vágóhídon lebunkóztatott 881 darab szarvasmarha s leszúratott 5239 db. birka. 24) Bírságok, kórházápolási költségek, s egyéb címek alatt beszedett és bemutatott a rendőrkapitányi hivatal 2643 frt. 1 krt. 10- et. A tisztiorvosi hivatal a közegészségi állapotról, az uralgott kórjárványokról, a városi polgári kórházban, szegények házában, és közköltségen gyógykezelt betegekről, az évi sebészeti észleletekről s a születési és halandósági viszonyokról beadván szabályszerű évi jelentését, azt a t. közgyűlés figyelmébe, s külön felolvastatás végett ajánlom, 11- et. A számvevő hivatal az összeírási s különféle adókivetési munkákon kívül tevékenységét azzal mutatta ki, hogy múlt évi ápril 15. a hivatal-átadás alkalmával átvett elintézetlen hátralékot .... 7 darabot, 8/2 hónap alatt . . . 679 „ Összesen: 686 darabot, ugyanazon idő alatt tárgyalt.......................................... 683 darabot, elintézésre vár . ... 312- et. Az adótelekkönyvi nyilvántartó hivatalhoz 1872. ápril 15-től az év végéig beérkezett birtok változási esetek: a) Kecskeméti adó-községből . 642 db. b) Bugacz-monostori adó-községből 9 „ c) Szegénységi...igazolvány kiállíttatott ..................................................... 247 „ Összesen: 898 db., átalában mind elintéztetett.