Kecskemét, 1874. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1874-01-04 / 1. szám

A hadsereg felszerelésére vonatkozó S­k­e­­n­e - f­é­l­e ismeretes szerződést a közös hadügyér fel­mondta valahára, — sőt már a válalkozni akarókat is felhívta ajánlataik benyújtására. Hanem annak elhatározását: egy vagy több kézbe juttatja-e a vál­lalkozásból kínálkozó előnyt; juttat-e vagy sem abból — ha­bár csak egy morzsaléknyit is a magyar ipar­nak : fentartotta bölcs belátása számára. „A közegészségügy rendezéséről“ szóló törvényjavaslat már elkészült és nyomtatásban is megjelent. Esztendőre — vagy kettőre — törvény is lehet belőle. Addig csak megtart bennünket az isteni gondviselés s azon szabályrendeletek utalma, me­lyeket Linzbauer a régi jóidőkből összegyűjtött s a melyeket újabban az országos közegészségügyi tanács németből magyarra fordított. A törvényhatóságok új beosztását tár­­gyazó törvényjavaslat egyik fő elve, hogy a kisebb városi törvényhatóságok beolvasztassanak a me­gyékbe. Városunk helyhatósági önállóságát tehát nem fenyegeti veszélylyel, mert „a kisebbek“ közé nem tartozik. Sőt azon édes reménynyel kecsegtet bennünket, hogy Kecskemét egy Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék s a Kiskunságból kikerekítendő új megyének is lesz székhelye. Nem nézi ezt jó szem­mel — Kalocsa. A keleti vasút­társulat által 17 millió írtért zálogba adott 30 millió forintnyi másodkibocsátású elsőbbségi kötvényeket, melyeknek január 1-je nap­jára kötelezett beváltása pénz- és hitelhiány miatt lehetetlenséggé vált: megmentette a kótyavetyétől Szlávy miniszter, ki a prolongátiót kieszközölte. A hír azt mondja, nem került neki egyébbe — csak egy bécsi útba. De arról nem kezeskedünk, hogy Pipitz K. — az osztr. nemzeti bank igazgatója — e hírrel egyetért. Tán a paritás okáért Budapestet meg oszt­rák miniszterek tisztelték meg látogatásukkal, név­­szerint: hg. Aversperg elnök, de Preu­s és Horst. Eljött Khut közös hadügyér is. S mindezeknek hoz­zájárulásával a közös kiadások tárgyában dec. 29-kén egy nagy minisztertanács tartatott, mely­ben ő felsége elnökölt. A főrendiház dec. 29-kén tartott ülésében letárgyalta „az 1874. évi költségvetésről“ szóló tör­vényjavaslatot. Tartottak nagyszabású beszédek, hogy lássa az egész világ, miszerint a magyar főrende­ket is megilletné az a jog, melyet a népszabadság követelményeinek megfelelőleg rendezett repraesen­­tatív monarchiában egyedül a képviselőház gyakorol — hanem azért elfogadták változtatás nél­kül — a törvényjavaslatot. Tanügy a bécsi világtárlaton. I gyeruick-pavi­lon. (Folytatás.) Já­ték­szerek. A játék a munka kezdete, kell hogy a gyer­mek azt korán megszokja, azonban játékszerei úgy legyenek megválasztva, hogy azok által a gyermek ereje, értelme és értelme fejlesztessék miveltessék s hogy a szabályszerű elfoglaltság által a munkához szoktattassék. A szegény gyermeknek maga a természet nyújt játékszert, homok, anyag, virág és vessző kielégítik vágyait. A nagyobbak örömmel farag­csálnak s ilyenkor ne háborítsák őket a szülök, ne vegyék el tőlök a kedves bicskát, még ha egy­szer kétszer megvágják is kisujjokat. A mely gyermek örömmel farag, épít, ront, abból gya­korlati ember lesz! A városi gyermektől a ter­mészet megvonja a játékszert, annak a vásár szolgáltatja azt. Ilyen vásárt láthatni a gyermek pavillonban azzal a különbséggel, hogy itt a já­tékszerek nevelészeti alapon vannak összevá­lasztva. Testképzők a hinta és a hinta-ló, mely mint említők a tüdő javára szolgál; a kü­lönféle kocsi, targonca, labda és karika, melyek­nél a gyermek egész testében erősödik. Ezen utóbbiakból kiemelendők azon labdák, melyek két vagy három színre vannak festve. Ezek által a mozgás mellett a gyermeknek még színérzéke is fejlesztetik. (Bécs Müller) A gyermek szemmér­­tékének gyakorlására szolgálnak az ívek, puskák stb., melyek azonban veszélyes voltuknál fogva a nyújtott előnyt elvesztik. Az építészeti játékszerek fából és agy­agból. Házak , templomok , ablakok mind szétbonthatók és ismét összerakhatók. Ezen csoportban rende­zett szerek a gyermek figyelmét ébren tartják , de csak akkor, ha ugyanazon építészi darabokkal különféle épületeket lehet­ kihozni. Minél többet annál jobb, mert a gyermek egyet csak egyszer épít örömmel, másodszor — nem lát rajta újat — nem örömmel teszi. A negyedik csoportba tartoznak a házi és ipareszközök. A házi eszközök és szobabútorok a leánygyermekeknek szánják, melyek mellett az anyák segítségükre legyenek leánykáiknak. Minél jobban sikerül a leánygyermeknek a háztartási játék, annál biztosabban számíthatni arra, hogy a leánykából jó házi nő válik. (Kietaibl Ferenc, babák, szobabútorok, konyha eszközök stb. gaz­dag kiállítása.) A játékszereknél figyelemre méltók a chinai és japáni szerek, ilyenek a visszaröpülő papír­madár és a súlyozott toll. Szellem fejlesztők. Érzék fejlesztés. Ide tartoznak mindazon játékszerek melyek a gyermek lázérzésére alak, idom, szín és színvegyület által befolyással van­nak, melyek a hallás, szaglás, tapintás érzékeny­ségét kitűnően erősítik. Hogy a gyermeknél az érzékeket már a böl­csőnél kell fejleszteni és ápolni azt minden nevelő tudja. Ezen elvből indulva a kiállító bizottság erre vonatkozó eszközök összehalmozásában kivá­­lólag intézkedett. Delhez Konstantin kiállítása mind az öt ér­zésre van befolyással. Színtáblácskái megkülön­böztetésére a szik­eknek: vörös, sárga és kék, narancs, zöld és lilától, melyeket a gyermek megnevez, kirak s végre kiválasztja vagy össze­rakja azokat, melyeket a háznál látott, vagy me­lyek a kertben látható virágon és madáron látha­tók.­­ Az alak megítélésére szolgálnak a mértani idomok. A hallérzék fejlesztők: a hang magasságá­nak és mélységének megkülönböztetésére vannak a különféle nagyságú és hangú érc-korongok. A korongok az asztalra dobatván a gyermek meg­ítéli melyik korong adta a magas­ és melyik a mély hangot. Ez a zene előgyakorlata. Szaglásra szolgálók: Itt vannak a kicsi üve­gük megtöltve különféle szagú és ízű folyadékkal, melynek megízlése által a gyermek szaglása és ízlése fejlesztetik. Tapintás: A súlyt Delhez apró különféle súlyú fadarabokon érzékelteti. Delheznek ezen érzés fejlesztő eszközei min­den gyermekbarát és nevelő előtt elismerést szereztek. Ide tartozik Hartinger és fia, Brücke tanár után kiállított színes korongtáblája, melyen a színek közepe felé sötétülnek, kifelé halványul­nak a feketétől a fehérig. Sokszor mondják, sőt nagyobb részt úgy is van, hogy a zene iránti hajlamot egyes családok­ban, örökségképen veszi át egyik tag a másiktól. A kitűnő Bach zeneművész dinasztiája századokon át adta a zenemestereket. A zenét is a bölcsőben tanulja a gyermek, hallására nagy befolyással van a jó zene Mozart három éves korában kike­reste az accordokat, 6 éves korában concertet adott és azon korban, midőn nálunk a gyermek a zenét kezdi tanulni, zenedarabokat szerkesztett. Ez onnan magyarázható ki, hogy­ Mozart már a bölcsőben kezdé a jó zenét tanulni. A tapasztalat s a tudomány megegyezőkig figyelmeztetik a szülőket, nevelőket, hogy a gyer­mek hallérzékét épen úgy, mint látérzékét a lehe­tőleg legkorábban és legjobban fejleszteni el ne mulasszák. A gyermek első zenetanítója a bölcsődal. E mellett csendesül, elalszik, de tanul még álmában is. Ezt követi az apa, anya vagy a testvérek játéka. És így tovább. A kiállításon az ide vágó eszközök: a száj és kéziharmónium, melynek kedves hangjait a gyermek örömmel hallgatja, míg ellenben kerü­­lendők mindazon hangszerek, melyek a gyermek hallérzékére tompítólag hatnak. Ilyen a trombita, dob, harang, recsegő, hegedű s más zajos szerek. Legjobb Schmitt János harmoniuma, melyen minden hang betűvel is meg van jelezve. Továbbá Müller üvegtáblácskákból készült zongorája s a gyermek hegedűk, melyeken az ujjak és közhelye meg van jelölve, szintén említést érdemelnek. Az első szemléleti gyakorlat eszközei. A legjobb szemléleti eszközök: a természeti tárgyak vagy azok hű mintái. Képes könyvek nagy számmal vannak kiállítva. Reiner és Müller (Csehország) kiállítottak különféle állatokat, gazdászati és házi eszközöket, házakat, városokat, templomokat, hidakat stb. részint fából kifaragva, részint papírgyurm­ából kipréselve. Trencsánszky M. (Bécs) a természetből van­nak véve. Sok kivágva, összerakhatók és elbont­hatók , úgy, hogy a gyermek képes ezekből össze­állítani: kertet, tájékot, vadászatot, pásztor­életet stb. Gyakorlatiak Winternier Károly tanító játék­betűi , kivágott térképei, és a történet tanításához 50 uralkodó arcképe. Az első fogalkodtatási eszközök.­ erödetnek élve a gyermeket foglalkoztatni, de e mellett nem kifárasztani. Az első foglalko­zásra legalkalmasabbak a fadarabok, gyűrűk és hajlított huzas darabkák, melyeket a gyermekek — minta után — raknak össze. Papír­hajtás és több más. E téren három kiállító érdemel kiváló figyel­met. Selber tanító (Aussig) kiállított egy népisko­lát összekötve gyermek­kerttel — teljesen beren­dezve. Bretsch Hugó (Berlin) példányokat, térképe­ket stb. Fröbel után. Fischer (Bécs) papírhajtási mintákat szintén Fröbel elve után A gyermeknek előtanítása a szülői háznál. A gyermeknek értelmét a képek, minták, játékszerek igen korán felébresztik, úgy, hogy az önmagától kivan írni, olvasni, számolni, rajzolni még mi­előtt éveinek száma őt az iskolába szó­lítaná. A pavillonban erre vonatkozó eszközök nagy számmal vannak kiállítva. A dunaiaknál az olvasást, írást a gyermek már 4 éves korában kezdi meg. A kiállított d­i­nai könyvekből kitűnik a jegyeknek azon száma, melyet a 4 éves gyermeknek ismerni kell. Min­den évnek megvan a maga tanulni valója. Itt 6 éves korig terjed a kiszabott lecke. A japániak a 48 jegy megismerésére szintén korán rávezetik gyermekeiket. Az írásnál pél­dányt használnak , melyet a gyermeknek 20-szor kell lemásolni. Tehát szoktatás, egy ugyanazon vonalon 20-szor menni. Könyveik, tábláik telvék rajzokkal. Leggazdagabb gyermek-könyvekben Német­ország. Az abc könyvek, sidelek úgy vannak szer­kesztve, hogy a gyermeknek az irás, olvasás, számolás tanulása könnyűvé s mindenek felett mulatságossá tétettessék. A könyvek képeinek szemléltetése által vitetik a gyermek az olvasásra. A németek mellett az angolok és a franciák foglalnak méltó helyet. (Folytatjuk.) Hazánk s a külföld. — A dunapataji választó kerületben Vi­dács helyére Szederkényi Nándort, a szélsőbal jelölt­jét választották meg képviselőnek. — A király meghagyta, hogy a fekete-sárga lobogót csak ünnepélyes alkalmakkor vonják fel a budai k. palotára, és a szt.-gellérthegyi vára­sra. Igen szép, de, miután mi azt tartjuk, hogy a fe­kete-sárga zászlónak a m. kir. palotán semmi helye sincs, azért csak azon rendeletnek tudnánk feltét­lenül örülni, a melyik a fekete-sárga zászlót vég­kép száműzi a m. kir. épületekről. — A kistelekre indított majsai postát kira­bolták Kömpöc pusztán. A kocsis szövetkezett két cimborával s a leveleket felbontogatták, a mint ez megtörtént, a lovat elcsapták , mely a kisteleki pos­tához visszament, s igy hírvivő lett. A rögtön út­nak indított pandúrok a postakocsist elfogták, ki azután megmutatta, hogy a pénzt hová ásták el. Eddig 700 frt. került meg. — Orvos-sebészi klinika fog felállíttatni az üllői úton, s hir szerint 400,000 ftba kerülend. — Madocsán egy B. János nevű ember a múlt évi dec. 28-kán éjjel, előbb apját és anyját, azután magát meggyilkolta. — A pozsoni régi főtemplom stylszerű helyreállítására a király, a vallás alapból 10,000 ftnyi segélyt engedélyezett. — Kism­­aroson (Csanád megye) egy özv. asszony, kinek férje a cholera áldozata lett, s öt árvát hagyott hátra, pár nap előtt szerencsésen 3 ép fiú gyermeket szült.

Next