Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1874-07-05 / 27. szám

II. évfolyam. Kecskemét, 1874. Julius 5. 27. szám. A ,,Kecskemét“ t. olvasóihoz. A volt felelős szerkesztő vissza lépvén, — miként már jeleztetek— lapunk ezen száma, az én szerkesztésem mellett jelen meg. Jelen voltam e lap születésénél s azóta is folytonosan gyámolítottam csekély tehetségem szerint munkáimmal. — Ennélfogva — azt hi­szem — szerénytelenség nélkül is elmondhatom, hogy a t. olvasó közönség előtt egészen isme­retlen nem vagyok. De — miután eddig a lap poli­tikai irányára befolyásom nem volt — igenis ismeretlen politikai nézetem, úgy szinte az is , hogy mily elvek fognak vezérelni a lap szer­kesztése és beosztása tekintetében. Valamint minden politikai lap olvasó közön­sége, úgy „Kecskemétünké is teljes joggal meg várhatja, hogy az uj felelösszerkesztő, ismeret­len politikai nézeteiről és szerkesztői maga­tartásáról tájékozást nyújtson. Hódolok A 67-iki kiegyezés óta úgy az országban, mint az országházában két, egymástól határo­zottan szétágazó iránynyal, egymástól határo­zottan különböző politikát kővető párttal talál­kozunk. Az egyik az, a mely Magyarország és Ausztria közt a közösügyes kiegyezési törvényt létre hozta s ezt azóta szigorú következetesség­gel gyámolította, és a másik párt az,.a mely ezen Deák — vagy kormány párt törekvéseivel ellentétben , a közösügyi kiegyezés létrejöttét meggátolni , majd törvénynyé lévén megszün­tetésére, felbontására, minden törvényes eszköz­zel hűen törekedett. Azóta, hogy az országházában többségben s kormányon levő párt, a közösügyes kiegye­zést létre hozta és az ország ügyei ezen párt elvei szerint s emberei által intézteinek — több több év folyt le. Nem csupán sejtelem, nem csupán elö- vélemény tehát a mit e pártról mondhatunk ; a tapasztalat szavai, az eredmény bírálata az! Az eredmény pedig csalhatatlanul kimu­tatja, hogy a közösügyes alkotmány a hazának kárára hozatott létre. Ez által elestünk had-és pénz­ügyünk önálló kezelésétől (a mely nélkül pedig ország önálló, független nem le­het) s elestünk attól is, hogy hazánk ügyeit szabadon, tetszésünk szerint intéz­hessük. Ez tény. Szomorú valóság. Tény az is, hogy a jelen önállástalan , füg­gő állapot megteremtői, — a föláldozott politikai jogoknak , előnyöknek némi csekély kárpótlá­sául, — még az anyagi téren sem hoztak létre vi­rágzó állapotot, de sőt ennek ellenkezőjét. Azon párthoz, a melynek politikája — véle­ményem szerint, —a haza javának , üdvének s még jövöfelvirágozásának csiráját is kizárja — én nem tartózhatom, tagja s elveinek, nézeteinek hirdetője nem lehetek. E pártból kizár azon igaz meggyőződésem, a mely a határozottan szabadelvű, ellenzéki szellemben megindított „Kecskemét“ munka­társai közé vezetett. Magaménak azon párt nézeteit vallom, a mely azt akarja elérni, hogy Magyarország legyen füg ge 11 e n , önálló állam, mely minden idegen beavatkozástól ment­té n i n t é z z e saját ügyeit. Haladni fogok azon utón, a melyen elin­dult azon párt, a mely Magyarország teljes állami függetlenségének , önállóságának kivívá­sára törekedvén: első sorban, az 1867-iki XII. t. c. eltöröltetését tartja szükségesnek, más szóval, a közöstigyes egyezségnek, mint férges gyümölcsnek félrevetését. Miután pedig a 67-iki egyezség feloldását, hazánkra nézve fökérdésnek tartom s ez csak ügy lehetséges, ha az országházában többség­ben levő kormánypárt megbukik, a mi ismét csak mindazok szoros összetartása által lévén elérhető , a kik a jelen állapotokkal megelé­gedve nincsenek: szükségesnek tartom a z erők ősz szegy ti jtését, egyesítését. Hogy az egységben van az erő ; az egye­sülés, összetartás rejti méhében a győzelem remény csiráit: azt a kecskeméti ellenzéknek , a mely épen az egyesülés, összetartás lobogója alatt győzött, — azt hiszem nem kell bizonyít­gatnom. Tudván, hogy a merev elzárkozottság a legrosszabb politika: arra fogok igyekezni, hogy senkit zord magatartással a szilárd ellenzék sorai­ból ki ne zárjak, sőt az ellenfél előtt is az át­térési utat be ne vágjam. Ezért keresni fogom az összevezető, kerülni a szétágazó utak kirívó, kihivó feltünte­tését. Szóval: igyekezni fogok, hogy „Kecskémé t“ ii n k Kecskemét város összes ellenzéki árnyalatainak ba­rátságos találkozási helye legyen. A mi a lap átalános irányát illeti , annyit ígérhetek, hogy törekvésem lesz tiszta igaz­ság, szabadelvű ség és felvilágosul t- ság fényét önteni szét lapunk hasábjain. Igyekezni fogok, hogy „Kecskemét“ a lap, Kecskemétnek a városnak, anyagi és szellemi elöhaladását elősegítse. Toliamat, mind eddig, úgy ezután is a béke szeretet s higgadtság szelleme fogja vezetni s a lapban megjelenő cikkeket jellegezni. Azonban a közjó szeretete vezérelvén és a közérdeket szolgálván — a közérdeket sértő tények s egyé­nekkel szemben, a megfelelő erély alkalmazá­sát nem fogom elmulasztani. A beosztást illetőleg szolgáljon mintául lapunk mostani száma. Az ellenzék és városunk igazi érdekeit hűn igyekezvén szolgálni, hiszem , hogy polgártár­saim becses támogatásukat megvonni nem fog­ják. Kecskeméten, 1874. Julius 3-kán. Német Ödön felelős-szerkesztő. 1874. Jun. 21-kén a Kecskemét vidéki természettudományi társulat második szakosztályának ülésén tartott felol­vasások kivonata. 1. A pókok, (araneae) Hanusz Jánostól. A pankányoknak (arachnoideae) e nálunk igen elterjedt alosztálya, szövész ügyessége és rejtélyes életmódja által költ figyelmet. Jellegző tulajdonaik: a fejjel összenőtt tor és az ehhez erősített 8 egyen­lőtlen láb, melyek karmokkal iegyverezvék, 6 — 8 sajátszerűen csoportosított egyszerű szem (20 kivá­lóbb fajnak szem-elhelyezése rajzban lett bemu­tatva,) továbbá a kés pengéjéhez hasonlóan behaj­lítható, csöves, kampó alakú 2 rágony, melyeken át méreg ömlik a megmart állat sebébe, a rágo- nyok tövénél elhelyezett mirigyekből, végre az 5 izületű falámokkal bíró lemez alakú állak, melyek koránsem nemi szervek , mint hitték , hanem egyéb használaton kivid, a csápokat pótolják. A potroh, mely vékony nyéllel van a torhoz erősítve, szűrő- alakúlag 100—400 lukkal ellátott, 4—6 szövű sze­mölcscsel bir, — az ezeken kitoluló szálakat a kar­mok belső felén, fésű fogak alakjára elhelyezett sör- ték vastagítják fonás, szövés és hurkolás által tet­szés szerint. A pókok élete annyira magános, hogy a him is nőcéjéhez , mely jóval nagyobb, óvatosan kény­telen közelíteni, ha általa felfalatui nem akar. A számos petékből (a keresztes póknál 900—1200) kikelt sarjadék egészen hasonló szülőihez és kifej­lődésig 5—6-szor vedlik, mely idő alatt megcson­kult tagjait is visszanyeri, — kezdetben hálójuk sza­bálytalan. A légzés 2—4 tüdőzacskó, vagy lődörök által történik, (a kétéletű kecér mindkettővel.) Ke­vés kivétellel szárazon laknak , de sötét helyeken. Táplálékuk rovarokból áll, sőt saját fajukat sem kímélik. A szabadban élő kisebb fajokat eltemeti az ősz, és mégis nem ritkán találni selyem zsák­jaikba burkoltan kitelelt erdei pókokat a fák kérge alatt; némely faj azonban 6—7 évig él. A pókháló azon mirigy csatornákból jő; melyek a potroh nagy részét kitöltik , — fehérnyenemű, sűrű, ragadós anyag ez, mely a légen megszilárdul. A őszi bika­nyál nem más, mint léghajó, melyen a vizmel- léki pókok utaznak; a felmelegedő légréteg, vala­mint a szálak nemleges villanyossága a magasabb légtér tevőleges villanyosságával szemben segítik elő felemelkedését, sülyedését pedig szálak visszasze- dése. Darwin a száraztól 60 mértföldnyire látott a tengeren ily légben úszó pókhálót. Menge e tüne­ményt őszi vándorlásnak tekinti, melyre a tho- miscus, lycosa, micryphantes és theridium fajok kor és nem külömbség nélkül vállalkoznak. A külföldi pókok mérge az emberre is veszé­lyes. Azara a szőnyegósz (mygale) marása után 24 órai lázt kapott, a nicaraguai pókok marását kö­vető gyuladás folytán az öszvérek patái leesnek. Egyptomban egy fekete pók marása abu-schschar (rosznak kútfeje) néven ismertetik, mely pár óra alatt halált hozhat. A lahodectes harapása miatt 1830 körül Calabriában több ember halt el. Honi pókjaink szöveteik miatt inkább csak alkalmatlanok, ürülékeik pedig fekete foltokat okoznak a fehér­neműn. Legkiválóbb érdemök a rovarok pusztítása, ... ^ M egjelen f § „ ...... « minden ggy T Llofizetesi díj: Szűcs i , „ . „ 1 U hnvejk tér egyszer hivatalos helyisége: . . . _ . _ igtatva 17, kétszer: 13, SrssXíl Politikai és társalmi hetilap. L - r áiK3“BW0:»Ok,. & .................__________________________________________________________________________________________ —_.«r

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék